8 Órai Ujság, 1933. november (19. évfolyam, 249-271. szám)

1933-11-03 / 249. szám

Budapest, 1933 október 3. Péntek /? ^ ^ 01X01 Előfizetési árt Félévre 11*50 P. Külföldre 17*— P. Negyedévre 5*80 P. Külföldre 8 70 P. Egy hóra 2*— P. Külföldre 3*— P. Alapította: NADÁNYI EMIL XIX. évfolyam fl ■—■--1— — MM I ff — J ^ aXWKMSM­m­ V, Honvéd-utca 10 Ml. mám ée kiadóhivatal. •­ Telefoni •15­0­ M Poltikai születésnapok Fényes ünnepségek emlékeztet­­nek világszerte új államok szü­letésének és nemzetek újjászületé­sének évfordulójára. Jubilál Ke­­mál pasa Törökországba, a Marcia su Roma tizenkettedik évforduló­jára gyúlnak ki örömtüzek Olaszor­szágban és ünneplő köntösbe öltö­zik a cseh köztársaság is. A világ­nak az a része, melynek gondjai és bajai között nincsen oka ünnep­ségeket rendezni, e jubiláris öröm­tüzek láttán legfeljebb csak eltű­nődhet, régmúlt időkön, szinte már ködbevesző eseményeken, melye­ket ma már csak zűrzavaros láz­álmoknak vélhetnek, ha következ­ményeikben itt nem marad a ta­núskodó valóság. Itt van Mussolini Itáliája, mely szörnyű polgárhá­borúk után szemünk láttára nőtt belsőleg virágzó országgá, kifelé a Világpolitika egyik legsúlyosabb szavú hatalmasságává, itt van Tö­rökország, mely egyetlen nagy­szerű gesztusasl rázta le magáról a békeszerződés béklyóit s itt van Csehszlovákia, eleven tanújaként a béke tévedéseinek, hibáinak és bűneinek. Amíg Olaszország a maga em­berségéből és Mussolini tünemé­nyes vezéri tehetségeinek jóvol­tából, Törökország pedig egyene­sen a békeszerződés ellenére emel­kedett magasra, Csehország az egyetlen, mely állami fennállását a békeszerződés alapján ünnepli. Amit a maga emberségéből tett a békeszerződés honalapító adomá­nyaihoz, az csak arra volt jó, hogy végérvényesen demonstráló, meny­nyire nem a való élethez szabták azokat az eszméket, melyeknek nevében szétdaraboltak évszázado­kon át kitűnően funkcionáló gaz­dasági, kulturális és közigazgatási egységeket. S mivé lett a népek önrendelkezési jogának és a ki­sebbségek védelmének szép eszméje a Benes-féle gyakorlatban, mely másfél évtized óta tűzzel-vassal irtja magyarok, németek, tótok iskoláit, templomait, nyelvét, kul­túráját, vagyonát?! Az ünneplő köztársaság, mely éppen most fosz­totta meg Kassát, Pozsonyt és Ungvárt ősi magyar nyelvétől, fennállásának az évfordulójával együtt üli meg az emberiesség, jog és igazság halotti torát is. Bár mintha az ünnep túláradó örömébe belevegyülne a félelem is, hogy a halotti tor hőse még­­ nem igazi halott. Hogy feltámadhat és szá­­monkérheti meggyötörtetését. Mert örök eszméket nem lehet végképp eltemetni. Ha hazug ajkak hirdet­ték is, hogy megtévesszék a jóhi­­szeműeket és tájékozatlanokat, az igazság akkor is győzni tud. Amerika ma kezdi meg az aranyhadjáratot Roosevelt győzelmet aratott a sztrájkoló farmereken, bányászokon — és Fordon „Mi megtettük a magunkét", — hirdeti száz- és százezer tábla a kék sas-jelvénnyel az amerikai üzletek kirakataiban. A kereskedelem és az ipar túlnyomórészt szívvel-lélekkel állott a gazdasági újjáépítés szolgá­latába és ennek ellenére a National Industrial Recovery Act, rövidítve a N.R­­., — Neira, — amelynek jegyében kormányozzák ma Roose­­velt és munkatársai az Uniót, távol­ról sem hozta meg a kívánt sikert. A munkásk­ódexek bevezetése, az ár­emelkedés erőltetése, a nagyvállala­tok nyereségének lefaragása, alig érezhetően javította meg a gazda­sági helyzetet. Ezért Washington most egy következményeiben egy­előre még kiszámíthatatlan hatal­mas támadásra indul a saját biro­dalmában, de a külföldön is meg­szerezhető arany megvásárlására. A hadművelet célja tulaj­donképen nem a még több arany megszerzése, hiszen az U Unió Franciaországgal együtt a rekord­fedezetet tartja aranyban, hanem a dollár áresésé­nek, felhígításának ilyen közvetett úton való elérése, más szóval és egy kis túlzással élve, a papír dollárért való aranyvásárlás. Amíg a newyorki jegybank, az aranyvásárlások intézője, csupán a belföldi piacokra csalja ki és itt szerzi meg az „úszó" aranyat, ad­dig a világ többi pénzpiaca csak érdeklődéssel, de nyugalommal fi­gyeli az amerikai kísérletet. De ab­ban a pillanatban, amikor London­ban, Párisban, Zürichben és Amsz­terdamban lép föl aranyvásárló­ként, ezek az európai államok a legerőtel­jesebb védekezésre készülnek az arany kiszivattyúzása ellen. A támadás és a védekezés sikerét illetően nehéz jóslásokba bocsát­kozni. A sok tekintetben ötletszerű, majdnem kapkodás jellegét öltő amerikai intézkedések mégis arra a föltevésre jogosítják hozzáértő angol és francia pénzügyi köröket, hogy az európai pénzpiacoknak sike­rülni fog a tengerentúli táma­dás visszaverése és annak semmi súlyosabb következménye sem lesz az angol font, sem a francia szi­lárdságára és aranyfedezetére nem lesz. A legutolsó 24 óra Roosevelt és agytrösztjének kétségtelenül bizo­nyos számottevő eredményét hozta, amennyiben megszűnt a farmerek­nek az az eljárása, hogy nem kül­dik piacra mezőgazdasági termé­nyeiket, a nagy bányavidékek mun­kásai abbahagyják a sztrájkot és Ford, az autókirály is felhagyott az ellenállással, amelyet az újjáépítési kormány rendel­kezések ellen a mai napig tanúsított A gigászi harcb­ól, amely az arany­­vásárlás útján elérendő mérséklet dollárinfláció körül az Óceánon túl folyik és amelynek hullámverése nemcsak eléri Közép-Európát, de befolyásolja az egész világ közgaz­daságát is, alábbi távirataink szá­molnak be: Washington, november 2. (Havas) Hivatalos forrásból eredő értesülés szerint az Egyesült Államok kormánya a mai napon kezdi meg a külföldi piacokon arany vásárlásait. (MTI.) London, nov. 2. (Saját tudósítónk távirata.) Roose­velt elnök újjáépítési hadjárata leg­utóbb három jelentős győzelmet ara­tott: a kisgazdasztrájkot ideiglene­sen­ megszüntették addig, amíg a kö­zépső nyugati államok kormányzói Roosevelt elnökkel a mezőgazdasági árak felemeléséről tanácskoznak. Az amerikai egyesült bányászszövetség utasította a pennsylvaniai bányavi­dék­­ húszezer sztrájkoló bányászát, hogy álljanak ma délután munkába. Henry Ford, az­ autókirály értesí­tette a nemzeti autókereskedelmi kamarát, hogy még november­­ 7-e előtt beterjeszti a vállalataitól köve­telt számszerű adatokat, amelyek a bérösszegekre és a munkaidőre vo­natkoznak. Az elnök, — mint Washingtonból jelentik, — tegnap­­délután a Fehér Házban fogadta sir Ronald Lindsay washingtoni angol nagykövetet és sir Frederick Leith-Ross-t, az angol kormány gazdasági­­ tanácsadóját. Általában azt várják, hogy ez a nagyfontosságú tanácskozás jelenté­kenyen előmozdítja majd a háborús adósságok helyzetének tisztázását Washingtonban az a hír járja, hogy az amerikai kormány holnap kezdi meg külföldi aranyvásár­lásait Az aranyvásárlásokat Harrison, a newyorki jegybank kormány­zója­­ intézi. Washingtoni hivatalos körök nem titkolják meglepődésüket és csalódá­sukat a londoni aranyárak csökke­nésén.­­ A Newyork Herald Tribuna sze­rint amerikai pénzügyi körök az An­gol Bankot felkérték, hogy vállalja Amerika megbízottjának szerepét a londoni aranyvásárlásoknál. Az An­gol Bank még nem adott választ .A jelentés hozzáteszi, hogy Washing­tonban nem keltett meglepetést az a hűvös fogadtatás,­ amelyben az ame­rikai aranyvásárlási terv London­ban részesült Washingtoni lapjelentés szerint az amerikai kormány feltételezi,­ hogy Anglia legalább is jóindulatú sem­legességet tanúsít majd az „udvaria­san mérsékelt" amerikai műveletek­kel szemben,­­ sőt bizonyos fokú együttműködésre is hajlandó lesz. Az újjáépítési hitelintézet az arany árát finomanciánként hivata­losan 32,26 dollárban állapította meg, ami londoni paritás szerint 134 ehil-

Next