8 Órai Ujság, 1933. november (19. évfolyam, 249-271. szám)

1933-11-14 / 258. szám

1933 NOVEMBER 14 ÓIAÍJJSÁG KEDD 13. OLDAL szu­shAx Bemutató a kormányzó nevenapján A kormányzó nevenapját, december ha­todikát az idén bemutatóval ünnepli meg a Nemzeti Színház, természetesen olyan darabbal, amely témájában és mondani­valóiban hangsúlyozza ennek az estének ünnepi voltát. Sik Sándor „István ki­rály“ című történelmi tragédiája lesz ez az új magyar darab, amely a kormányzó tiszteletére kerül színre először. A „Kozmetika“ — huszonötödször A Belvárosi Színház, amely Békeffi Ist­ván mulatságos vígjátékával, a Kozme­tikával megszerezte első idei nagy sike­rét, jövő szombaton már jubilál is a vi­dám szatíra huszonötödik előadásával. Békeffi István, aki operettszövegkönyvei és tréfái után először jelentkezett, mint prózai színpad szerzője, első darabjával megszerezte magának és a színháznak a közönség hajlandóságát. Az annyira ak­tuális téma ötletes fordulatain kívül ter­mészetesen ebben nagy része van a ki­tűnő előadásnak, Titkos Ilona, Turay Ida és Páger Antal derűs és pompás alakítá­saival. A helyzet megváltozott: minden este „Fehérvári huszárok“ A helyzet megváltozott­­ a Városi Színházban. Szombaton és vasárnap este olyan sikert aratott a „Fehérvári huszá­rok" a budai társulat előadásában, hogy az eddigi tervektől eltérőleg, minden este, sorozatosan ezt a kedves vidám és­­hangulatos operettet játsszák a Tisza Kálmán­ téren. Az eddigi terv ugyanis az volt hogy szombatonként minden va­sárnap délután és este kerül csak színre az Erdélyi Mihály-operett, de szerdától, november 15-től kezdve en suite-előadá­­sokban játsszák, mindenkor a repriz ki­tűnő szereposztásában, amelyben tehet­ségével és tudásával az első sorban har­colt és aratott igaz sikert: Tolnay An­dor, Fenyvesi Éva, Gál Sándor, Bátor Juli, Takács Rózsi és Bélák Miklós. — A praktikus koncert. Mint fen­tebb megírtuk, tegnap délután egy ze­nekari koncerten ugyanazt a művet di­rigálta el kétszer egymásután a vendég­­karmester. Más száma nem is volt a műsornak. Egyik közismerten ambi­ciózus későnjáró kritikus az első elő­adás harmadik tételénél futott be és nyomban oda is fordult egyik pontos kollégájához és megkérdezte: — Kérlek szépen, milyen volt az eleje. Mire a másik szemrebbenés nélkül, pléharccal felelte: — Várd meg a végét, majd megtudod. SZ­IN­HÁZAK M­Ű­SORA 1933 november 13 OPERAHÁZ: D. u. 4 órakor: Bohémélet (ifjúsági előadás). — NEMZETI S­ZÍNHÁZ: Árva László király (tél 8). — KAMARA­­SZÍNHÁZ: Szuhay (8). — VÍGSZÍNHÁZ: Több mint szerelem (8). — MAGYAR SZÍN­HÁZ: A tizenkettedik óra (kezdete 8). — KIRÁLY SZÍNHÁZ: Sült galamb (8). — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Kozmetika (8). — PESTI SZÍNHÁZ: Áprilisi vőlegény (8). — ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Kétszer egy héten, stb. (9). — BETHLENTERI SZÍN­PAD: Előre megfontolt szándékkal... (*/,6, 7/19). — TERÉZKORUTZ SZÍNPAD: Ha vé­letlenül .. .! stb. (9). — ROYAL ORFEUM: Tessék kiszállni! (egyn. 9). — KOMÉDIA KABARÉ: Szerelmi körforgalom (Salamon, Steinh­ardt, Solti.­­9). — ÚJ SZÍNPAD: Vica (fél 9). Békeffi László , a Színészszövetség elnöke A Budapesti Színészek Szövetsége teg­nap tartotta a Fészek Klubban tiszt­újító közgyűlését. Rátkai Márton alel­­nök nyitotta meg a közgyűlést és beszé­dében azon sajnálkozott, hogy azok a színészek, akik éppen érdekeltek volná­nak az ügyben, nem jelentek meg. Sán­dor Zoltán titkár a zárszámadásokat ter­jesztette be, mire a közgyűlés megadta az engedélyt a tisztújításra. A választás során Békeffi Lászlóval töltötték be He­gedűs Gyula örökét, amelyet két évig kegyeletből nem töltöttek be és így Bé­keffi lett a Színész Szövetség elnöke. Székfoglalójában az új elnök többek kö­zött a következőket mondotta: — A színész katona itt bent és hős kint a megcsonkított ország határain túl. Naponta megújuló küzdelmével a magyar kultúrát és nyelvet szolgálja és ebben a küzdelmében szüksége van a Budapesti Színészek Szövetségének tá­mogatására. Én ezt a támogatást a leg­­messzebbmenően megígérem. Azután négy beteg és állástalan szí­nész részére 100 pengőt adományozott. A közgyűlés megválasztotta még Kláskai Mártont helyettes elnöknek, Kertész De­zsőt és Vaszary Jánost alelnököknek. Hódoló táviratot intéztek a kultuszmi­niszterhez és a belügyminiszterhez, Horthy Miklósnéhoz, aki nyomorenyhítő akciójában a színészeket is támogatja és Gömbös Gyulához. Ezzel a közgyűlés véget ért. A spanyol Parasztbecsület Az Operaház vasárnap, november 19-én mutatja be Manuele de Falla spanyol zeneszerző Egy rövid élet című kétfelvo­­násos zenedrámáját, a külföldi opera­­színpadok egyik legnagyobb sikerét. Megrázó parasztdráma ez a darab, amely külsőségeiben, felépítésében, hangulatá­ban szellemi rokonságot tart a „Paraszt­­becsülettel“, bár a történet más. A meg­csalt leány tragikus szerelméről szól a granadai éjszakában lejátszódó história. A leány a hangulatos alkony óráiban kétségbeesve várja szerelmesét, örömuj­jongva fogadja, de a boldogság perceit hamarosan tragikus szenvedés váltja fel: nagybátyjától megtudja, hogy a férfi csak játszik vele, hiszen másnap tartja esküvőjét — egy másik leánnyal. Gyö­nyörű, hangulatos intermezzo fejezi be a jelenetet. A második felvonás a menyasz­­szonyi ház előtt kezdődik. A boldogtalan nő énekére figyelmes lesz a lakodalmas háznép, nagy jelenet, két balett enyhíti a közelgő dráma komorságát. A leány végül beront a násznép közé, meggyőző­dik szerelmének reménytelenségéről és öngyilkossá lesz. A rövid mese során állandóan izgal­maktól fűtött hangulatban követik egy­mást az események a drámai végkifej­­lésig , de Falla pompás zenével festi alá a hol erősen lírai, hol drámai jelenete­ket. Tipikus spanyol miliő, érzéki inter­mezzo, forró, temperamentumos balett adnak sajátos ízt a darabnak, amelyben Bodó Erzsi énekli a megcsalt leányt, Halmos a vőlegény-szerelmest, Budano­­vics Mária a nagyanyát és Kálmán Osz­kár a nagybátyát. E négy nagy énekes szerepen kívül Farkas Sándor, Rössler Endre, Maleczky, Orosz Júlia jutnak ki­sebb feladatokhoz. ­ELEFOZME: *15-0-14 — Bruckner hetedik szimfóniája — először és másodszor. Újszerű keretben került tegnap bemutatóra Bruckner nálunk még nem játszott hetedik szimfóniája. Gatz dr., a bé­csi zeneakadémia tanára vezényelte, ugyanazon műsorban kétszer egy­másután, azért, hogy a közönség egy csapásra megismerhesse és meg is szerethesse a nagyszabású művet. A bécsi karmesterben igen értékes mu­zsikust ismertünk meg, aki a Fővá­rosi Zenekar alapjában véve dilet­táns muzsikusaival minden gondo­latát és akaratát meg tudta érttetni. Az érdekes kísérletnek eredménye volt: a közönség legnagyobb része elejétől végig ottmaradt,­­ ami a legékesebb bizonyíték a siker mel­lett.­­ Mi az a filmzenekar? Érdekes és eredeti zenekari produkciót nyújtott teg­napi bemutatóján László Sándor zon­goraművész-karnagy, a Magyar Film­zenekar megalapítója és vezetője. A hozzá nem értők számára talált ki kel­lemes zenei szórakozást. Műsorán köny­­nyebb és komolyabb zenekari számok szerepeltek és a konferáló megmagya­rázta a hallgatóknak a bonyolult zenei nyelvet. Különböző nemzetek műveinek hangulatával vezette keresztül az egész világon. Megérdemelt nagy sikere volt nemcsak neki, hanem a jó zenekarnak, a kulturáltan éneklő Meszlényi Lilinek és az ügyesen vezénylő Meszlényi Nán­dornak is. FILM Operaénekes, mint komikus Leó Slezák, a bécsi állami Opera mű­vésze nemcsak ragyogó hangjáról, de jellegzetes humoráról is nevezetes. A há­ború előtti idők daliás Lohengrin-je nem rég felcsapott filmszínésznek és Jelitza Mária „Nagyhercegnő“ c. filmjében vál­lalt nagy komikus szerepet. Nehéz fel­adata volt, mert nem kisebb korpikussal kellett versenyre kelnie, mint Szőke Sza­kállal, akivel mindig együtt szerepel. Jeritza filmje nemsokára Budapesten is színre kerül. Hollywood új sztárja A Chicago Sunday Tribüne írja: Új üstökös tűnt fel Hollywood egén, mely a film csillagvizsgálói szerint tündöklő fényével rövidesen lázba ejti az egész világot. Az új sztár Katharine Hepburn. Egyesek szerint a legexcentrikusabb nő, mások szerint a legegyszerűbb. Minden lépése, mozdulata öntudatos. Amint maga is mondja, soha nem gondol arra játék közben, hogy a közönség figyeli őt. Katharine Hepburn rövid színpadi sze­replése után a „Szerető" című filmjével hódította meg a közönséget. Ez az első filmje, de máris világhírű és európai diadalútján nemsokára nálunk is bemu­tatásra kerül. Eggerth Márta újra Lehár-filmben Nemrégiben fejezte be Eggerth Márta új filmjét, amelynek magyar címe A A szülők kötelessége hogy úgy saját, mint gyermekeik egészsé­géről gondoskodjanak. Sajnos, az emberek csak akkor ijednek meg és szaladnak segít­ségért, ha már baj van. Mennyi betegséget előznének meg, ha követnék a nyugati álla­mok példáját, hol általános szokás, hogy a legegészségesebb ember is, legalább egy­­szer-kétszer hetenként kitisztítja szerveze­tét, hogy vére felfrissüljön, epéje, veséje, gyomra meg ne betegedjen. Nálunk az em­berek erre nem gondolnak. A külföld drága pénzt fizet a MIRA glaubersós gyógyvíz fuvarjáért, vámjáért, mikor azt a magyar Alföldről elhozatja, hogy reggelenként egy fél pohárkával megihasson. A külföldi tudja, hogy milyen csodálatos természeti gyógyhatása van a MIRA glaubersós vizek­nek. Tudja, hogy sehol a világon ilyen összetételű gyógyvíz nincs. Csak mi, magya­rok nem tudjuk, mi nem törődünk egészsé­günkkel, pedig milyen olcsón előzhetnénk meg számtalan betegséget. Hisz a MIRA- víz itt van, csak kérni kell, minden üzlet­ben kapható. fenség szerelmes. A vidám zenés film komponistája Lehár Ferenc.­­Eggerth Márta három Lehár-dalt énekel a film­ben, köztük egy duettet a német film új tenorista-csillagával, Hans Löhnherrel, aki állítólag Eggerth Márta felfede­zettje. A humorról Anton Pointner, Otto Wallburg, Ida Wüst és Max Gulstorff gondoskodnak, a filmnek a berlini be­mutatón egészen kivételes sikere volt. A „Cavalcade”t művészi értékű film Berlinből jelentik. A német Nevelés­ügyi és Oktatásügyi Intézet ajánlatára a Cavalcade című Fox-filmet kulturá­lis és művészi értékeire való tekintettel „művészi értékű“-nek nyilvánították. Ez a megjelölés igen nagy kedvezmények­kel jár, — az ilyen filmek ugyanolyan elbírálás alá esnek az összes adók szem­pontjából, mint az oktató filmek, — te­hát külföldi film csak a legritkább eset­ben kerülhet be ebbe a kategóriába. Hosszú idő után a „Cavalcade" az első külföldi film, amelyet a Nevelésügyi Ta­nács ebbe az osztályba sorozott. Vacsora nyolckor Vicky Baum Grand Hoteljének sikere ismétlődött meg nemrégiben az egész világon, amikor egy amerikai nőirónak, Edna Ferbernek, „Vacsora nyolckor" című színműve járta be a világ összes színpadjait. A Metró-filmgyár ennek a nagysikerű színdarabnak a filmesítési jogát is megszerezte és éppen úgy, mint a Grand Hotelnél, minden szerepet vi­lághírű sztárokra osztott ki. A film most készült el és benne a főszerepeket John Barrymore, Jean Harlow, Lionel Barry­­more, Wallace Beery, Marie Dressler, Edmund Lowe, Madge Evans, Karen Morley és Jean Hersholt játsszák. A fil­met a magyar származású Georg Cukor rendezte. Manolescu Manolescu George a világ legnagyobb szélhámosa volt az elmúlt évszázadban, de rendkívül elegáns életet folytatott és mindenütt: Párisban, Berlinben, Bécs­­ben, Nizzában a legelőkelőbb társadalmi körökbe tudott befurakodni. Az a film, amely róla most elkészült, az úri szél­hámost, mint hódító férfit is bemutatja. A szélhámosok királyának szerepét Pet­­rovich Szvetiszláv, a női főszerepeket pedig Ellen Rich­ter, Mady Christians és Hilde Hildebrand. Az érdekes filmet Max Neufeld rendezte. SZINHÁi^lfsll^^ FILM: UFA -CAPITOL rGGEKTH Hhrr* A fetSeq SffiKSSZ, V«U* *W SMdUM

Next