8 Órai Ujság, 1933. december (19. évfolyam, 274-296. szám)

1933-12-05 / 276. szám

1Í33 DECEMBER 5 Ó&vnLsiG KEDD 11. OLDAL ■KSMKHB&J MOZIK MŰSORA BEVV£?ŐSI MOZGÓ (IV., Irányi­ u. 21. T. 813—­29): A nagyhercegnő. A fiú-leány. (5, fél 8, 10, bal terem fél 9, vasárnap jobb terem fél 4, 6, fél 9, bal terem 5, fél 8, 10.) BÉKE MOZGÓ (VI., Szent László­ út 48. T 910—38). Hétfőtől szerdáig. Egy orvos val­lomása. Pánik a hajón. Hiradó. (5 órától.) CAPITOL FILMPALOTA (Baross­ tér 32. T. 313—­T): A szerelő. (Katherine Hepburn.) Alligátorvadászat. Hiradó. (Hétk. fél 4, fél 6, fél 8, fél 10, vasárnap fél 2, fél 4, fél 6, fél 8, fél 10.) Az első előadás minden nap félhelyárak. CASINO FILMSZÍNHÁZ (IV., Eskü­ út 1. T 831—02): Fedák Sári első hangosflm­je: Iza néni. (Fedák Sári, Gombaszögi Ella, Agay Irén, Törzs Jenő, Beregi Oszkár, Jávor Pál.) Híradók. (4, 11, 8, 10, vasárnap 2, 4, 6, 8, 10.) Az első előadáson minden nap félhelyárak. CITY FILMSZÍNHÁZ (V., Vilmos császár­­út 36—38. T. 11—1—40): Barátom, a millió mos. Újhelyi Nándor vígjátéka. (Hermann Thiemig.) Medve bácsi. Híradók. (4, 6, 8, 10, vasárnap 2, 4, 6, 8, 10.) Az első elő adás mindennap félhelyárakkal. CORSO (IV., Váci­ utca 9. Tel. 87—4­02): A szerelmes szálloda. (Vígjáték. Fősz.: Anny Ondra.) Ilézbőrű Muki. (Trükkfém.) Híradók. (Mindennap: háromn. 4, háromn. 6, háromn. 8, háromn. 10.) A hétköznapi első előadás félhelyáru. CORVIN FILMSZÍNHÁZ (József-körút és Üllői­ út sarok. T. 389—88, 395—84). Tiltott utakon. (Barbara Stanwyck, Adolphe Men­­ón.) Kísérőműsor. (Naponta: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10.) HIRCSI FILMSZÍNHÁZ (Teréz-körút 28. T, 259—52, 213—43): Csak egyszer az életben. (Gustav Fröhlich, Camilla Horn.) Hiradó. Mi újság a nagyvilágban? (Hétk. 4, 6, 8, 10, vasárnap 2, 4, 6, 8, 10.) Az első előadá­son mindennap félhelyárak. ELIT MOZGÓ (Lipót-körút 16. T. 161-31): Hétfőtől szerdáig: A spanyol kölyök. A nagyhercegnő. (Hétk. 4, 7, 10.) FORUM FILMSZÍNHÁZ (Kossuth L.-n. 18. T. 897—07, 893—43): Rákóczi-induló. (Csor­tos Gyula, Dayka Margit, Kiss Ferenc, Jávor Pál, Turay Ida, stb.) Híradók. (Hétk. 4, 6, 8, 10, vasárnap 2, 4, 6, 8, 10.) FLÓRIÁN MOZGÓ (III., Flórián-tér 3. Tel 623—67): Pardon, tévedtem! És a kísérő­műsor. (Hétk. 5, egyn. 8, fél 10, vasárnap 2 órától folyt.) GLÓRIA FILMSZÍNHÁZ (VII., Thököly­ út 56. T. 44—8—00): Fehér apáca. A nagy­hercegnő. (Hétk. 4, háromn. 7, fél 10, vasárnap 2, 4, háromn. 7, fél 10.) , HOMEROSZ MOZGÓ (Herraina-út 7. Tel. 061-00): Szerdán szerettelek. Boldogság útja. Itália. (Hétk. fél 5, 7, fél 10, vasár­nap fél 2-től folyt.) KAMARA MOZGÓSZINHÁZ (Dohány-u. és Nyár-u. sarok. T. 44 —0—27): Egyszer az életben. (Gustav Fröhlich, Camilla Horn.) Hiradó. (Hétk. 4, 6, 8, 10, vasárnap 2, 4, 6, 8, 10 órakor.) KULTUR MOZGÓ (Kinizsi-u. 16. T. 861-93): Hétfőtől szerdáig: Manolescu. Asszony a kínpadon. (Fél 5, 7, fél 10.) NYUGAT MOZGÓ (Teréz­ körút 41. T. 271- 62): Szerdán szerettelek! Az ártatlanság ára. (Slétk. 4, háromn. 7, háromn. 10, vasár­nap 2, fél 5, egynegyed 8, 10.) OLYMPIA MOZGÓ (Erzsébet­ körút 26. T. 42—9—47): Pillangókisasszony. Szerdán szerettelek! Híradók. (Hétk. fél 4, fél 7, fél 10, vasárnap fél 3, 5, fél 8, 10 folyt.) OMNIA FILMSZÍNHÁZ (VIII., Kölcsey­ u. 2. T. 301—25): Forradalom az állatkertben. (Loretta Young, Gene Raymond.) A sza­­harai őrség. Rómeó és Julia. (Trü­kkfilm.) Híradók. (4, 6, 8, 10, vasárnap 2, 4, 6, 8, 10.) Az első előadás mindennap mérsékelt helyáru. PALACE FILMSZÍNHÁZ (Erzsébet­ körút 8. T. 365—23): Te vagy az ideálom! Az élet iskolája. Híradók. (Folytatólagos előadá­sok hétk. 4, 5, fél 8, 10, vasár- és ünnep­nap 2-től folyt.) Az első előadáson min­dennap félhelyárak. PFLUM MOZGÓ (Pestszenterzsébet, Kossuth L.-u. és Török Flóris-u. sarok). Hétfőtől szerdáig: Kairói kaland. A spanyol kölyök. (Hétk. háromn. 3, 7, egynegyed 10.) A MN­US—METRO FILMPALOTA (Nagy­mezőm. 22-24. T. 22­0—98. 29­2-501. Rákóczi-induló. Hej, kutyaélet! Híradók. (4, 6, 8, 10, vasárnap 2, 4, 6, 8, 10.) A 2 órai előadásban minden hétk.: A hölgy már hajlandó! ROYAL APOLLO (Erzsébet-krt. 45. T. 429-46. 419—02): Cavalcade. (Clive Brook, Diana Wynyard.) Híradók. (4, 6, 8, 10, vasárnap 2, 4, 6, 8, 10.) Az első előadáson minden­nap félhelyárak. STEFÁNIA FILMPALOTA (Kispest, Üllői­­út 154. T. 46—8—10): Egyszer az életben. Hajnaltól hajnalig. Híradó. (Fél 7 és 9, vasár- és ünnepnap fél 3-tól folyt.) UFA FILMSZÍNHÁZ (Teréz­ körút 60. Tel. 197—37, 197—68): A szerelmes szálloda. (Anny Ondra.) Gróf Zichy Tivadar és zene­karának jezzrevüje. Hiradó. (Naponta: 4, 6, 8, 10 órakor.) URÁNIA FILMSZÍNHÁZ (Rákóczi­ út 21. T. 460—45, 460—46): A szerelmes szálloda. (Anny Ondra.) Gróf Zichy Tivadar és zene­karának jazzrevüje. (Új műsor.) Hiradó. (Naponta: fél 4, fél 6, fél 8, fél 10.) Az első előadás mérsékelt helyárakkal. URÁNIA FILMSZÍNHÁZ (Pestszenterzsébet Kossuth L.­u. 27). Hétfőn és kedden: Légi kikötő. Vörös fantom. (5, egyn. 8, fél 10, vasár- és ünnepnap 2, 4, 6, 8, 10.) VEST­A MOZGÓ (Erzsébet­ körút 39. T. 326— 39): A fehér apáca. Twist Olivér. (Hétk. fél 4, fél 7, háromn. 10, vasárnap három­negyed 2-től folyt.) WINKLER MOZGÓ (VI., Hungária­ út 61. T. 920—12): A kölyök és én. Kisasszony-fele­ség. (5, fél 8, 9, vas. 3, fél 6, 8, 9, folyt.) ZUGLÓI FILMSZÍNHÁZ (VII., Angol-u. 26 T. 963-09). Hétfőtől szerdáig: Az ártatlan­ság ára- A szerelem városa. Olasz-magyar mérkőzés. Hiradó. (Hétk. 5-től folyt.) FERENC JÓZSEF SARKANTYÚJA Két rettenetes éjszaka leírá­sát adják az eddigi leírások. És azt, hogy Borbély Rózát mint lesi, várja szíve szerelmét, Tan­­dari Jóskát, a katonát. Arra vár, hogy a pionír vascsónak­ján megmentse őt és arra, hogy ő menthesse meg szerelmesét a végítélet hajnalán. III. KÖZLEMÉNY A vihar pedig süvölt, dühöng tovább. Az alföldi vasút pályájára rengeteg vizet korbácsol fel és egy káosz már az egész város: gyerme­kek siránkoznak, asszonyok imád­koznak, zúg a harang, katonai kürt­jei hangzik és vékony, bátortalan, kétségbeesett jajgatások szárnyal­ják át a bömbölő, dübörgő víz­áradatot: — Gyerünk haza, anyám! — Hol van az édesapám? ... — Miért is jöttünk el hazulról!?... Lassanként elközelg az éjfél, 1879 március 12-ikének éjfele. És egy­szerre csend lesz mindenütt. Csak a víz távoli mormogása hallatszik. De a bakter nem fújja már recsegő kürtjét, a silbak nem kiáltozik és nem ad kürtjelet a vasututcán a k­or­­nista, a falióra is halkabbra fogja ketyegő szavát... haldokló van itt a közelben... Szeged haldoklásá­nak végpercei ezek!... A borzasztó szélvihar addig csap­kodta az utolsó védgát falát, amíg csak át nem törte. A víznek szabad az útja. Hömpölyög is diadalma­san, kárörvendve a város felé. A torony alatt állanak a tarackok, most sorra elsütögetik azokat és egetrázó dörrenés ijeszti meg még jobban az ijedt szíveket. — Itt a végpusztulás!... Sir és jajgat a nagyh haran­g Sír és jajgat a városháza ha­rangja is és az árvíz dübörögve ad visszhangot rája. Most már egy tenger az egész. Háztetők, ólak, kapufák úsznak a vizen. Ott egy kis bölcső­ring nyugtalanul. Jaj, van-e benne apróság, reményt keltő életbimbó? Amott egy asztal, tarka terítő rajta és egy borosüveg, mely csodálatosan nem dől fel. Körülötte három pohár. Oh, kik akartak itt áldomást inni!? Egy almárk­oni, nyitott imakönyvvel... ki készült itt imádságra? ... Egy iskolapad ... egy rozoga mérleg... és megint egy háztető és megint egy bölcső... Látja-e ezt mind Borbély Rózát! . Vagy elhomályosodott a szeme és ő maga élettelenül bukik le a vízbe?.. Eljött-e érte, akit várt, vagy egye­dül maradt a romboló veszedelem­mel? Temet a hullám__ Senki se látta, senki se tudta, hogy történt! A hullámsír eltemet min­dent. Az egész város víz alá került. Csak az Oroszlán­ utca marad épen és szárazon, no meg az Iskola­utcából tíz ház. A felkelő nap, március 13-ának fel­kelő napja bágyadtan néz a vá­rosra. Az égen sűrű fekete felhők tornyosulnak még mindig; a vár tetején, amely szárazon emelkedik ki az árvízből, sok-sok ember dide­reg, sok-sok gyermek zokog, sok­sok anya teríti megmaradt utolsó kendőjét a kis didergőkre. És egyik zugból kiáltás hangzik a másik zug felé: — Nagyiván Ferencék itt van­nak? Bátortalanul és sírva felelik vissza: — Nagyiván Ferencék elpusztul­tak az árvízben! — Hát még kicsoda? — Valéry Mihály... Farkas András... Kocsó Rózái. Mindenki gyászol, mindenki sír és a beszámoló még egyre tart. Ez is meghalt, amaz is elpusztult... — Jáger János... Szalóky Antal ...Tuksa Rózái!... Egy gyámoltalan, őszhajú asz­­szony nagyot sikolt: — Tuksa Rózái!?... Tuksa Rózái? Az az én szerencsétlen gyermekem! A vaspontonok sorra érkeznek a vár alá. A pionírok, amint kiugra­­nak a ladikjaikból, alig állják meg sírás nélkül. — Minden elpusztult!... Minden elveszett!... És ők is hoznak egy-egy halottat, akit rettenetes munkával ponyváz­tak ki a vízből. Mészáros Anna: most is olyan szép, amilyen volt. Tavaly farsangkor minden szívet lázba ejtett. Most: csendes halott... csendes, mosolygó halott leány!... Aztán sorra: Bagi Ágnes, Hor­váth Mária, Kecskeméti Erzsébet, Rácz Ilona!... Csupa virágzó ró­zsaszál!... És Petróczi Erzsébet, Ökrös Veronika, Dékány Anna!... De ki győzné valamennyit elso­rolni!? ... A didergő, imádkozó, könyörgő nép térdre veti magát. Amazokért imádkozik... vagy az élőknek kér bűnbocsánatot és kegyelmet!? A szélvihar még mindig dúl ret­tenetesen. Akik élve menekülnek, eljönnek vizesen, fázósan, halálos fáradtan. Egy magános f­ajós És délfelé a mindent eltemető ten­geren közeleg egy magános hajós. Tandari Jóska az. Ő vezeti az utolsó vaspontont a Vár alá. Az arca kemény és elkeseredett, a te­kintete vad és az átkot visszafojtó. És előtte a csónakban, amelyet biz­tos kézzel vezet: egy leány. Fehér ruhában, prémes bekecsben, boka­szorító cipőben. REGÉNYES TÖRTÉNET A SZEGEDI ÁRVÍZ IDEJÉBŐL ÍRTA FARAGÓ JENŐ Borbély Rózát!... Él-e még, vagy elment ő is oda, ahonnan semmi­féle ponton vissza nem hozhatja többé!?... Szegény Borbély Rózát!...­­' ■ még, vagy halott!?... 0 /1 végítélet első hajnala „Dies irae, dies illa“... a végíté­letnek ama rettegett napja el fog jönni. A természetnek kegyetlen já­téka ez. Örömét találja benne, hogy elringathatja a zaklatott város fé­lelmét, aztán lecsap a biztonságnak csaknem teljes érzetében. A leg­szomorúbb temetés ez. Megkongatva a gyászharangok, az ablakokat rázza a szél, távolból a rettenetes morajlás, az ágaskodó, előretörő vízár fenyegetése... Amikor kisüt a márciusi reggel fáradt napja, már csak kísértetek surrannak a város épségben ma­radt utcáin. Az Iskola­ utcában szá­raz a járda: 54 ház úgy, ahogy, épen maradt. Akik itt járnak szót­­lanok, sápadtak és szomorúak. Mint a kísértetek. Senki se törődik­ a má­sik ügyével-bajával. Elég neki a magáé. Egy apa magához szorítván gyermekét, az anya keresésére in­dul. Nem zavarja se zaj, se lárma. A veszedelem kitombolta magát: most a harangzúgás, az árvíz al­kotta tenger morajlása a szél üvöl­tése garázdálkodik csak itten. A vég­zet betelt A végzet betelt: Szegedet el­öntötte a víz. A haragos Tisza, és mire bíborpirosan fölkelt a tavaszi nap, megaranyozván sugarával a rettenetes látványt, ő maga is meg­döbbenve nézi a borzasztó­ ágában páratlan jelenetet: sokezernyi nép kétségbeesését, virágzó város pusz­tulását, a víztengerből égnek szálló porfelleget: minden összeomló ház így küld üzenetet az egeknek. — Segítség, elveszünk! — hangzik innen is, amonnan is. Házak tetején, magasabban fekvő dombokon, kétségbeesett menekü­lők. Néhány óra elég volt ahhoz, hogy mindenük odavesszen. A vár­bástyáról egy nagy temető látszik: az Ilosvay-szélmalomnak csak a szárnyai ágaskodnak ki a vízből; a felsővárosi iskola rombadőlve fekszik a templom mellett; omló házak mellett csákányos katonák siklanak csónakjaikon a fekete vizen; rom rom fölött s közte a mocskos, hulladékos, bűzös víz min­denfelé. (Folytat.!

Next