8 Órai Ujság, 1933. december (19. évfolyam, 274-296. szám)
1933-12-24 / 292. szám
VASASNAP 68. OLDAL tudta! újabban Gyula város köz- és magánvilágítását és ipari áramszükségletét is. 1927-ben renoválja a város a Vigadó dísztermét, ugyanez évben az Élővíz csatornán át megépíti a Zsíros utcai hidat s az egyemeletes Vasúti szállodát ráépítéssel kétemeletessé teszi s restauráltatja a honvédlaktanya épületét. Épített ezenkívül a város közalkalmazottak elhelyezésére 28 önálló, úgynevezett tisztviselői kislakást (4 háromszobás, 3 kétszobás és 8 egyszobás lakást) 300 négyszögöles városi telkeken. A város eszészségfríryi és szociális intézményei A városi közkórház, mely 180 ágyas berendezésével már 1905 óta működik ugyan, 1930—32 között kibővült egy 100 ágyas modernül tervezett s külön épített sebészeti pavillonnal is. Városi strand (homokpart) fürdő. Épült 1922-ben mintegy 120.000 P költséges 2000 négyszögöl területen az Árpád-liget délkeleti folytatásában, pormentes helyen. Az országos úszókongresszus egymásután kétszer, 1924. és 1925. években József kir. herceg magas látogatásával itt tartatott meg. Az egész telep és épületei gazdagon virágzó növényzettel ellátottak. Városi „Árpád?" gőz-, kád- és vízgyógyfürdő. 1927-ben épült fel Békéscsaba város áldozatkészségéből mintegy 670.000 pengő költséggel a minden mostani és későbben igényt kielégíteni képes melegfürdő-, gőz-, kád-, iszap- és vízgyógyosztályokkal. 1913-ban kezdte meg működését Békéscsabán a „Tüdőbeteggondozóintézet". Az intézet 1926-ban röntgen-, majd 1927-ben kvarclámpafelszerelést kapott, 1928-ban pedig 20 ágyas fekvőcsarnokkal bővült ki. 1917-ben megkezdte működését Békéscsabán a Békéscsabai Általános Nőegylet szervezésében az Országos Stefánia Szövetség Anya- és Csecsemővédő Intézete is. 1922-ben az intézetet az Országos Szövetség a Nőegylettől teljesen átvette. 1927- ben megalakult a város V. kerületében az Országos Stefánia Szövetség II. Anya- és Csecsemővédő Intézete is. A két intézet mellett tejkonyha is működik. 1923-ban megalakult a békéscsabai önkéntes Mentőegyesület is. A Békéscsabai ág. h. ev. Árvaház 1923-ban nyílt meg és 40 árvának ad otthont. 1929-ben adatott át rendeltetésének a Kongr. izr. hitközséghez tartozó hívek áldozatkészségéből felépült „Zsidó Aggok Otthona“. 1930 óta működik a Szociális Misszió népkonyhája, ahol egész tanéven át 175 szegénysorsú gyermeknek adnak meleg ebédet. A város közönsége 1930-ban 14 ággyal rendelkező menedékházat létesített, ahol átutazó egyének nyernek szállást. A menedékházzal kapcsolatosan inségkonyha is működik, ahol 1932-ben 56.700 ebédet osztottak ki. Ugyancsak a város nyitotta meg és tartja fenn 1932 óta az V. kerületben a „Napközi otthont", ahol állandóan 50—60 gyermek nyer gondozást Az ág. h. ev. Nőegylet 1932-ben létesítette az „Evangélikus Szeretetházat". A város belterületén a házhelyek céljaira parcellázott összesen 801 telket Az Országos Földrendező Bíróság eljárása folytán kiosztásra került összesen 975 házhely. 1925 óta hét artézi kutat fúratott a város, az V. kerületi artézi kúthoz pedig víztornyot emelt Ugyancsak azóta kiköveztetett 40 új utcát, mintegy 25 kilométer hosszúságban, a régi utak közül pedig többeket átépített széles, modern burkolattal. Azonkívül mintegy 6—7 kilométer hosszú gyalogjáró kapott betonburkolatot, számos utca pedig téglajárdát.A termelés A városból 7 irányban kiinduló műutak közül újabban a Békéscsaba —csorvási és a Békéscsaba—mezőgyőri utak épültek ki. Amellett két erős forgalmi vasúti vonal kereszteződik Békéscsabán: a Budapest— aradi és Nagyvárad—szegedi vonal. Ehhez még figyelembe kell venni az Alföldi Első Gazdasági Vasút jelentős forgalmát is, amely helyi közúti közlekedést is tart fenn. Azonkívül a MÁV ART autóbuszjáratai bonyolítják le a személyforgalmat több irányban. A m. kir. postahivatal ezidőszerint közel 1000 rádióelőfizetőt tart nyilván. Békéscsaba város mezőgazdasága az utolsó 20 évben szintén nagy fejlődést mutatott. A már említett öntözött réten kívül érdekes különlegessége a városnak a rizstermelés is. Átlagtermés holdanként 12—15 méter mázsa rizs. Ugyancsak a város rendezett be az ú. n. kisréti földjén 28 hát. holdnyi területen bolgárrendszerű konyhakertészetet. A mezőgazdaság az utóbbi 20 év óta általában sokat fejlődött, a gazdák belterjesebben kezdik művelni a földet, s míg azelőtt a tavaszi kapások alá elvétve szántottak, ma 60—70% ezen munkát ősszel elvégzi. A vetőmagkiválasztás és trágyázás folytán a régebbi 6 mázsás átlagos búzatermés helyett az utóbbi években 8—10 méter mázsa termett kisholdanként. Békéscsaba, mint mezőgazdasági jellegű és alföldi fekvésű város, természeti kincsekben nem bővelkedik, mégis közligeteinél s parkjainál, strandfürdőjénél, tennisz- és sportpályáinál fogva nyári tartózkodásra alkalmasabb annak, aki nemcsak látni, de szórakozni is óhajt. Hotel Kalserhof Wlrn. IV , Frankenberggasse ÍO I jwrenvire ** Operától. Cwliái »Ilii minden komftrttel. HBaaerfl Arak. Kin« dtfeeiéei kónyMer. Husz év Icü reményei és eredményei Békés vármegye amerikai stílusú fejlődése a Háború után Gyula, dec. 23. Békés vármegye 20 esztendős fejlődését vázoljuk az alábbiakban. De elöljáróban meg kell állapítani, hogy ebből a húszéves fejlődésből a háború és a forradalmak miatt 10 esztendő kiesett, mert hiszen ez a szomorú évtized nem volt alkalmas az alkotó munkára. Az összeomlást követő évek első feladata volt a rendfenntartás mellett a nemzet erejében megrendült hit újraébresztése, a nemzeti öntudat lángralobbantása, a lelkek meggyógyítása, s ezzel párhuzamosan a tömegek nemzeti szellemben való nevelése. Ennek, valamint annak a ténynek a felismerése, hogy a nemzeti tömegműveltség szintjének emelése nemzeti vágyaink szempontjából is milyen fontos, új irányú kultúrpolitikát inaugurált, amely a kultúrintézmények egész sorát hívta Békés vármegyében is életre. Iskolák és templomok Elsősorban is meg kell emlékeznünk elemi népoktatásunk fokozott kiépítéséről, melyet 62 új, az állam, a községek és az egyházak költségére létesült elemi iskola s a már meglévőknek új tanerőkkel és tantermekkel való erősítése jelez. Itt kell szólni arról is, hogy a vármegyében az utolsó évtized alatt 12 templomot és 6 imaházat emeltek, nagyrészt a hívek áldozatkészségéből. A háború utáni években örvendetesen fellendült a hitélet, a különböző vallásos egyesületek s egyházi sajtóorgánumok létesültek. A tömegek kultúrnívójának emelését nagymértékben előmozdította a vármegyei iskolán kívüli népoktatási bizottság. Békéscsabán 1914-ben épült fel a városi múzeum, a Gyulán levői vármegyei múzeumot pedig átvette a város s 1929-ben a réginél megfelelőbb helyiségekbe költöztette át , vele kapcsolatban helyezte el 9000 kötettel rendelkező könyvtárát is. A különböző intézmények és művészeti, tudományos, társadalmi alakulatok jelzik a vármegyében folyó kulturális munka lendületét, eredménnyel. A vármegye alispánja, felismerve a versenyek és kiállítások nagy ösztönző erejét, búzakiállítás és búzaverseny szervezését kezdeményezte, amely Békéscsabán december hónapban, a törvényhatóság többezerpengős anyagi támogatása mellett, a legnagyobb siker jegyében történt meg. Ugyancsak a vármegye alispánjának eszméje volt a dr. Medovarszky Mátyás városi főjegyző elnökletével működő Békésvármegyei Kertészeti Egyesület égisze alatt az ősz folyamán Gyulán megtartott vármegyei kertészeti kiállítás is, amelynek főként a gyümölcstermelésre vonatkoztatható propagatív hatása kétségtelen. A vármegye közgazdasági intézményeinek fejlődésében említésreméltó a hitelszükségletek fokozottabb kielégítésére alakult 8 új takarékpénztár, illetve bankfiók, 4 hitelszövetkezet, melyek mint az OKH tagjai működnek. Alakult 5 új fogyasztási- és termelőszövetkezet is, a szövetkezeti mozgalom terén azonban még sok tennivaló van. Új ipartelep egész sora létesült. Eredményes harc a pussisító népbetegségeit ellen A vármegye egészségügyének fokozott fejlődéséről csak az 1920-as évektől kezdve beszélhetünk. A vármegye közegészségügyi igazgatása a népbetegségek leküzdését tűzte ki céljául s ezek közül az elsővel, a csecsemőhalandsággal sikeresen látszik megbirkózni nálunk is az országos Stefánia Szövetség. Ez az intézmény 17 fiókot létesített a vármegyében, amelyek a közületek hathatós anyagi támogatásával eredményesen működnek, amit igazol, hogy a csecsemőhalandóság az utolsó 10—12 esztendő alatt 20—24%-ról 9—10%-ra csökkent. Az Alföld súlyos népbetegsége, a tüdőbaj, a háború óta csökkenőben van a céltudatos és energikus védekezés következtében, melyet a gondozó intézmények a József Főherceg Szanatóriuma kifejtenek. Gyulán működik az 1000 ágyas volt vármegyei, 1923 óta állami kórház, mely egyike Magyarország legnagyobb ilynemű intézeteinek s mely ma is állandóan fejlődik és bővül. Békéscsabán a városi közkórházhoz az elmúlt években egy 100 ágyas külön sebészeti és szülészeti pvaillont építettek, melynek felszerelése most van folyamatban. Most vannak előkészítés alatt Korossy György főispánnak és Márky Barna alispánnak kezdeményezésére a vármegye egyes szegényebb lakosságú községeiben az u. n. egészségházak, amelyeket a törvényhatóság és az Országos Közegészségügyi Intézet támogatásával létesítenek és fognak fenntartani. A messegazzdaság problémái A 90%-ban földműves lakosságú vármegye mezőgazdaságáról szólva, meg kell emlékezni arról, hogy a földreform során 50.000 holdat osztottak ki ée ha ez a minőségi termelés szempontjából nem is vált be, szociális szempontból enyhülést hozott . A földkultúra terén nagy szikjavító munkálatok folynak kiváló M3S DECEMBER 24 Réthy Béla vegyészeti- és gyógyárugyára több mint 4 évtized óta áll fenn és különösen a bel- és külföldön egyaránt népszerű Pemetefű-cukorka által tette nevét ismertté. A világháború óta a vállalat nagy fejlődésen ment keresztül, jelenleg átlag 50 alkalmazottal dolgozik és modern berendezésével a legkülönfélébb gyógyszerkülönlegességeket és háztartási cikkeket állítja elő. Gyula és Békéscsaba amerikai stílusa Nagyot változott az elmúlt esztendők során a vármegye két városának, Gyulának és Békéscsabának, de egyes nagyobb községeknek külső képe is. Utcák, terek rendezése, útburkolások, járdaépítések, ligetek, parkok létesítése, utcák fásítása, jelzik az e téren mutatkozó örvendetes fejlődést. Külön ki kell emelni e helyen a vármegye székhelyét, Gyulát, ahol a város központjába eső utcák kiskocka-kővel történt kiburkolása, ligetek létesítése s a főútvonalakon a házak előtt díszlő kis kertek betelepítése, néhány építészeti szempontból értékes köz- és magánépületnek az emelése úgy megváltoztatta a város képét. Az elmúlt 20 év alatt, de ennek is inkább második felében nagy lépésekkel halad előre a községek villamosítási ügye s ma már csak 7 községe van a vármegyének, melyben villanyvilágítás ne lenne, de ezek közül is egyben már folyamatban van a vezeték kiépítése. Békés vármegye utolsó 20 esztendő alatti emelkedésében előkelő helyet foglal el a vármegye útügyének fejlődése. A vármegye jelenlegi alja-