8 Órai Ujság, 1933. december (19. évfolyam, 274-296. szám)
1933-12-24 / 292. szám
IJS8 DECEMBER Ü űtaiSislG VASÁRNAP 67. OLD AX. Békéscsaba fejlődése két évtized alatt írta dr. Korniss Géza, városi tanácsnok Békéscsaba, dec. 23. Békéscsaba már a XIII. század elején létezett, de a török hódoltság alatt teljesen elpusztult és 1718-ban a felvidékről telepített tótajkú jobbágyok alapították újra a községet. Fiatal város, 1918-ig az ország „legnagyobb“ falujaként emlegették. Vasúti gócpont: Békéscsaba Békés vármegye délkeleti részén, a vasúti fővonal mentén fekszik. Jellege mezőgazdasági, s a lakosság 50 százaléka őstermelő, de az alapjában földművelő városban fejlett és gyorsan emelkedő gyár- és kézműipari élet is van. A város határának területe 51.416 kát. hold. A lakosság főterménye, — amelyet 18.000 holdon termel — a világmárkájú tiszavidéki búza, melynek fajsúlya 80—84 kgr. Nagy kivitele van a városnak hízott sertésekből is és igen keresett helyi specialitás az ízletes csabai nyári kolbász, azonkívül a tojás- és baromfiexport is az itt letelepedett kiviteli cégek folytán számottevő. Az agrikultúrának speciális alkotása a háziüzemben kezelt 176 kat. holdas öntözött rét, mely a különben teljesen hasznavehetetlen szikes talaj értékesítésének bőséges anyagi eredményt felmutató példája. A lakosság 62%-a ág. h. ev. vallású, 23%-a r. kat., 7%-a református, 5%-a izr. és 3%-a egyéb. Anyanyelv szerint magyar 62%, tót ajkú 37% és egyéb 1%, de a tót anyanyelvű lakosság is bírja a magyar nyelvet. Békéscsaba kultúrája A városnak a világháború kitörését megelőző utolsó nagy alkotása a városi múzeum volt. Az épület klasszikus, görög oszlopos homlokzata teljes harmóniában áll rendeltetésével. Régiség, pénz, ereklye, néprajzi, népművészeti, természetrajzi, kép és könyvtárai értékes és érdekes közgyűjteményeket tartalmaznak. Ugyancsak a világháborút megelőző években jutott a város közönsége modern színházhoz, melynek befogadó képessége 700 személy. Nagy lendülettel indult meg a rend és nyugalom helyreálltával az időközben városi szervezetet nyert Békéscsaba fejlődése. Több mint 600.000 pengő költséggel felépült a m. kir. „Lórántffy Zsujzsának“ leány Uccum impozáns épülettömbje, viszont az ez által felszabadult, s megfelelően modernizált és átalakított Apponyi utcai emeletes épületben a községi polgári leányiskola kapott férőhelyet, a Baross utca 3. sz. alatti renovált és kibővített kétemeletes épületben pedig a községi fiú iparos tanonciskola talált otthont. Megnyílt a külön leányiparos tanonciskola is, nemkülönben az újonnan megszervezett községi felsőkereskedelmi fiúiskola s ennek tagozataként a községi női kereskedelmi szaktanfolyam és a községi fiú kereskedő tanonciskola. 1923-ban nyílt meg az állami felső mezőgazdasági iskola és vele kapcsolatosan egy meteorológiai állomás. Ugyancsak a város épített a külterületen két állami jellegű népiskolát, míg a népes V. kerületi (erzsébethelyi) állami elemi iskolát 4 tanteremmel kibővíttette. Továbbá tantermekkel, kényelmes igazgatói lakással és melléképületekkel látta el a város az állami önálló gazdasági népiskolát, a III. kerületben pedig óvónői lakkal egybekötött állami jellegű óvodát épített és küszöbön áll az V. kerületben is egy lakással és napközi otthonnal ellátott óvoda felépítése. Az egyházi építkezések közül kiemelendő a r. kat. templom, úgyis, mint monumentális kivtelű építészeti remekmű. XIII. századbeli gót stílusban épült két toronnyal, falai között több mint 3000 hívő számára van férőhely. A r. kat. egyházközség 1929-ben két hatalmas háromemeletes bérpalotát épített a templom két oldala felől. A hívek áldozatkészsége emelt 1930-ban az V. kerületben is kisebb befogadóképességű kát. templomot. A kulturális célt szolgáló intézmények közül ki kell emelni az „Apolló“ és a „Csaba“ mozgóképszínházakat. Mindegyik közel 700 személy befogadására képes. Az iskolán kívüli népművelés keretében az elmúlt idényben öszszesen 800 előadás és 20 különféle tanfolyamot tartottak. A sportegyesületi tevékenység is számottevő. Az utolsó 20 évben alakult sportegyletek közül kiemelendő a CSAK (Csabai Atlétikai Klub), az Előre Munkás Testedző Egylet, a Békéscsabai Törekvés Sportegylet, a Békéscsabai MÁV Sportegylet, a Postás Sportegyesület békéscsabai helyi csoportja, a Békéscsabai MOVE Sportegyesület, a Békéscsabai Polgári Céllövő Egyesület, a Békéscsabai Tennisz Club, a Csaba Vívóegyesület, a Körösvidéki Motor Sport Club, az Alföldi Lovasegylet és a Levente Egyesület. A közönség rendelkezésére álló, üdülést nyújtó közterületek közül megemlítendők a Széchenyi-, Petőfi - és Árpád-ligetek, továbbá a Hősökligete, valamint a Berthóly- és Kossuth-téri parkírozott területek. Újabban létesített műemlékek: a 101-esek emlékoszlopa, a Hősök temetőjében lévő műkő-szobor, Munkácsy Mihály és Gyóni Géza emléktáblája. A Hősök temetője egyike az ország legszebb és legjobban gondozott hősi temetőinek. 728 különböző nemzetiségű, főként magyar hősi halott alussza ott örök álmát. A közgazdasági élet közgazdasági élete Békéscsaba városnak igen nagyvonalú. Kilenc nagy pénzintézete van, ezek közül négynek saját díszes palotája. 1912 óta a Magyar Nemzeti Banknak is van itt fiókintézete. Nagyobb teljesítményű, sok munkáskezet foglalkoztató és külföldre is rendszeresen szállító iparvállalatok: A Békéscsabai Sertéshizlaló Rt. telepe. Állami ellenőrzés alatt álló telep. Befogadóképessége 10.000 darab sertés. Réthy Béla vegyészeti laboratóriuma és gyógycukorkaáru gyára. Még a békebeli Magyarországban kitűnő gyártmányai és modern reklámtevékenysége folytán Békéscsaba ipari üzemei közül ez a vállalat volt a legismertebb. Merkur szövődé. A békéscsabai Merkur szövődé ma már 310 mechanikus pamutszövőszékkel és a legmodernebb gépekkel és lánchengeres festőberendezéssel dolgozik. Excelsior Harisnyagyár Rt. Elismert hírnevet szerzett magának úgy bel-, mint külföldön férfi, női és gyermek, flór- és selyemharisnyagyártmányaival. Hubertusz Kötött- és Szövöttárugyár Rt. Még 1911-ben alakult. Ma is egyike Magyarország legnagyobb textilgyárának. 500 munkást foglalkoztat. Ugyanazon gyártelepen van szőnyeggyár is berendezve. Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. 50 évvel ezelőtt alakult és félszázados fejlődése az ország legmodernebb és legnagyobb malmai közé emelte. Kovács Mihály Gőzmalma. Felszerelésének fokozatos fejlődésében és teljesítményének emelkedésében egyik legszebben alakult iparvállalata a városnak. A békéscsabai „Erzsébet“ gőzmalom, borsóhántolóval is felszerelve és lucerna- és takarmányliszt őrlésére is berendezve. A 80.000 baromfi hizlalására berendezett széggyárral, hűtőházzal és sertéshizlaldával is ellátott ,JSchneyder cég utódai“ telep tojást, élő és leölt baromfit, valamint vadat, főként Angliába és Németországba, míg a „Grigorion“ cég tojást és élőbaromfit, főként Olaszországba és Ausztriába igen nagy mennyiségben szállítanak. Országos viszonylatban is elsőrangú a gabonát és a terményeket, nagy mennyiségben exportáló cégek a Stern és Steinerger, valamint a Hoffmann és Herczog gabona- és terménykereskedők. 1908 óta áll fenn Bohn Mihály gőztéglagyára. Teljes üzemi munkaidején 900—1000 munkást foglalkoztat. Újabb részvénytársasági alakulás a „Csabai Gőztéglagyár Társaság Rt.“ is, mely mészégetővel is rendelkezik. 300 gépi lóerővel és 260—300 munkással dolgozik. 1920-ban alapíttatott aMokka“ Köt-szövőgyár■ Rt., mely szintén többszáz munkást foglalkoztat. Újabban létesült nagyobb ipartelep a Weisz István-féle torontáli szőnyegszövő gyár 100 munkással, úgyszintén a Kurz-féle magyar perzsa szőnyegszövő gyár is. Dorn József szabadalmazott gép- és rostalemez gyára. Termelésének 70%-át a balkáni államokba szállítja. Újabban alakult nagyobb ipartelepek még az „Unió“ műkő és betonáru gyár rt és Suhajda András karoszszéria- és kocsigyára. Mindezek a gyárak és iparvállalatok közel 4000 munkáskezet foglalkoztatnak. 1100 önálló iparos és 800 önálló kereskedő van Békéscsabán. Nagyarányú építkezések 1929-ben épült fel 120.000 pengő költséggel a békéscsabai Kisgazdák emeletes székháza. Itt kapott otthont a békéscsabai Kisgazda Ifjak Művelődési Egyesülete is. Az Ipartestület tagjainak áldozatkészsége vásárolta meg a Békéscsabai Iparosok székházát. A kereskedő társadalom pedig 1928-ban építette fel, mintegy 120.000 pengő költséggel impozáns és architekturailag is ízléses kétemeletes székházát. Még a világháború előtt, 1911-ben emelt magának székházat Békéscsabán a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület, amely még 1860-ban alakult Békéscsaba székhellyel. Az utóbbi évek nagyobbszabású középítkezései még a Városháza kibővítése. A nagy bővítést a városi szervezetnek 1918-ban történt felvétele tette szükségessé. A városi villamosmű fogyasztóinak nagymérvű emelkedése a telep bővítését és további berendezések és felszerelések beállítását tette szükségessé. A városi villamosmű ellátja Békés és Mezőmegyer községet Békéscsaba, Városháza Békéscsaba, róm. kat. templom