8 Órai Ujság, 1934. február (20. évfolyam, 25-46. szám)

1934-02-08 / 30. szám

lm PEBRT­AK * Dollfuss kancellár megérkezett „Budapesti tartózkodásom a munka öröm­­napja lesz " • A kancellár nyilatkozik a L­orai Újságnak Ünnepélyes fogadtatás az útvonal mentén és a Keleti-pályaudvaron Ünnepi dísz fogadta a magyar határtól a magyar fővárosig az osztrák szövetségi kancellárt, de a díszes külsőségeken túl több is várja: az egész ország rokonszenve, tisztelete és szeretete. Ezek az ér­zések szólnak Dollfuss személyé­nek, minden tiszteletre méltó egyé­niségének, férfias határozottságá­nak és európai népszerűségének, de szólnak a sokévszázados testvéri­ségnek is, mely bennünket a szom­széd álommal összefűz. A magyar­ság a közös emlékek elfeledhetetlen és eltéphetetlen kötelékein át a sok­szorosan kipróbált barátot és sors­társat látja Ausztria népében épp úgy, mint ahogy a magyar kor­mányelnök és magyar miniszterek bécsi látogatása azt bizonyította, hogy az osztrák népet is hasonló érzések hatják át Dollfuss Engel­­bert ma úgyszólván az egész világ ügyelmének középpontjában áll és általános elismerést vívott ki ma­gának azzal a heroikus és céltuda­tos küzdelemmel, melyet országa érdekében folytat A kancellár ér­tette a módját hogy a kis Ausztria számára jóindulatú barátokat sze­rezzen és ha, mikor hozzánk jön, nincs is szükség arra, hogy ben­nünket csak most nyerjen meg, hi­szen rokonszenvünk régen és osz­tatlanul övé és népéé, mégis állam­férfiúi feladatot teljesít azzal, hogy a két szomszéd állam megrendíthe­­tetlen barátságát dokumentálja és ha lehet, még jobban megszilárdít­sa. A világsajtó szokatlanul nagy figyelmet is szentel ennek a látoga­tásnak, amely mindenesetre alkal­mat ad arra, hogy az érzelmi, ba­ráti és udvariassági momentumok mellett a két országot közösen ér­deklő függő kérdések is közmeg­elégedésre tisztázódjanak. Amikor Dollfuss kancellárt Budapesten üd­vözöljük, örömmel adunk kifeje­zést annak a meggyőződésünknek, hogy ez az utazás csak előnyére válik a két testvérállamnak. A kancellár budapesti útjának nagy jelentőségét a bécsi pályaud­varon lefolyt ünnepélyes búcsúzta­tás is mutatja. A pályaudvaron­ összegyűlt elő­kelő közönség viharos lelkese­déssel ünnepelte Dollfuss kan­cellárt és Magyarországot s a Hoch-kiáltásokba többször har­sogó éljen-kiáltások vegyültek. A kancellár búcsúztatására a ma­gyar követség egész személyzete ki­vonult Hohenburger katonai attasé és Ziegler sajtóattasé kíséretében. Maga Nelky Jenő követ Dollfuss kancellárral együtt szintén felszállt a vonatra, hogy elkísérje Budapest­re a kancellári Az osztrák kormányt a búcsúzta­tásnál Stockinger kereskedelmi mi­niszter, Karwinsky közbiztonság­ügyi államtitkár és Peter­­dr. kül­ügyi főtitkár képviselték. Megje­lent Ludwig követ a szövetségi kancellári hivatal sajtófőnöke, Reither alsóausztriai tartományfő­nök, Vaugoin tábornoki, az osztrák szövetségi vasutak elnöke, Seidl dr. bécsi rendőrfőnök, Kempner száza­dos, a Hazafias Front országos ve­zére és Schöpfer dr., az osztrák ál­lamvasutak vezérigazgatója is, aki csak az éjszaka érkezett vissza bu­dapesti látogatásáról. A hatalmas üvegcsarnokból ki­gördülő vonatot a tömeg lelkes Él­jen- és Hoch-kiáltásai kisérték. A vonat pontban 8 óra 20 perckor in­dult el Budapest felé. Délelőtt 9 óra 33 perckor befutott a bécsi gyorsvonat Hegyeshalom határállomásra A vonatot már vár­ták báró Apor Gábor követségi ta­nácsos, vitéz Béldy Alajos alezredes és gróf Teleki Gyula követségi tit­kár. A magyar delegáció báró Apor vezetésével felszállt a gyorsvonatra és magyar földre való érkezésekor a Gömbös-kormány nevében szívélye­sen üdvözölte Dollfuss kancellárt. A kancellár ezután bemutatta a kíséretében levő urakat a magyar kormány kiküldötteinek és menet­­rendszerű időben, az állomáson egy­begyűltek lelkes éljenzése közben, a vonat továbbrobogott Győr felé. Elutazás Bécsből Bécs, febr. 7. (Saját tudósítónk telefonjelen­tése.) Dollfuss szövetségi kancellár szerdán reggel 8 óra 25 perckor a bécsi Ostbahnhofról elutazott a ma­gyar fővárosba. A pályaudvaron a szövetségi kancellári hivatal több magas rangú tisztviselője búcsúzott a kancellártól, aki Hornbostel meg­hatalmazott miniszter kíséretében utazott el. A kancellár szalonkocsi­jában még több magasrangú állami tisztviselő utazik. ósuihiszÓ CSÜTÖRTÖK 5* OLDAL A kancellár nyilatkozik a 8 Órai Újságnak Alig néhány perccel a hegyesha­lomi vasúti állomáson történt ünne­pélyes fogadás után Dollfuss kan­cellár szíves volt a 8 Órai Újság ki­küldött munkatársát kihallgatáson fogadni. Tudósítónk kérdésére a kancellár az alábbiakban nyilatko­zott budapesti utazásáról: — Látogatásom, amint tudja, mindenekelőtt a magyar kor­mánynak és annak az általam nagyrabecsült kitűnő államférfiú­nak szól, aki a kormány élén áll. Látogatásom azonban Budapest városának is szól, amelyet Európa egyik legszebb városának ismer­nek el és amelyet a kettős monarchiában viselt vezető állá­sára való emlékezés alapján Bécs testvérvárosának neveznek.­­ Ez a két nagy város az őket összekötő Duna folyam mentén, egyformán büszke lehet arra a szerepre, amelyet Középeurópa történetében mint a nyugati kul­túra sarokpillérei játszottak. Mindkettő erős vár volt, amelyen megtört az Európa keresztény vi­lágnéz­ete ellen irányuló minden támadás és — hogy modern kife­jezést használjak — mint a civi­lizáció leadóállomásai keleti és délkeleti irányban elmúlhatatlan, hervadhatatlan érdemeket szerez­tek. — Az a tudat, hogy ezt a ma­gasztos hivatást több évszázadon át töltötték be, ezt a két városun­kat valóban büszkességgel tölt­heti e. Ennek a­­tudatnak a kö­zössége megbonthatatlan kötele­ n m­i­u­b gyermeknek és felnőttnek­­­ ket teremt Budapest és Bécs, Ma­gyarország és Ausztria között. Ma is a két ország között sok a kul­turális vonatkozás, a kapcsolat a művészet, a tudomány, a kutatás és az ifjúsági nevelés terén. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy két országunk múltja és földrajzi fek­vése egy szorosabb gazdasági összeköttetés előnyösségért is utal, úgy bizonyára érthetőnek fogja találni, hogy amikor ma­gyar földre léptem, nem volt az az érzésem, hogy idegen országba érkezem. Újból megpecsételne a régi barátságot — örömteljes feszültséggel né­zek az alkalom elé is, hogy a ma­gyar vezető államférfiakkal vala­­mennyi, bennünket közösen ér­deklő kérdésről behatóan és nyíl­tan kibeszélhetem magam. Csak az a körülmény, hogy különös vi­szonyok munkaerőmet és időmet a legutolsó hónapokban rendkí­vüli mértékben igénybe vették, magyarázhatja meg, hogy nem jöhettem már előbb Budapestre, hogy Gömbös magyar királyi mi­niszterelnök úr látogatását viszo­nozzam és hogy budapesti tartóz­kodásomat nem terjeszthetem ki annyira, amint az személyes óha­jomnak megfelelne. — De a kétnapi rövid ott időzés, — amely két nap számomra is munka örömkapja lesz, — új pe­csétet jelent majd az országaink között fenálló szívélyes kapcsola­tokon. Az út folytatása A kancellár még szívélyesen el­beszélgetett munkatársunkkal és a magyar fővárosba kísérő többi hír­lapíróval, majd beszélgetésbe mé­­lyedt kíséretének és a magyar de­­legációnak tagjaival. D. e. 10 óra 32 perckor, menetrend­­szerű pontossággal futott be a vonat a győri pályaudvarra. A pályaudvar­­on összegyűlt közönség lelkes él­jenzéssel fogadta a szalonkocsi ab­lakában megjelenő osztrák kancel­lárt, akit — a kocsiba felszállva — felsőőri Nagy Pál főispán üdvö­zölt. Dollfuss dr. kancellár ezután a főispánnal együtt kiszállt a vonat­ból és a vonat továbbindulásáig a pályaudvar tornácán sétálgatva, be­szélgetett. Hárompercnyi várakozás után a vonat továbbindult s a kö­zönség lelkes éljenzéssel búcsúzott az osztrák kancellártól. (A tudósítás folytatása a 12. oldalon) Csak a tükör­ előtt I niD41 naSTszerfi alakítása FODOR LÁSZLÓ színművében. LUKdlS í dl MA PREMIER n£fcj * fzdm w­íbm 8 és 10 órakor díszelőadás UCLJl LOjIHU

Next