8 Órai Ujság, 1934. május (20. évfolyam, 97-121. szám)

1934-05-04 / 100. szám

im MÁJUS 4 sxiishAx Sztárgázsi, létszámcsökkentés, igazgatói függetlenség a Nemzeti Színháznál Tóth László tanulmánya Tóth László, a kitűnő publicista és író a Magyar Szemle legfrissebb számában nagyobb méretű, komoly tanulmányt szentel a Nemzeti Színház­­ problémájá­nak. Talán senki annyi joggal és hoz­záértéssel nem nyilatkozhatok erről a kérdésről, mint éppen ő, nemcsak nagy irodalmi és művészi kultúrája miatt, hanem azért is, mert, mint a Nemzeti Színház egykori jeles igazgatójának, Tóth Imrének a fia, gyerekkora óta benne élt a Nemzeti Színház atmoszfé­rájában s őszinte hajlandósággal figyelte és figyeli most is az állami színház mű­vészi munkáját. Tanulmánya sorra veszi mindazokat a kifogásokat, amelyekkel mostanában a Nemzeti Színházat támadják és a vádak egy részét a színház múltjának nagyon érdekes emlékeivel világítja meg. Elsősorban érthetetlennek találja, hogy Voinovich Géza támadói részéről még azt a várakozási és kíméleti időt sem kapta meg, amely a múltban a Nemzeti Színház minden igazgatójának kijárt. S ha a múltban voltak esetek, mikor jogo­san támadták a Nemzeti Színház elma­­radtságát más színházak friss, új és eleven életével szemben, Szigligeti ide­jén, amikor Rákosi Jenő a Népszínház­zal a kilencvenes évek végén, amikor Keglevich István és Ditrói Mór a Víg­színházzal s a század elején, amikor Beöthy László a Magyar Színházzal ho­zott színházban, színészekben és iroda­lomban új atmozférát és új értékeket. De felveti a kérdést, hogy ma hol vannak a Nemzeti Színház mu­lasztásai a többi színházakkal szem­ben? Miközben sorra veszi a Nemzeti Színház műsora ellen elhangzott kifo­gásokat s a Nemzeti Színház tradíció­jának kérdéseit, hiába keresi a művészi revelációkat a többi színházakban. A Nemzeti Színház személyzetéről pedig megállapítja, hogy valóban túlmérete­zett, de többé-kevésbbé túlméretezett volt mindig, mint minden állami színházé a világon. A selejtezés és leépítés kérdé­seivel pedig szembe állítja az igazgató szükséges és kérlelhetetlen függetlensé­gét. Érdekesen meséli el nagyemlékű apjának, Tóth Imrének egy esetét, aki egy miniszteri protekcióval szemben mereven visszautasította egy színésznő szerződtetését és egyben felajánlotta a lemondását. A miniszter pedig, aki ezt a visszautasítást megkapta, behozatott egy aktát, amely fölött addig nem akart dönteni , és aláírta Tóth Imre szerző­­désének újabb ötéves meghosszabbítását. Végül pedig nagyon őszintén és vilá­gosan beszél a támadások és kifogások pletykaszerű részéről, a sokat hánytor­­gatott sztárgázsiról és klikkekről. Ami a sztárgázsit illeti, a Nemzeti Szín­ház múltjában mindig volt egy-egy nagy­nevű művésznő, egy Laborfalvi Róza, Munkácsi Flóra, Helvey Laura és főleg egy Márkus Emília, akikkel szemben a színházvezető mindig kénytelen volt ér­tékelni azt a munkát és azt az egyéni­séget, akiért a közönség elsősorban jön a színházba. Jászai Mari korszakalkotó­­egyéniség volt, de hiába követelte ma­gának azt a fizetést, mint Márkus Emí­liáé volt. Ami pedig a klikkekre vonat­kozik: „amióta színház a színház — írja Tóth László — azok, akik nem ját­szottak, mindig klikkeknek nevezték azo­kat, akik játszottak“. S míg szempont­­­jainak összefoglalásában a felfrissülést és megújulást­­ egyedül a fiatalságtól várja, s meddőnek lát minden olyan kísérletet, amely a Nemzeti Színház si­keres színészeinek félretolásával, a mel­­lőzöttek közül akar egyszerre megint dívát, vagy héroszt teremteni, minden támadással és kifogással szemben egyet­len követelése, hogy hagyják békében dolgozni a színházat, amely körül plety­kabeszédek és lármás írások helyett, egyedül a komoly, megértő és szigorú kritikának lehet dolga. Elisábeth Ortner-Kallina, Hella Berg, Joe Dietl, Willy Búnkéi, Werner Ham­mer, Ernst Neuhardt, Wilhelm Leiter. (Jegyrendelés: 33-8-33.) Vadvirág: 50 Az Andrássy­ úti Színház ma ünnepi estét ül: ötvenedszer kerül színre a szezon legszebb operettje, a „Vadvirág", Anday Ernő és Eisemann Mihály han­gulatos daljátéka, amely különösen Rökk Marikával szolgált keretül arra, hogy pompás színész-produkcióval szol­gáljon. Eddig 49 zsúfolt ház tapsolt en­nek a produkciónak és a szép operett­nek, amely a mai jubiláns estén is a premier és az azóta lepergett előadá­sok pompás szereposztásában kerül színre. — Hangverseny. Az olasz zeneművé­szek egyik legkiválóbbika, Mazzacurati Benedetto gordonkaművész tegnapi hangversenyén ismét annak a kivételes kvalitású muzsikusnak bizonyult, mint legutóbbi ittléte alkalmával. Pompás technikájú, bársonyosan finom tónusú gordonkás, akinek érdekes egyénisége, szuggesztív előadása és vérbeli stílusér­­zéke minden előadott művel forró sikert aratott. Kitűnő kísérője Sandro Fuga is méltán vette ki részét a tapsokból. ÓI&IUJSAQ „ Verbőczy”-díszhangverseny a Zeneakadémián A budapesti jogászok „Verbőczy“ Baj­társi Egyesülete kulturális és szociális céljainak előmozdítására pénteken, má­jus 4-én, este fél 9 órai kezdettel a M. kir. Zeneművészeti Főiskola nagytermé­ben díszhangversenyt rendez. Az estély legfőbb díszvédnökségét Gömbös Gyula miniszterelnök, míg a fővédnöki tisztsé­geket­ politikai, társadalmi és gazda­sági életünk előkelőségei vállalták el. Az estély művészi sikerét: Nagy Margit, Orosz Júlia, Felvinci-Takács Alice, Pál Ilonka, Zsámboky Miklós, Závodszky Zoltán, Murgács Kálmán, Ferencsik Já­nos, dr. Hosszú Zoltán, Ákom Lajos és Vargha Imre önzetlen lelkesedésből fel­ajánlott közreműködése biztosítja. Je­gyek igényelhetők és felvilágosítást nyújt: Telefon 32-5-13, naponta délelőtt 10—1-ig és délután 3—5 óra között.­­ Alma Seidler, a Burgtheater nagy művésznője, ma este fellép a Magyar Színházban színrekerülő Ringelspiel című brilliáns vígjátékban, — melynek Hermann Bahr a szerzője. — Alma Seidleren kívül a darab főszerepeit a Burgtheater kiváló művészei játsszák: t Wifl­ Kg11.OLOAJC A LEGHŰVÖSEBB a Fővárosi Operettszínház nézőtere A LEGFORRÓBB siker a SZERESSEN, KEDVES! „Köszönjük szépen, kedves Kálmán Imre Az „Ördöglovas" a rádióban Szerdán este a magyar rádió közvetí­tette a Király Színházból Kálmán Imre diadalmas operettjének, az Ördöglovas­nak­ szép előadását. A közvetítés iránt rendkívüli volt az érdeklődés, de a szín­házi előadás iránt is: a Király Színház zsúfolásig megtelt és a publikum sorá­ban ott volt Magda főhercegnő is, aki jegyét személyesen váltotta meg a szín­ház pénztáránál. Már a nyitány rend­kívüli hatás mellett zajlott le, az elő­adás pedig­ végtelen megismétlődése a tapsos elismerésnek. Különösen a fősze­replőket ünnepelték: Lázár Máriát, Pál Erzsit, Örkényi Francit, Verő Erzsit, Szűcs Lászlót, Rátkai Mártont, Latabár Árpádot, Fodor Artúrt és Horti Sándort, akiknek a prózája, éneke, sőt, játéka és tánca is kitűnően érvényesült a rádió­ban. A Király Színház falai szakadatla­nul tapstól viszhangzottak; maga a rá­dió­ közvetítés is tiszta, pompásan hangzó volt. Különösen a zenés részek hangzottak és érvényesültek pompásan. Egész sereg­ismétlés is történt. Nemcsak a nézőtéri közönség tapsos követelésé­ből, de a hallgatók közü is na­gyon sokan betelefonoztak a fővárosból és a vidékről is a Stúdióba és egyik-má­sik ének- vagy zeneszám újrázását kér­ték. Kérésüket természetesen teljesítet­ték és az Ördöglovas rádió előadásának is szenzációs sikere volt. Amikor pedig vége volt ennek a gyönyörű előadásnak, valaki belesóhajtotta a mikrofonba: „Köszönjük szépen, kedves Kálmán Imre!...“ Amit ezúttal majdnem egy­millió hallgató vett tudomásul. Föld Aurél, a Király Színház igazga­tója ma reggel a következő sürgős leve­let kapta: Kedves Barátom! Mély meghatottsággal és büszkeség­gel hallgattam ma este Bécsben az „Ördöglovas" pesti rádióátvételét. Boldog örömmel gratulálok Neked és mindenkinek ahoz a szenzációs si­kerhez, ami a mai pompásan sikerült átvitelt koronázta. Nagyon kérlek, fo­gadd a leghálásabb köszönetemet, az­zal a biztosítással, hogy ilyen operett­előadást, mint a Király Színház „Ör­döglovas" előadása, egy európai ope­rettszínpad sem tudott produkálni, kérlek, tolmácsold hálás köszönetemet Nagypál Béla karmesternek, Tihanyi Vilmosnak, a nagyszerű rendezőnek és a művészeknek, élükön Szűcs László­nak, a címszerep tökéletes alakítójá­nak, akinek gyönyörű éneke ma este is valósággal extázisba hozta a közön­séget, Rátkai Márton, Örkényi Fran­ciska, Paál Erzsi, Latabár, Zátony, Fodor, Rubinyi, Horti és az együttes valamenyi tagjának. Szeretettel ölel hű barátod Kálmán Imre. = A Magyar Dalosszövetség külföldi hangversenykörútja. A Magyar Dalos­szövetség most tért vissza németországi hangversenykörútjáról. Drezda, Berlin és Breslau voltak főbb állomásai és mindenhol a legforróbb sikerrel ünne­pelték a világhírű magyar kórus­m­űvé­­szetet. A hangversenyeknek szólistái is voltak: Bisztricky Tibor kivételes he­­gedűművészete és Rájhoga, Klári kva­litásos énekszámai Herz Ottó zongora­kíséretével méltón vették ki részüket a sikerből. SZERESSEN, KEDVES a szezonsiker, vasárnap délután fél 1 órakor is színre kerül a premier tökéle­tes szereposztásában a Fővárosi Operett­­színházban. Mérsékelt helyárak. Jegypénztár telefon: 29-3-36. SZÍNHÁZAK műsora 1934 május 3 OPERAHÁZ: Álarcosbál (fél 8). — NEM­ZETI SZÍNHÁZ: Falu rossza (fél 8). — VÍG­SZÍNHÁZ: Az orvos (8). — MAGYAR SZÍN­HÁZ: Ringelspiel (a Burgtheater vendég­játéka, 8). — FŐVÁROSI OPERETT SZÍN­HÁZ: Szeressen, kedves! (8). . — KIRÁLY SZÍNHÁZ: ördöglovas­­ (8). — BEL­VÁROSI SZÍNHÁZ: A sziget (8). — ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Vadvirág (9). — KAMARASZÍNHÁZ: Mamuci, Papuci, Babuci (8).­­— BETHLEN TÉRI SZÍNPAD: Nincs elvámolni valója’ (1í6, fél 9). — TE­­RÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Kacagó vásár (9). — KOMÉDIA KABARÉ: Vissza a légióba (9). ROYAL ORFEUM: Varietéműsor (fél 9). —­­ JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ: Szeress, Ve­ronika (6 és három­ n. 9). — ERZSÉBET­VÁROSI SZÍNHÁZ: Régi jó Budapest (6,­­9). FILM „Silby Symphonies,t (City) Ki ne gondolt volna még egy-egy kü­lönösen jó trükkfilm látásánál arra, hogy jó volna, egyszer ennek a művészi produktumnak a legsikerültebb darab­jaiból egy teljes műsorra valót össze­szedni és ezt mutatni be egy mozielőadás keretében. Sokaknak ezt a kedves óha­ját váltotta most valóra a City-film­­színház, amely új műsorában kizárólag ezzel a különlegességgel szolgál. Az amerikai Walt Disney páratlanul ötle­tes, színes rajzfilmjei rég megérdemel­ték ezt a megbecsülést s a tegnapi éjsza­kai bemutatón megmutatkozott, men­­nyire kedvére való csemegét és amel­lett igazi műélvezetet nyújtottak ezzel a közönségnek. Egy sereg bravúros fan­táziával megcsinált trü­kkrajz került bemutatásra. Egyik jobb, kedvesebb, mulatságosabb, mint a másik, a niéz"k alig tudtak betelni a gyönyörködéssel és­ a Silly Symphonies sorozat pompás le­­leményű egyéni művészetének csodála­tával. Ez a felnőtteknek és gyerekeknek egyformán élvezetet adó műsor bizo­nyára meg fogja találni a maga állandó nagy plublikumát. Sorsok a fergetegben (Kamara, Kert-mozgó) Amerikai nő és német férj meleg, de­rüs idilljével kezdődik a Warner-film története, amelyet a háborús, pszi­hózis­­ban fogant németgyűlölet , kalandos, mozgalmas regénnyé, sőt tragédiává alakít át. Barbara Stanwick, a női fő­szereplő, aki nem csak szép, de nagyon tehetséges is, meghatóan­ finom, gyen­géd vonásokkal rajzolja meg az asszony alakját. A német férj szerepében­ kitü­nően megállja helyét Otto Krüger."• Di­cséretére válik a rendezésnek", hogy a kényes témát ízlésesen, tapintatosan viszi vászonra, anélkül, hogy ez a drá­mai feszültség rovására menne. A film a bemutató közönségének nagyon­­ tet­szett. I. Gálaest az Angol­ Parkban május 3-án, ma, csütörtökön Opera- és operettrészletek zenekarral Fellépnek : Relle Gabriella, Szabó Lujza, Elek Szidi, Orosz Vilma, Laurisin Lajos, Leopold Andor, Gallai Nándor, Vera Ilona, Kőszeghy Ferenc. Vezényel: ROUBAL VILMOS. Rendező: BÁN ZOLTÁN. Kezdete 8 órakor. — Belépődíj 60 fillér. — Részletes műsor a világító oszlopokon.

Next