8 Órai Ujság, 1934. december (20. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-19 / 286. szám

1­4 DECEMBER 19 Vaály Ilonáról érdekes hírt kap­tunk ma Rómából. A szőke prima­donna minden este fellép és na­gyon népszerű. Budapesti válópere még nem nyert befejezést, de a magyar művésznő már menyasz­­szony újra. A vőlegény nem „báró" és nem „marchese“; egy­szerű kereskedő csupán, de dúsgaz­dag és fülig szerelmes menyasszo­nyába.* Békássy István, aki a múlt hét elején Bécsbe repült, hogy a Thea­­t­ter an der Wien karácsonyi új­donságának, a „Kadétszerelem“-nek próbáin részt vegyen, tegnap vá­ratlanul hazaérkezett ismét. A színház azt a kifogást emelte a magyar művész ellen, hogy nem bírja teljesen a német színpadi nyelvet, ezért közös megegyezéssel és barátságos úton felbontották a hosszabb lejáratú szerződést. * Kosáry Emmi ma reggel Domb­óvárra utazott, ahol Darvas Ernő társulatának vendégeként a „Csár­dáskirály­nő“-t játssza. * Laurisin Lajos és Gere Lola ja­nuár 7-én a soproni színház ven­dégei lesznek. A „Carmen“-t játsz­­szák, partnerük Érdy Pál és a fia­tal Komlós Pál dirigálja az elő­adást.* Rökk Marika egy cirkuszelőadást parodizált a „Vadvirág" reprizének tegnap délutáni első próbáján a Magyar Színház színpadán. Part­nerei pompásan mulattak­ a dol­gon, amely valóban nagyon mulat­ságos volt és kegyetlen karrika­­túrája a bécsi kalandnak. A művésznő különben a héten két estén a pécsi Nemzeti Színház­ban játssza a Vadvirág­ot és Fo­dor igazgató tegnap táviratban értesítette, hogy ezekre az előadá­sokra minden jegy elkelt elővétel­ben.* József főherceg és Auguszta fő­hercegnő voltak tegnap este a Ma­gyar Színház vendégei és látható­lag igen jól érezték magukat a „Kőszívű ember fiai“-nak előadá­sán. Az előadás végén szívesen gratuláltak a búcsúzásra megje­lent Wertheimer Elemér igazgató­nak. * Turay Ida sírva fakadt az „Én és a kisöcsém" tegnap esti első házi­főpróbáján. Alig tudták megvigasz­talni, viszont a színháznál jó kaba­lának veszik ezt, mert amelyik da­rabnak a próbáin eddig a kedves Turai Ida zokogott, kivétel nélkül nagy sikert aratott. Tegnap este példáil felemlítették, hogy az „írja hadnagy“ házifőpróbáján valóságos sírógörcsöt kapott s a darab 200 elő­adást ért meg, a művésznő maga pedig szenzációs sikert aratott benne. SZÍNHÁZAK műsora 1934 december 18 OPERAHÁZ: Almos, Szent fáklya (fél 8).­­­ NEMZETI SZÍNHÁZ: Tékozló Hó (fél 8). — VÍGSZÍNHÁZ: Az ismeretlen lány (8). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Lánc (8). — KAMARA­SZÍNHÁZ: Nincs előadás. — FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Nincs előadás. — BEL­VÁROSI SZÍNHÁZ: Egy nő, akinek múltja van (8). — VÁROSI SZÍNHÁZ: Nincs előadás.­­ ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Ma éjjel szabad vagyok (0). — TERÉZKŐRUTI SZÍN* BAJ­: Maga nevetni fog! (9). BETHLEN­­TERI SZÍNHÁZ: Tailby (Md)­. — JÓZSEF­VÁROSI SZÍNHÁZ: Zenebona (háromn­ap, háromn. 9). — ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ: Kék lámpás (946, háromn. 9). — KOMÉDIA KABARÉ: Most tegezz! (9). — ROYAL ORFEUM: Rocasimi bohóc oroszlánjaival és nagy varietéműsor (egyn. 9). ÓMmjsaG SZERDA 11. OLDAl SZÍNHÁZ Görög tragédiát játszanak Aquincumban, Liszt-legendát az esztergomi prímási parkban és Tannhausert Tatatóvároson a magyar ünnepi hetek programmjában Kialakult a magyar idegenforgalom­nak, a magyar kultúra, a világvárosi 66 fürdővárosi Budapest demonstratív be­mutatásának nagyszabású kerete és pro­gramja. A „Tavaszi ünnepi hetek“ ügy­vezető bizottságának élén Ugron Gábor és Fellner Alfréd gazdag, ötletes és sok­oldalú tervvel jelentik már most felké­szültségüket és a hivatalos fórumok nagy lelkesedéssel fogadták és támogat­ják a tervet. — Az a tervünk, — mondja Fellner, — hogy egységes benyomássá forrasszuk nemzeti sajátosságunk varázsának, a ma­gyar alkotó- és reprodukálóművészetek­nek, a sportnak, Budapest világvárosi attrakcióinak és a fürdőváros­ Budapest­­nek tavaszi pompáját. A júniusi hónap ideális éghajlata a város és a vidék ter­mészeti pompáját valóságos szenzációvá avatja. Budapest, a Balaton, Lillafüred, Mezőkövesd, Esztergom, Aquincum olyan keretet jelentenek, amilyennel a legkeve­­s­sebb ország büszkélkedhetik. De ezúttal­ olyan programot készítettünk elő, amely nemcsak a külföldiekre, hanem az ittho­niakra is meglepetésként fog hatni. Szenzációs vendégszereplések, a legjobb itthoni művészek, előadások, kiállítások, a világ legnagyobb dirigensei szerepelnek a névsorban. A képzőművészet eseményei mellett világeseményt nyújt a sport: versenyt terveznek, amilyen még nem volt sehol. A külföldi nyelvekre lefordított magyar könyveket minden szállodában árusítani fogjuk... A külföld úgy tudja, hogy nálunk kellemes az élet, itt jól le­het mulatni, hát mulasssanak jól, de lás­sanak meg mindent, ami magyar érték. Impozáns propagandát indítunk a kül­föld nagy lapjaiban: óriási reklámot és nagy cikkek jelentik mindenfelé Buda­pest tavaszi ünnepi heteit. — Egyelőre néhány részlet: az Oedipust előadjuk az aquincumi Amphiteatrumban. Tatán eljátsszák káprázatos szereposztás­ban a Tannhausert, Esztergomban Liszt­­misét és legendát tervezünk ... Lázasan folyik a munka, amelynek meg kell hoznia megérdemelt gyümölcsét. Hettyey Aranka mondja. Az a sok mindenféle híresztelés, amely a Nemzeti Színházzal kapcsolatban teg­nap szárnyra kelt, megszólaltatta Hettyey Arankát, a Nemzeti Színház örökös tag­ját, a Színművészeti Akadémia tanárát is. De hiába ostromoltuk kérdéseinkkel, a művésznő semmiféle cáfolatot nem adott, mindössze ezt mondotta: — Ma megyek, az első Phaedra-emlék­­próbára; ez lesz a legközelebbi szerepem a Nemzeti Színházban és ma í­észült el a portrémmal Kövesdy Géza, aki a színház múzeumának megbízásából festette meg azt és karácsonykor be is sorozza oda. Végül: a mai napra esik ez a dolog is: délben felkeresem az Operá­ban Juhász urat, aki a nyugdíjügyeket intézi. Beviszem neki a nyugdíjköny­vecskémet, amelyből kiderül, hogy 22 éve fizetem a nyugdíj­járulékot, ami élet­nek sok, de nyugdíjnak kevés, mert mi­­nálunk a 30—35 évi befizetés kötelező a teljes nyugdíj eléréséhez. És beviszek neki egy levelet is: Császár Imre leve­lét, aki, amikor az Akadémia tanára lettem, annak az igazgatója volt s ami­kor felpanaszoltam neki, hogy három ösztöndíjas évemet nem számították be a nyugdíjba, ezt mondotta nekem: — Ne törődj vele, majd ha nyugdíjba mész, elintéződik a dolog! Erről szól a levél. Minden kommentár nélkül adjuk, íme, az érdekes nyilatkozatot. A szegediek Hétfőn este bevonultak a szegediek a Király Színházba. Nem volt valami pa­rádés bevonulás, de széppé tette az, hogy a színház frontja villanyfényben úszott és a „menet" élén két vágón szén és egy vágón tűzifa haladt. Sziklai Jenő, az új igazgató három nap alatt rendbehozta az épületet. Kisöpörtek, a folyosókat újra festették, a színpadra új előfüggöny ke­rült, a poholfolyosóra pedig új piros szőnyeg. A nézőtéren ugyancsak kicserél­ték a villanykörtéket: tisztaság, csín és világosság volt mindenütt. A szegedi tár­sulat tagjai pénteken mutatkoznak be a pesti közönségnek, mi már ma bemutat­juk őket. A direktor, Sziklai Jenő, valamikor itt játszott, a „Maritza grófnő‘‘-b ben és akkor az volt az álma, hogy általában vezető­­szerephez jusson a Király Színházban. A merész álom beteljesedett és Sziklai most ezt mondja: — Van szívem költeni a pénzt és ha ki­dobom az ablakon, talán bejön az ajtón!... REKK Marika december 25-től, Karácsonytól folytatja diadalmas fellépéseit a Vadvirágban FŐSZEREPLŐK: Ti­rzs Jenő, Berky Lili, Kertész Dezső, Gézon, Fenyvessy Éva, Székely Lujza, Pethes, Keleti Ragyogó, új kiállítás. #á­,eLS31'‘ ' MAGYAR SZÍNHÁZ ‘-ISS. Az előadás primadonnája: Sz. Patkós Irma, a direktorné. Szépasszony. Véres­­hajú, karcsú, szenvedő, filigrán. Hat éve van Szegeden és nemcsak operettet játszik; híres operaénekesek partnere a szegedi előadásokon. Nevezetesebb sikerei: Mo­soly országa (Liza), Cigányszerelem (Zo­­lika), Ördöglovas (Leontin), Bohémek (Musette), Carmen (Micaela) és Lehár? „Szép a világ“ (Erzsébet hercegnő). “ A karmester: Török Emil. Fiatal művész, aki a szegedi operaelőadásokat is diri­gálja. — A szubrett: Vágó Máry. Más­féléves színésznő, tavaly Pécsett volt, szőke, magas, karcsú, fiatal, remek tán­cos. Idén a „Bál a Savoyban" és a „Béke­beli boldogság" előadásain szerepelt neve­zetesebb sikerrel. A táncos-komikus: Körössy Zoltán. Volt valamikor a Városi Színház tagja és külföldi varieték tánc­művésze. Minden táncos-komikus szerepet ő játszik, jó humorú, kedves színész. A bevonult szegediek közt van a „pesti" Szűcs László, akinek ezúttal is lágyan ömlik a hangja és csupa színészi készség a színpadi játéka; továbbá az ugyancsak fővárosi Sarkadi Aladár, aki a Lehár­­operettben a királyt játsza és F. Sziklai Szeréna, aki jókedvű, ötletes és impozáns megjelenésű s a Lehár-operettben Mária hercegnőt, a fenséges gardedámot játsza. Különben a hétfői próba kedd hajnalig tartott és ma kora délelőtt újra kezdték. Házi főpróba a Vígszínházban: Születésnap Szombaton este lesz a bemutatója Bús* Fekete László új színművének és ma már a házi főpróba intim közönsége elé ke­rült a „SzületésnapA színpadi fekete­tábla tíz órára jelezte a főpróba kezde­tét, de már nyolckor a helyén volt min­denki, éppen csak azok késtek meg egy kicsit, akiknek az ötödik vagy a hatodik képben van dolguk, ezekre pedig majd két óra tájban kerül sor. • Ma kiszámították az átöltözködések rendjéig, futja-e az időből és ellenőrizték a díszletezést: nem tart-e sokáig? Hat pompás díszletet mutatnak be a közön­ségnek, de a forgószínpad megadja azt a lehetőséget, hogy a soron következő dísz­let előre készen áll: nem pazarolják te­hát el a drága időt. Minden egyes kép között tíz év múlik el. Az első: 1884; eb­ben nem jelenik meg a „hős". Joggal és méltán nevezzük hősnek Rajnay Gábort, aki nyilván életének és pályájának leg­nagyszerűbb szerepét játssza a „Szüle­­tésnap“- bak. • És a partnere: Tőkés Anna. Az ő sze­repe kisebb, de éppen olyan jelentős. Mi­közben erősen drámai szerepét játssza, olyan meghatóan és izgalmasan haldok­lik, hogy Rajnay ijedten kiált fel: — Annus, Annus, mi bajodj... Rosszul vagyt... Tőkés Anna kissé felemelkedik színpadi ágyán: — Miért kérdezed? Úgy játszom, mint­ha rosszul lennék?... • Vidéki asszonyságot játszik: Góthné Kertész Ella és határtalanul mulatságos: Gombaszögi Ella, aki kettős szerepében valósággal kitombolja magát. De Makai Margit, Vágóné és Agai Irén mellett nemcsak a színlapon, de a szín­padon is feltűnik az Amerikából haza­tért Fellegi Teri, akinél különb szemé­­­lyesítőt a pezsgővérű amerikai leány szerepére nem lehetett volna találni. A nagyszerű együttes kimagasló nevei még: Somlay Artúr, Góth Sándor, Máig Gerő, Makláry, Gárdonyi és Kovács; de külön strófát érdemelne a „Születésnap" zenéje is, amelyet Fischer Sándor állított össze hatvan esztendő slágereiből... Hogy is mondják!... A siker előreveti fényét! ... F. J.

Next