8 Órai Ujság, 1934. december (20. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-19 / 286. szám
14 DECEMBER 19 Vaály Ilonáról érdekes hírt kaptunk ma Rómából. A szőke primadonna minden este fellép és nagyon népszerű. Budapesti válópere még nem nyert befejezést, de a magyar művésznő már menyaszszony újra. A vőlegény nem „báró" és nem „marchese“; egyszerű kereskedő csupán, de dúsgazdag és fülig szerelmes menyasszonyába.* Békássy István, aki a múlt hét elején Bécsbe repült, hogy a Theatter an der Wien karácsonyi újdonságának, a „Kadétszerelem“-nek próbáin részt vegyen, tegnap váratlanul hazaérkezett ismét. A színház azt a kifogást emelte a magyar művész ellen, hogy nem bírja teljesen a német színpadi nyelvet, ezért közös megegyezéssel és barátságos úton felbontották a hosszabb lejáratú szerződést. * Kosáry Emmi ma reggel Dombóvárra utazott, ahol Darvas Ernő társulatának vendégeként a „Csárdáskirálynő“-t játssza. * Laurisin Lajos és Gere Lola január 7-én a soproni színház vendégei lesznek. A „Carmen“-t játszszák, partnerük Érdy Pál és a fiatal Komlós Pál dirigálja az előadást.* Rökk Marika egy cirkuszelőadást parodizált a „Vadvirág" reprizének tegnap délutáni első próbáján a Magyar Színház színpadán. Partnerei pompásan mulattak a dolgon, amely valóban nagyon mulatságos volt és kegyetlen karrikatúrája a bécsi kalandnak. A művésznő különben a héten két estén a pécsi Nemzeti Színházban játssza a Vadvirágot és Fodor igazgató tegnap táviratban értesítette, hogy ezekre az előadásokra minden jegy elkelt elővételben.* József főherceg és Auguszta főhercegnő voltak tegnap este a Magyar Színház vendégei és láthatólag igen jól érezték magukat a „Kőszívű ember fiai“-nak előadásán. Az előadás végén szívesen gratuláltak a búcsúzásra megjelent Wertheimer Elemér igazgatónak. * Turay Ida sírva fakadt az „Én és a kisöcsém" tegnap esti első házifőpróbáján. Alig tudták megvigasztalni, viszont a színháznál jó kabalának veszik ezt, mert amelyik darabnak a próbáin eddig a kedves Turai Ida zokogott, kivétel nélkül nagy sikert aratott. Tegnap este példáil felemlítették, hogy az „írja hadnagy“ házifőpróbáján valóságos sírógörcsöt kapott s a darab 200 előadást ért meg, a művésznő maga pedig szenzációs sikert aratott benne. SZÍNHÁZAK műsora 1934 december 18 OPERAHÁZ: Almos, Szent fáklya (fél 8). NEMZETI SZÍNHÁZ: Tékozló Hó (fél 8). — VÍGSZÍNHÁZ: Az ismeretlen lány (8). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Lánc (8). — KAMARASZÍNHÁZ: Nincs előadás. — FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Nincs előadás. — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Egy nő, akinek múltja van (8). — VÁROSI SZÍNHÁZ: Nincs előadás. ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Ma éjjel szabad vagyok (0). — TERÉZKŐRUTI SZÍN* BAJ: Maga nevetni fog! (9). BETHLENTERI SZÍNHÁZ: Tailby (Md). — JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ: Zenebona (háromnap, háromn. 9). — ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ: Kék lámpás (946, háromn. 9). — KOMÉDIA KABARÉ: Most tegezz! (9). — ROYAL ORFEUM: Rocasimi bohóc oroszlánjaival és nagy varietéműsor (egyn. 9). ÓMmjsaG SZERDA 11. OLDAl SZÍNHÁZ Görög tragédiát játszanak Aquincumban, Liszt-legendát az esztergomi prímási parkban és Tannhausert Tatatóvároson a magyar ünnepi hetek programmjában Kialakult a magyar idegenforgalomnak, a magyar kultúra, a világvárosi 66 fürdővárosi Budapest demonstratív bemutatásának nagyszabású kerete és programja. A „Tavaszi ünnepi hetek“ ügyvezető bizottságának élén Ugron Gábor és Fellner Alfréd gazdag, ötletes és sokoldalú tervvel jelentik már most felkészültségüket és a hivatalos fórumok nagy lelkesedéssel fogadták és támogatják a tervet. — Az a tervünk, — mondja Fellner, — hogy egységes benyomássá forrasszuk nemzeti sajátosságunk varázsának, a magyar alkotó- és reprodukálóművészeteknek, a sportnak, Budapest világvárosi attrakcióinak és a fürdőváros Budapestnek tavaszi pompáját. A júniusi hónap ideális éghajlata a város és a vidék természeti pompáját valóságos szenzációvá avatja. Budapest, a Balaton, Lillafüred, Mezőkövesd, Esztergom, Aquincum olyan keretet jelentenek, amilyennel a legkevessebb ország büszkélkedhetik. De ezúttal olyan programot készítettünk elő, amely nemcsak a külföldiekre, hanem az itthoniakra is meglepetésként fog hatni. Szenzációs vendégszereplések, a legjobb itthoni művészek, előadások, kiállítások, a világ legnagyobb dirigensei szerepelnek a névsorban. A képzőművészet eseményei mellett világeseményt nyújt a sport: versenyt terveznek, amilyen még nem volt sehol. A külföldi nyelvekre lefordított magyar könyveket minden szállodában árusítani fogjuk... A külföld úgy tudja, hogy nálunk kellemes az élet, itt jól lehet mulatni, hát mulasssanak jól, de lássanak meg mindent, ami magyar érték. Impozáns propagandát indítunk a külföld nagy lapjaiban: óriási reklámot és nagy cikkek jelentik mindenfelé Budapest tavaszi ünnepi heteit. — Egyelőre néhány részlet: az Oedipust előadjuk az aquincumi Amphiteatrumban. Tatán eljátsszák káprázatos szereposztásban a Tannhausert, Esztergomban Lisztmisét és legendát tervezünk ... Lázasan folyik a munka, amelynek meg kell hoznia megérdemelt gyümölcsét. Hettyey Aranka mondja. Az a sok mindenféle híresztelés, amely a Nemzeti Színházzal kapcsolatban tegnap szárnyra kelt, megszólaltatta Hettyey Arankát, a Nemzeti Színház örökös tagját, a Színművészeti Akadémia tanárát is. De hiába ostromoltuk kérdéseinkkel, a művésznő semmiféle cáfolatot nem adott, mindössze ezt mondotta: — Ma megyek, az első Phaedra-emlékpróbára; ez lesz a legközelebbi szerepem a Nemzeti Színházban és ma íészült el a portrémmal Kövesdy Géza, aki a színház múzeumának megbízásából festette meg azt és karácsonykor be is sorozza oda. Végül: a mai napra esik ez a dolog is: délben felkeresem az Operában Juhász urat, aki a nyugdíjügyeket intézi. Beviszem neki a nyugdíjkönyvecskémet, amelyből kiderül, hogy 22 éve fizetem a nyugdíjjárulékot, ami életnek sok, de nyugdíjnak kevés, mert minálunk a 30—35 évi befizetés kötelező a teljes nyugdíj eléréséhez. És beviszek neki egy levelet is: Császár Imre levelét, aki, amikor az Akadémia tanára lettem, annak az igazgatója volt s amikor felpanaszoltam neki, hogy három ösztöndíjas évemet nem számították be a nyugdíjba, ezt mondotta nekem: — Ne törődj vele, majd ha nyugdíjba mész, elintéződik a dolog! Erről szól a levél. Minden kommentár nélkül adjuk, íme, az érdekes nyilatkozatot. A szegediek Hétfőn este bevonultak a szegediek a Király Színházba. Nem volt valami parádés bevonulás, de széppé tette az, hogy a színház frontja villanyfényben úszott és a „menet" élén két vágón szén és egy vágón tűzifa haladt. Sziklai Jenő, az új igazgató három nap alatt rendbehozta az épületet. Kisöpörtek, a folyosókat újra festették, a színpadra új előfüggöny került, a poholfolyosóra pedig új piros szőnyeg. A nézőtéren ugyancsak kicserélték a villanykörtéket: tisztaság, csín és világosság volt mindenütt. A szegedi társulat tagjai pénteken mutatkoznak be a pesti közönségnek, mi már ma bemutatjuk őket. A direktor, Sziklai Jenő, valamikor itt játszott, a „Maritza grófnő‘‘-b ben és akkor az volt az álma, hogy általában vezetőszerephez jusson a Király Színházban. A merész álom beteljesedett és Sziklai most ezt mondja: — Van szívem költeni a pénzt és ha kidobom az ablakon, talán bejön az ajtón!... REKK Marika december 25-től, Karácsonytól folytatja diadalmas fellépéseit a Vadvirágban FŐSZEREPLŐK: Tirzs Jenő, Berky Lili, Kertész Dezső, Gézon, Fenyvessy Éva, Székely Lujza, Pethes, Keleti Ragyogó, új kiállítás. #á,eLS31'‘ ' MAGYAR SZÍNHÁZ ‘-ISS. Az előadás primadonnája: Sz. Patkós Irma, a direktorné. Szépasszony. Véreshajú, karcsú, szenvedő, filigrán. Hat éve van Szegeden és nemcsak operettet játszik; híres operaénekesek partnere a szegedi előadásokon. Nevezetesebb sikerei: Mosoly országa (Liza), Cigányszerelem (Zolika), Ördöglovas (Leontin), Bohémek (Musette), Carmen (Micaela) és Lehár? „Szép a világ“ (Erzsébet hercegnő). “ A karmester: Török Emil. Fiatal művész, aki a szegedi operaelőadásokat is dirigálja. — A szubrett: Vágó Máry. Másféléves színésznő, tavaly Pécsett volt, szőke, magas, karcsú, fiatal, remek táncos. Idén a „Bál a Savoyban" és a „Békebeli boldogság" előadásain szerepelt nevezetesebb sikerrel. A táncos-komikus: Körössy Zoltán. Volt valamikor a Városi Színház tagja és külföldi varieték táncművésze. Minden táncos-komikus szerepet ő játszik, jó humorú, kedves színész. A bevonult szegediek közt van a „pesti" Szűcs László, akinek ezúttal is lágyan ömlik a hangja és csupa színészi készség a színpadi játéka; továbbá az ugyancsak fővárosi Sarkadi Aladár, aki a Lehároperettben a királyt játsza és F. Sziklai Szeréna, aki jókedvű, ötletes és impozáns megjelenésű s a Lehár-operettben Mária hercegnőt, a fenséges gardedámot játsza. Különben a hétfői próba kedd hajnalig tartott és ma kora délelőtt újra kezdték. Házi főpróba a Vígszínházban: Születésnap Szombaton este lesz a bemutatója Bús* Fekete László új színművének és ma már a házi főpróba intim közönsége elé került a „SzületésnapA színpadi feketetábla tíz órára jelezte a főpróba kezdetét, de már nyolckor a helyén volt mindenki, éppen csak azok késtek meg egy kicsit, akiknek az ötödik vagy a hatodik képben van dolguk, ezekre pedig majd két óra tájban kerül sor. • Ma kiszámították az átöltözködések rendjéig, futja-e az időből és ellenőrizték a díszletezést: nem tart-e sokáig? Hat pompás díszletet mutatnak be a közönségnek, de a forgószínpad megadja azt a lehetőséget, hogy a soron következő díszlet előre készen áll: nem pazarolják tehát el a drága időt. Minden egyes kép között tíz év múlik el. Az első: 1884; ebben nem jelenik meg a „hős". Joggal és méltán nevezzük hősnek Rajnay Gábort, aki nyilván életének és pályájának legnagyszerűbb szerepét játssza a „Születésnap“- bak. • És a partnere: Tőkés Anna. Az ő szerepe kisebb, de éppen olyan jelentős. Miközben erősen drámai szerepét játssza, olyan meghatóan és izgalmasan haldoklik, hogy Rajnay ijedten kiált fel: — Annus, Annus, mi bajodj... Rosszul vagyt... Tőkés Anna kissé felemelkedik színpadi ágyán: — Miért kérdezed? Úgy játszom, mintha rosszul lennék?... • Vidéki asszonyságot játszik: Góthné Kertész Ella és határtalanul mulatságos: Gombaszögi Ella, aki kettős szerepében valósággal kitombolja magát. De Makai Margit, Vágóné és Agai Irén mellett nemcsak a színlapon, de a színpadon is feltűnik az Amerikából hazatért Fellegi Teri, akinél különb személyesítőt a pezsgővérű amerikai leány szerepére nem lehetett volna találni. A nagyszerű együttes kimagasló nevei még: Somlay Artúr, Góth Sándor, Máig Gerő, Makláry, Gárdonyi és Kovács; de külön strófát érdemelne a „Születésnap" zenéje is, amelyet Fischer Sándor állított össze hatvan esztendő slágereiből... Hogy is mondják!... A siker előreveti fényét! ... F. J.