8 Órai Ujság, 1934. december (20. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-05 / 274. szám

m 4 DECEMBER 5 Király Kató, Solti Hermin és Ki­rály Ernő menyasszony-lánya el­vesztette a márka­ gyűrűjét, ame­lyen három brilliáns pompázott. * 890.000 pengőt fizet rá eddig az U­niver­sal legutóbbi Gál Franciska filmjére azért,­­ mert Németországba nem engedték be. Illetékes helyen mondották nekünk, hogy az elma­radt jövedelem eddig nyolcszázezer pengő és ezért a magyar művész­nőt ezentúl csak angol filmekben szerepeltetik. A legboldogabb ember e pillanat­ban: Herczeg Jenő, a „Royal Or­feum" főrendezője, akit egy kö­­lyökoroszlánnal ajándékozott meg Rocasimi, a bohóc. Herczeg na­gyon megörült a szép állatnak, amelyet egyéves koráig felnevel, aztán az Állatkertnek adja. Most, napközben eljátszadozik vele, éjjel pedig lakásának fürdőszobájába zárja.* Mohácsi Jenő Madách-hang­já­téka, amelyet a jövő hónapban ad elő a magyar rádió, ugyancsak ja­nuárban színpadon is színre kerül: a kolozsvári Magyar Színház adja elő.* A szerzők és a színházak kollektív szerződése ügyében hétfőn este megbeszélést folytatott a Fészek­klubban Csathó Kálmán, a Szerzők Egyesületének elnöke Roboz Imré­vel, a Színigazgatók Szövetségé­nek elnökével. Megegyezés nem történt s az ex-lex állapot továbbra is fennáll, de a jövő héten folytat­ják a tárgyalásokat. “ * Darvas Lilivel az élén a fővárosi színészet színe-java lép fel a „Színé­szek a színészekért“ előadáson a Magyar Színházban szombaton, de­cember 8-án délután fél­­ órakor. * Andai Ernő és Bálint Lajos: „Baskircsev Mária“ című színmű­vének főszerepét a Nemzeti Szín­ház januári bemutatóján Bajor Gizi játssza. A premier január Il ikén lesz, az előadást Csathó Kál­mán rendezi.# László Aladár nagysikerű víg­játéka: „Egy nő, akinek múltja van, kerül színre vasárnap délután is a Belvárosi Színházban az előre hirdetett „A döntő éjszaka“ helyett. * Gombaszögi Ella autójába bele­szaladt egy kocsi és erősen meg­rongálta. A biztosító 2500 pengőt fizetett a művésznőnek, aki erre eladta a régi autóját és újat készül venni. Ezért láthatni nap-nap után tucatjával a szebbnél-szebb luxus­kocsikat a Vígszínház kiskapujánál: az eladók mutatják be artékáju­­kat a művésznőnek s a felvonulás­nak mindig nagy publikuma van. * „Ez a kutya eladó", Kálmán Jenő humoros regénye filmre kerül; a felvételeket január elején kezdik meg a Hunniában. * „Báró Március", Molnár Ferenc híres novellája, filmre kerül; Korda Sándor londoni vállalata viszi a felvevőgép elé. * A Bethlen téri Színház december 12-én ünnepli Bródy Sándor „Lyon Lea“-jának századik előadását. A jubileumi előadás egyúttal a darab reprizsorozatának utolsó előadása is,­­melyet a következő napon a ..Trilby’ előadásai követnek,' Csor­­tos­­Gyula és Bársony Erzsi' fellép­tével. átelujsáG SZERDA 11. OLDAT, S­ZÍNHÁZ Az „Álmos" és a „Szent fáklya" főszereplői A kormányzó nevenapján díszelőadást tart az Operaház és ennek keretében mu­tatja be Mosonyi Mihály „Álmost“ című operáját és a „Szent fáklya“ című tánc­legendát. Az „Álmos" szereposztása: Álmos és felesége Palló Imre és Budá­­novics Mária, fink Árpád és felesége Závodszky Zoltán és Bodó Erzsi, Kádár főpap — Losonczy György, Dromo ördög — Lendvai Andor, Boldogasszony tündér — Héti Eszter, végül az eredeti fogalmazás szerint „végzetnek" Tutsek Piroska, Kőszegi Teréz, Diósy Edit, Berg Ottó vezényel. Rendező Márkus László, az új színpadi képeket tervezte: Oláh Gusztáv. A tündéri jelenetekhez pedig Brada Rezső készített táncokat. A díszelőadás második része a Dohná­­nyi Ernő zenéjére (Rurália hungarica és Szimfonikus percek) készült, Fleischer Antal vezénylésével színrekerülő Szent fáklya című tánclegenda. Palló Imre Herczeg Ferenc elöljáró költeményével magyarázza Dohnányiné­ Galafrés Elzá­nak tizenegy képben, az Operaház egész tánckarával, Brada Rezső betanításában megelevenített, poetikus meséjét, hátté­rül Fülöp Zoltán színes színpadi ké­peivel. Mi lesz a Király Színházzal? Hétfőn este hirtelen a színházi élet homlokterébe került a kérdés: „Mi lesz a Király­ Színházzal?? Nem volt rá külö­nösebb ok és nincs is különösebb aktua­­litása a kérdésnek, mert hiszen a bérleti pályázat még nem járt le és egyelőre szó sincsen döntésről. De azért minden­felé élénken tárgyalták a lehetőségeket és minden vélemény megegyezett abban, hogy karácsonyra feltétlenül megnyílik a színház, bárha a Színészszövetség erő­sen köti magát ahhoz a határozatához,, hogy alkalmi társulatnak és alkalmi pro­dukcióra nem adható bérbe a Király­ Színház és szó sem lehet arról, hogy egy alkalmi vállalkozó a karácsonyi ünnepek alatt előadásokat rendezzen az elárvult színházban, aztán — az ünnepek után, — távozzék a bal fenéken. Három jelöltről beszélnek komolyan színészkörökben: Sziklai Jenőről, a szegedi direktorról, aki Lehár Ferenc „Szép a világ“ című operettjével nyitná meg rövidesen a színházat és aztán végig játszaná a ki­tűnő szegedi társulattal a szezont. De komolyan tárgyalták azt­ a lehetőséget is, hogy Sebestyén Géza és Erdélyi Mi­hály közösen kapná meg a Király­ Szín­ház bérletét. Sebestyén Géza kitűnő szín­házat csinált már Pesten is, Budán is és ő — ha akarja és ambicionálja! — Va­lóban, vissza tudná adni régi lényét Beöthy László régi színpadának. Erdélyi Mihály pedig két év óta valóságos cso­dát mivel a kültelken. Két kis színházat létesített és virágoztatott fel ez idő alatt és közönséget nevelt magának a Kál­vária-téren és , a külső Erzsébetvárosban. Nívós és olcsó előadásokat rendez és a legutóbbi napokban nyilvános árverésen megvásárolta a Király­ Színház egész ru­határát és régi kellékeit, ők ketten, ha összefognak, jó színházat csinálhatnak, bárha igen sok nehézséggel kellene is megküzdeniök. Mint momentán nehézsé­get említik most azt, hogy a megbukott bérlő, Zoltán Ignác nem akarja minden kárpótlás nélkül átadni a színházat és legalább is a maga készpénzvesztesé­gére, 18.000 pengőre szeretne fedezetet kapni. Mindenesetre, sokáig nem tarthat már a mostani állapot és rövidesen el kell dőlnie, hogy mi lesz, a Kiriity­ Szín­­házzal? ___... ______ Elővétel: 96 fillér A vidék egyik legnagyobb színházában premiert hirdettek a múlt hét egyik nap­ján és a nappali pénztárban 96 fillérnyi elővétel volt déli tizenkét órakor. Két kar­zati jegy erejéig tartott az előzetes ér­deklődés és ezek után csak természetes, hogy estére nemcsak táblás háza, hanem félháza. sőt, negyedháza sem volt az elő­adásnak. Pedig a kérdéses színház igen tisztességesen dolgozik, a nagy társulat jó előadásokat produkál, a műsor válto­zatos, a legújabb darabok is sorra színre kerülnek s előkelő fővárosi és külföldi vendégek emelik az egyes előadások mű­vészi nívóját. És mégis: 96 fillér elővétele van mindössze egy premierre. Mennyi lehet az előzetes jegyeladása a kisebb vi­déki színháznak, amelyik nem pro­dukálhat olyan nívót, mint ez a kér­déses nagy színház. Ma már a vidéki színház korántsem az az aranybánya, mint volt régente és ma már nemcsak a bevétel kisebb, hanem a dologi kiadás is megnövekedett erősen. Minden nagyobb vidéki színpad rendszeres operaelőadáso­kat tart manapság, ami tudvalevőleg nem olcsó mulatság és a direktor otthagyhatja a fogát egy-egy ilyen előadáson. Tu­dunk olyan esetről, hogy hat vendég operaénekes lépett fel egy ilyen opera­estén és az este­ csak erkölcsi sikert ho­zott, a kasszában mindössze 410 pengő volt. Magyarán és őszintén: a vidéki színészet e pillanatban rettenetes küzdelmet vív a létért. Valahogyan segíteni kellene rajta, valamit ki kellene találni a megmenté­sére. Mert az nem elég, ha megszüntetik az elővételi pénztárt,és így akadályozzák meg azt, hogy mindössze 96 fillér ára je­gyet vegyenek az esti premierre!... * Tauber Richard a Városi Színházban. Tauber Richard szombaton kezdi meg há­romnapos vendégjátékát a Városi Szín­házban. Tauber a­ bécsi Theater an der Wien teljes együttesének keretében lép most fel Budapesten. Színre kerül a­z Éneklő álom című háromfelvonásos, lát­ványos nagy operett, amely Bécsben döntő sikert aratott és amelynek zenéjét is Tauber Richárd szerezte. SZÍNHÁZAK műsora OPERAHÁZ: Hoffmann meséi (fél 8). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Antigoné, A tudós nők (ifj. előadás, kezd. 6). — VÍGSZÍNHÁZ: Az ismeretlen lány (8). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Lánc (8). - KAMARASZÍNHÁZ: Bankett a „Kék Szarvasban" (8). — FŐVÁROSI OPE­­RETTSZÍNHÁZ: Nápolyi kaland (8). — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Egy nő, akinek múltja van (kezdete 8 órakor). — VÁROSI SZÍNHÁZ: Nemzetközi bokszmérkőzés (8). — ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Ma éjjel szabad vagyok (9). — TERÉZKÖRUTI SZÍN­PAD: Pesti kirakat (9). — BETHLENTERI SZÍNHÁZ: Lyon Lea (119). — JÓZSEFVÁROSI SZÍNHÁZ: Kadétszerelem (háromn. 6, három­negyed 9).­­ ERZSÉBETVÁROSI SZÍNHÁZ: Bajadér (háromnegyed 6, háromnegyed 9). Komor Vilmos nem fogadta el a kopenhágai ajánlatot A kopenhágai színház nemsokára színrehozza Ábrahám Pál világjáró ope­rettjét és az előadás betanítására és ve­zetésére meghívta Komor Vilmost, a ki­tűnő és népszerű magyar karmestert, aki ezt a munkát a budapesti előadás alkal­mával is teljesítette és most nyilván ekörül szerzett nagy érdemeit kívánták honorálni a kopenhágai szerződéssel. De Komor Vilmos huszonnégyórás gon­dolkodás után, köszönettel elhárította magától a kitüntető meghívást és beje­lentette dr. Marton Sándornak,­­ aki­nek a révén az ajánlatot tették,­­ hogy nem megy Kopenhágába. Pedig anya­gilag is, kitűnő és kitüntető a kopenhá­gai ajánlat. Komor Vilmosnak havi 2000 pengő gázsit kínáltak és ezt a tisztelet­díjat már a próbák alatt is megkapta volna. Beszéltünk Komor Vilmossal és ő a következőket mondotta nekünk: — Ezer örömmel dirigálnám a „Bál a Savoyban“ kopenhágai előadásait, hi­szen idehaza is igaz örömöm tellett az értékes Ábrahám-operettben. de nem hagyhatok cserben egy olyan fiatal vál­lalkozást, mint a Budapesti Hangver­senyzenekar operai produkciója, mely igen nagy, igen sok és fárasztó munkát ad ugyan, de már eddig is rendkívüli művészi, sőt, elárulhatom, anyagi si­kert is hozott. Az operettre bizonyára találnak majd helyettem megfelelő­­hu­­zsikust, de ha kiugrom fiatal vállalko­zásunkból, félek, hogy hamar zavarok támadhatnak annak továbbvitelében. Mindenesetre tiszteletreméltó az az önuralom és lemondás, amellyel művészi céljai érdekében, a kopenhágai lemon­dással, Komor Vilmos karmester kifejt. ­ Hangversenyek. Érdekes és nagyon tehetséges angol énekesnő mutatkozott be tegnap: Iréne Freytag. Finom kul­túrájú és meleg csengésű althangját, vá­­­­lasztékos­­ ízlését és fölényes muzikalitá­sát gazdag műsor keretében ünnepelte a közönség. Különösen nagy sikere volt egy régi angol szerelmi dal-sorozattal.­­• A Zeneakadémia nagytermében új zenekar lépett a pódiumra: a „Diplomások Ön­segítő Szövetkezetének s­orkesztere. „Liszt­­zenekar•“ címen kezdi meg működését Ecsedi Ferenc karnagy vezetése alatt. Igen tehetséges, rátermett dirigens bon­takozott ki a tegnapi hangversenyen a fiatal karmester egyéniségéből. Igen me­leg fogadtatása volt az összes közreműkö­dőknek is: Barta-Takács Éva és Rein­hardt Mária kulturált énekszámainak és Sohár Vilmos igen figyelemreméltó zon­gorajátékának. F­i­ct­ráta SS •»««, tini ni m s&gjgy * Oroszlánok a színpadon A Royal Orfeum decemberi műsora a legnagyszerűbb varieté-attrakciók sora. Érdekes és izgalmas műsorszám a hu­moros oroszlánok szereplése. Rocasimi a bohóc-állatszelídítő produkálja ezt a pá­ratlanul nagyszerű számot. Az eddigi szokásos állatszelídítő-számoktól eltérően Rocasimi mint ötletes és mulatságos bo­hóc tréfálkozik hatalmas oroszlánjai kö­zött. Rengeteg tapsos elismerésben volt része a premieren úgy neki, mint tanulé­kony vadállatainak és sokat tapsolt a közönség Corodininak, a kitűnő magyar bűvésznek, azonkívül az olasz ikariai csoportnak és a többi kitűnő artistának is. Külön értéke az előadásnak texasi karnevál című mulatságos operett, amelynek szövegét Kellér Dezső írta, ze­néjét pedig a nagyon tehetséges és me­lódiagazdag Erdősi László szerezte. A színészek közül különösen Sándor Stefi aratott igen nagy sikert. --------------VÁROSI SZIKHÁZ E héten szombaton, vasárnap és a jövő hétfőn TAUBER RICHARD kamaraénekes felléptével A Theater an der Wien teljes társulatának vendégjátéka ÉNEKLŐ álom (Der singende fram) Tauber nagysikerű operettjének budapesti bemutatója.­ .­­ ... Jegyek 9—12 pengőig­­válthatók a színház pénztáránál és.. Rózsa­völgyinél

Next