8 Órai Ujság, 1935. február (21. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-01 / 27. szám

Ma:, Pilótáb a pokolban 1 , éHr*Wk ® ' «»iflTM±£ CMussIO I Budapest, 1935 február 1 Péntek Nemzetnevelés Most derül ki, h­ogy a magyar iskolákra tizenegy különféle ható­ság ügyel fel. Tizenegyfelé irá­nyítják az iskola­ügyet és í­gy csak természetes, hogy a mindenhol két­ségtelenül meglévő jószándék és a feltételezett teljes hozzáértés mel­lett is elő kell fordulniok olyan divergenciáknak, amelyeknek a nemzeti érdekek egyik legfonto­sabbika, a magyar oktatás ügye vallja kárát. Régi közmondás, hogy sok bába közt elvesz a gyerek, már­pedig igazán kár lenne ezért a gye­rekért, amely a nemzet összes gyer­mekeit személyesíti. Nem is beszé­lünk arról, hogy a fölöslegesen sok hivatalos szervnek a fenntartása milyen költségekkel terheli az ál­lamkincstárt, csak azt állapítjuk meg, hogy az anyagi kárnál is sok­szorosan nagyobb veszteséget je­lent az a bizonytalanság, mely ily­­módon a nemzeti nevelés egységét veszélyezteti. Hóman Bálint kultuszminiszter maga volt az, aki ezt a ferde hely­zetet meglátta és nyomban elhatá­rozta, hogy gyorsan és energikusan segít rajta. Az állami funkció ra­cionalizálásában jelentős lépés a kultuszminiszter új elgondolása, mely a nemzeti művelődés egységé­nek alapelvéből és az egységes nem­zeti világnézet kialakításának szük­ségességéből kiindulva, az iskolai nevelés egységét kívánja megvaló­sítani. A cél, valamennyi iskolá­nak egységes nevelő szempontok szerint irányított organikus iskola­­hálózatba való összefoglalása, egy­magában is méltó minden elisme­résre, de értékben még megsokszo­rozódik azzal, hogy a tanügyi köz­­igazgatás bonyolult gépezetét egy­szerűsíti, az adminisztrációt vilá­gosabbá, precízebbé és gyorsabbá teszi s kevesebb ellenőrrel is inten­zívebb, tehát hatásosabb ellenőrzést biztosít. Eddig külön tanulmány kellett hozzá, hogy az ember például a kü­lönböző főigazgatósági típusok kö­zött kiismerje magát. Ezentúl csak egyféle lesz, de ez, tetemesen, bő­vült hatáskörrel, valóban a kezé­ben fogja tartani tankerületének összes szálait azokat is, amelyek eddig másfelé­­ vezettek. A főigaz­gató hivatása ezentúl nem fog ki­merülni az iskolalátogatásban és adminisztrációs­­aktáknak a minisz­tériumhoz való továbbításában, h­a­nem­ kezébe kapja az alsó- és közép­fokú oktatás elvi irányítását, köz­vetlen ellenőrzését s az­­ általános nemzetnevelési elvek érvényesíté-* sét is. Funkciójában tehát egybe­olvadnak az igazgatási és pedagó­giai feladatok, mint ahogy az élet magában az iskolában is régen ösz­­tekovácsolta ezt a két­ hatáskört. Erről a reformról el lehet mondani a pedagógiai aranyigazságot: nem az iskolának, hanem az életnek ké­szül. Szörnyű vallomások a síron túlról Izgalmas jelenetek után sötétzárkát kapott Rákosi Mátyás tönre ítélték. Ő alkudozni kezdett. Húszezer koronában kiegyeztek. Joe Lakatos ezt is sokalta és tovább kö­­nyörgött, úgy, hogy a végén egy fél mázsa zsír árán megszabadult a vö­rös gyilkosok kezéből. Pintér Pitit 1919 július 19-én — a jegyzőkönyv szerint — Hartán Sza­muelly ellenforradalmi tevékeny­ségért szintén halálra ítélte. Pintér az ítéletkihirdetéskor elájult és hogy, miként menekült meg a halál elől, még ma sem tudja. A községben na­gyon sokat kivégeztek Szamuelly­ utasítására és ezenfelül még kétszáz­ezer korona kékpénz hadisarcot is ki­vetettek. Para Jánosné bölcskei asszony val­­lomási jegyzőkönyvéből kiderül, hogy fiát, Gábris Istvánt ellenforra­dalmi tevékenységekért szintén el­fogták a vörösök. Elvitték­­Kalocsá­ra, hogy ott ítélkezzenek felette. A hatvanéves öregasszony csirkét, to­jást, zsírt, szalonnát csomagolt egy kosárba és elindult ő is Kalocsára, hogy fiának bevigye a börtönbe. Mi­kor a községházára ért megpillan­totta fiát, akit vörös katonák kísér­tek. Mielőtt beszélhetett volna vele, a vörös katonák megfogták a le­gényt és öreg édesanyja szeme előtt fel­kötötték az első fára. Para Já­nosné a szörnyű látványra azonnal elájult. De a vörösök fello­csolták és akkor látta, hogy fia még mindig kapálódzik az eperfán. Ott halt meg az ő szemei előtt. Holttestét nem adták ki a vörösök, ők temették el, koporsó és pap nélkül. A következő jegyzőkönyv Brunner Imre kőszegi állomásfőnök vallomá­sát tartalmazza. (Saját tudósítónktól.) Rákosi Má­tyás, volt kommunista népbiztos bűn­­perének tárgyalása folyamán tegnap Kratochtvill Károly vallomásával a tanúkihallgatások befejeződtek. Az altábornagy érdekes, megrendíti, val­­lomása után Szemuk elnök jeltev­­ő­­könyvek ismertetését kezdte el, azok­nak a tanuknak vallomásairól, kik azóta már meghaltak, vagy ismeret­len helyen tartózkodnak. A mai tár­gyalás is ezeknek a jegyzőkönyvek­nek ismertetésével kezdődött. Megje­lent azonban a nagy esküdtszéki te­remnek a tanúk részére fenntartott részében Bartha Albert volt hadügy­miniszter is, hogy vallomást­ tegyen abban az esetben, ha a bíróság a bi­zonyításkiegészítés során ezt elren­delné. Kivégzések a főkapitányságon és az esküdtszéki teremben A hatalmas aktahalmaz közül ma Szemák elnök elsőnek Vörös Béla volt államrendőrségi detektív vallo­mását olvasta fel a Budapesten május közepétől június elejéig történt kivégzések­ről, melyeknek Vörös Béla annak idején szemtanúja volt. Alig tíz nap alatt Sz­amuelly több, mint 35 embert végeztetett ki részben a­ főkapitány­ságon, részben pedig a büntetőtör­vényszék­ nagy esküdtszéki termé­ben, ahol most folyik Rákosi nép­biztos pere, ő hozta a halálos­ íté­leteket. A csornai borzalmak Magyar Andor csornai jegyző jegyzőkönyvének felolvasásából a csornai ellenforradalmat követő bor­zalmas vérengzésekről kerültek ada­tok napvilágra. Június 9-én tört ki az ellenforradalom Csornán, de a vörö­sök leverték és már másnap megjelent Szamuelly. Hatvannégy embert elfo­gott a községből és még háromszázat a járás különböző részeiből. A szeren­csétlen elfogottak kihallgatása mind­össze egy-egy percig tartott. Sza­muelly csak a nevét kérdezte meg, aztán intett a kezével, hogy vagy a fal mellé állítsák és ott agyonlőjjék, vagy vigyék vissza a községháza is­tállójába és várjanak, a kivégzéssel, mert esetleg az illetők pénzzel meg tudják váltani életüket. Hét embert akasztatott fel egy­szerre a templom előtti törpe akácfákra. A többit puskatussal és bika esek­kel véresre verette. Szamuelly a kalocsai érsek négylovas hintóján A­­ kalocsai ellenforradalom leveré­séről és az ezt követő vörös vérengzé­sekről Lakatos János tanúvallomás­ jegyzőkönyve beszél. Az ellenforra­dalmi megmozdulás után,­­ melyben tizennégy vöröskatona az ellenforra­dalmárok golyóinak áldozata lett, megjelent a városban a hírhedt gyil­kos, Szamuelly. Az érsek négylovas hintóján hajtott végig a városon. Akinek legkisebb része is volt az el­lenforradalomban, mind elfogatta. Sokat halálra ítélt, sok azonban, akinek pénze volt, meg tudta vál­tani az életét. Alkudozni is lehetett. Lakatos Jánost is,­ akinek vallomási jegyzőkönyvét olvassa az elnök, először ötévi kör­ A terroristák luxusvonata Kőszegen 1919 június elsején ellen­forradalom tört ki, mert az a hír ter­jedt el a városban, hogy a kommu­nista kormány megbukott. Le akarták éppen tartóztatni a vörös direktóriu­mot, mikor befutott egy szalonvonal az állomásra és kiugrott belőle a két Szamuelly, Cserni és­ Korvin-Klebn

Next