8 Órai Ujság, 1935. február (21. évfolyam, 27-49. szám)
1935-02-01 / 27. szám
Ma:, Pilótáb a pokolban 1 , éHr*Wk ® ' «»iflTM±£ CMussIO I Budapest, 1935 február 1 Péntek Nemzetnevelés Most derül ki, hogy a magyar iskolákra tizenegy különféle hatóság ügyel fel. Tizenegyfelé irányítják az iskolaügyet és így csak természetes, hogy a mindenhol kétségtelenül meglévő jószándék és a feltételezett teljes hozzáértés mellett is elő kell fordulniok olyan divergenciáknak, amelyeknek a nemzeti érdekek egyik legfontosabbika, a magyar oktatás ügye vallja kárát. Régi közmondás, hogy sok bába közt elvesz a gyerek, márpedig igazán kár lenne ezért a gyerekért, amely a nemzet összes gyermekeit személyesíti. Nem is beszélünk arról, hogy a fölöslegesen sok hivatalos szervnek a fenntartása milyen költségekkel terheli az államkincstárt, csak azt állapítjuk meg, hogy az anyagi kárnál is sokszorosan nagyobb veszteséget jelent az a bizonytalanság, mely ilymódon a nemzeti nevelés egységét veszélyezteti. Hóman Bálint kultuszminiszter maga volt az, aki ezt a ferde helyzetet meglátta és nyomban elhatározta, hogy gyorsan és energikusan segít rajta. Az állami funkció racionalizálásában jelentős lépés a kultuszminiszter új elgondolása, mely a nemzeti művelődés egységének alapelvéből és az egységes nemzeti világnézet kialakításának szükségességéből kiindulva, az iskolai nevelés egységét kívánja megvalósítani. A cél, valamennyi iskolának egységes nevelő szempontok szerint irányított organikus iskolahálózatba való összefoglalása, egymagában is méltó minden elismerésre, de értékben még megsokszorozódik azzal, hogy a tanügyi közigazgatás bonyolult gépezetét egyszerűsíti, az adminisztrációt világosabbá, precízebbé és gyorsabbá teszi s kevesebb ellenőrrel is intenzívebb, tehát hatásosabb ellenőrzést biztosít. Eddig külön tanulmány kellett hozzá, hogy az ember például a különböző főigazgatósági típusok között kiismerje magát. Ezentúl csak egyféle lesz, de ez, tetemesen, bővült hatáskörrel, valóban a kezében fogja tartani tankerületének összes szálait azokat is, amelyek eddig másfelé vezettek. A főigazgató hivatása ezentúl nem fog kimerülni az iskolalátogatásban és adminisztrációsaktáknak a minisztériumhoz való továbbításában, hanem kezébe kapja az alsó- és középfokú oktatás elvi irányítását, közvetlen ellenőrzését s az általános nemzetnevelési elvek érvényesíté-* sét is. Funkciójában tehát egybeolvadnak az igazgatási és pedagógiai feladatok, mint ahogy az élet magában az iskolában is régen ösztekovácsolta ezt a két hatáskört. Erről a reformról el lehet mondani a pedagógiai aranyigazságot: nem az iskolának, hanem az életnek készül. Szörnyű vallomások a síron túlról Izgalmas jelenetek után sötétzárkát kapott Rákosi Mátyás tönre ítélték. Ő alkudozni kezdett. Húszezer koronában kiegyeztek. Joe Lakatos ezt is sokalta és tovább könyörgött, úgy, hogy a végén egy fél mázsa zsír árán megszabadult a vörös gyilkosok kezéből. Pintér Pitit 1919 július 19-én — a jegyzőkönyv szerint — Hartán Szamuelly ellenforradalmi tevékenységért szintén halálra ítélte. Pintér az ítéletkihirdetéskor elájult és hogy, miként menekült meg a halál elől, még ma sem tudja. A községben nagyon sokat kivégeztek Szamuelly utasítására és ezenfelül még kétszázezer korona kékpénz hadisarcot is kivetettek. Para Jánosné bölcskei asszony vallomási jegyzőkönyvéből kiderül, hogy fiát, Gábris Istvánt ellenforradalmi tevékenységekért szintén elfogták a vörösök. ElvittékKalocsára, hogy ott ítélkezzenek felette. A hatvanéves öregasszony csirkét, tojást, zsírt, szalonnát csomagolt egy kosárba és elindult ő is Kalocsára, hogy fiának bevigye a börtönbe. Mikor a községházára ért megpillantotta fiát, akit vörös katonák kísértek. Mielőtt beszélhetett volna vele, a vörös katonák megfogták a legényt és öreg édesanyja szeme előtt felkötötték az első fára. Para Jánosné a szörnyű látványra azonnal elájult. De a vörösök fellocsolták és akkor látta, hogy fia még mindig kapálódzik az eperfán. Ott halt meg az ő szemei előtt. Holttestét nem adták ki a vörösök, ők temették el, koporsó és pap nélkül. A következő jegyzőkönyv Brunner Imre kőszegi állomásfőnök vallomását tartalmazza. (Saját tudósítónktól.) Rákosi Mátyás, volt kommunista népbiztos bűnperének tárgyalása folyamán tegnap Kratochtvill Károly vallomásával a tanúkihallgatások befejeződtek. Az altábornagy érdekes, megrendíti, vallomása után Szemuk elnök jeltevőkönyvek ismertetését kezdte el, azoknak a tanuknak vallomásairól, kik azóta már meghaltak, vagy ismeretlen helyen tartózkodnak. A mai tárgyalás is ezeknek a jegyzőkönyveknek ismertetésével kezdődött. Megjelent azonban a nagy esküdtszéki teremnek a tanúk részére fenntartott részében Bartha Albert volt hadügyminiszter is, hogy vallomást tegyen abban az esetben, ha a bíróság a bizonyításkiegészítés során ezt elrendelné. Kivégzések a főkapitányságon és az esküdtszéki teremben A hatalmas aktahalmaz közül ma Szemák elnök elsőnek Vörös Béla volt államrendőrségi detektív vallomását olvasta fel a Budapesten május közepétől június elejéig történt kivégzésekről, melyeknek Vörös Béla annak idején szemtanúja volt. Alig tíz nap alatt Szamuelly több, mint 35 embert végeztetett ki részben a főkapitányságon, részben pedig a büntetőtörvényszék nagy esküdtszéki termében, ahol most folyik Rákosi népbiztos pere, ő hozta a halálos ítéleteket. A csornai borzalmak Magyar Andor csornai jegyző jegyzőkönyvének felolvasásából a csornai ellenforradalmat követő borzalmas vérengzésekről kerültek adatok napvilágra. Június 9-én tört ki az ellenforradalom Csornán, de a vörösök leverték és már másnap megjelent Szamuelly. Hatvannégy embert elfogott a községből és még háromszázat a járás különböző részeiből. A szerencsétlen elfogottak kihallgatása mindössze egy-egy percig tartott. Szamuelly csak a nevét kérdezte meg, aztán intett a kezével, hogy vagy a fal mellé állítsák és ott agyonlőjjék, vagy vigyék vissza a községháza istállójába és várjanak, a kivégzéssel, mert esetleg az illetők pénzzel meg tudják váltani életüket. Hét embert akasztatott fel egyszerre a templom előtti törpe akácfákra. A többit puskatussal és bika esekkel véresre verette. Szamuelly a kalocsai érsek négylovas hintóján A kalocsai ellenforradalom leveréséről és az ezt követő vörös vérengzésekről Lakatos János tanúvallomás jegyzőkönyve beszél. Az ellenforradalmi megmozdulás után, melyben tizennégy vöröskatona az ellenforradalmárok golyóinak áldozata lett, megjelent a városban a hírhedt gyilkos, Szamuelly. Az érsek négylovas hintóján hajtott végig a városon. Akinek legkisebb része is volt az ellenforradalomban, mind elfogatta. Sokat halálra ítélt, sok azonban, akinek pénze volt, meg tudta váltani az életét. Alkudozni is lehetett. Lakatos Jánost is, akinek vallomási jegyzőkönyvét olvassa az elnök, először ötévi kör A terroristák luxusvonata Kőszegen 1919 június elsején ellenforradalom tört ki, mert az a hír terjedt el a városban, hogy a kommunista kormány megbukott. Le akarták éppen tartóztatni a vörös direktóriumot, mikor befutott egy szalonvonal az állomásra és kiugrott belőle a két Szamuelly, Cserni és Korvin-Klebn