8 Órai Ujság, 1935. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1935-03-19 / 64. szám

KEDD 10. OLDAL Ormusság POLOSKA, ÓH!... A SZÁLLODÁK: „Nálunk nincs, csak a vendég hozza“ A CIANOZÓK: „Mi irtani akarunk“ Ki nem találkozott már velük: az éj­szakák kegyetlen vérszopóival, a falrepe­dések, recsegő ágydeszkák, tapétarések la­kóival — a poloskákkal, — amelyeknek milliárdnyi hadát a kereskedelmi minisz­ter rendelettel halálraítélte. Április else­jén lép életbe az úgynevezett tisztasági rendelet, amely kötelezi az összes szállo­dákat, hogy féregmentesítsék szobáikat. Természetesen főleg a harmad- és negyed­rendű szállodákat érinti a rendelet, fő­­képen a vidékieket, amelyek ellen renge­teg panasz érkezett. Alig két hét múlva itt van április el­seje. Körülnéztünk a szállodák frontján, de a méltatlankodáson kívül semmi nyo­mát nem találtuk annak, hogy a szállo­dások nekiláttak volna a hadjáratnak. E helyett rendszabályokra készülődik az ipartestület, tiltakozik és méltatlankodik a prestizsrontó rendelkezés ellen. A ciá­­nozók viszont teljes erővel felkészültek az irtó hadjáratra, körlevelek tömegeit küldték szét, de felszólításuk, mint puszta ezó hangzott el senki sem jelentkezett a csábító aján­latokra. A ciánozók­­méltatlankodnak. Keller Imre, a féregirtók ipartestületének el­nöke a következőket mondja a 8 Órai Új­ság munkatársának: — A szállodák nem mozgolódnak, ké­rem, a körlevelek ellenére sem. Nem ve­szik komolyan a dolgot. Valószínűleg há­zilag akarnak pepecselni a poloskákkal, ami, mint azt már minden háziasszony tudja, a fabatkánál is kevesebbet ér. Ér­tesülésünk szerint illegális iparosokkal tárgyalnak egyes szállodások, pedig ennél az életveszélyes iparnál ez katasztrofális következményekkel járhat... A ciánozók harci riadóit fújnak, kül­földi szállóvendégek tiltakozásával argu­mentálnak, különösen sok panaszt gyűj­töttek össze a vidéki másodrendű és har­madrendű szállók ellen. A ciánozók ria­dójával szemben szállodáskörökben elkeseredés dúl a rendelet miatt. Végig látogattunk néhány pesti és vi­déki szá­lllodát. Az előkelő budapesti szál­lodában jéghideg arccal fogadja munka­társunkat az igazgató. — Még a kérdés is kínos — monja hű­vösen — a rendelet rengeteget árt ide­genforgalmunknak . . . Stein igazgató, a Szállodás Ipartestü­­let elnöke, felháborodottan felel óvatos kérdésünkre: — Még a beállítása is furcsa a dolog­nak. Hogyan tetszik ezt elképzelni? Mi állandóan en garde-ban vagyunk. A rendeletből nagy kár származik. A leg­nagyobb titokban kellene kezelni hasonló rendeleteket. Lehet, hogy előfordul né­hány szállodában hasonló jelenség, de, sajnos, a szálló fogalma nincs eléggé megvédve: minden néhányszobás foga­dót, vagy alkalmi szállást szállónak le­het kinevezni. Azonkívül itt érdekeltsé­gek harcáról van szó. A panaszok túlzottak és alaptalanok, még a vidéki kisszállók ellen is. Főleg a kereskedelmi utazók köréből származnak a panaszok, holott bebizo­nyítható, hogy egy-egy alapos tisztoga­tás után az ügynökök és utazók hada maga szállítja vissza a kellemetlen fér­geket a tiszta szállodába. Megtörtént, hogy elindult egy vidéki város ellen a pletykaháború és kiderült, hogy a pa­­r­aszolt esetek nem is szállóban történ­tek, hanem valamelyik tanoncotthonban. Kiderült a többi közt, hogy a feljelentő lakása rettenetesen elférgesedett. Az ipar számára nagy veszedelem ez a ren­delet, amelyet egyesek zsarolásra, vagy számlakiegyenlítésre fognak felhasznál­ni. Maga a rendelet ténye is sérti az ipart, mert pellengérre állítja a szállo­dákat. Már ott tartunk, hogy a szállodá­sok nem mernek tatarozni, mert rögtön azt mondják az emberek: — ja persze, a poloska miatt. A szállókat hamis szín­ben tüntetik fel, pedig a mi hoteljeink, még a vidéki kis intézmények is, magas nívón állanak. Ez a rendelet meghurcolja a nyilvánosság előtt a szállókat és mérhetetlen károkat okoz az idegen­­forgalomnak. Ellátogattunk a körút egyik mellék­utcájában meghúzódó kis hotelbe. A portás vállat von kérdésünkre: — Ja, a poloskát! — mondja aggodal­mas arccal. — Nehéz dolog ez uram. Mi írtjuk a poloskákat, de mit csináljunk: átmásznak a szomszédból, azután jönnek a vendégek és nem tudjuk, hogy a kof­ferben hány potyautast hoznak maguk­kal. Az egész várost ciánoztatni kel­lenni ... És ebben talán van is valami igazság. A poloskairtó hadjárat nem vezethet eredményre, ha az irtáskényszert csak a szállodákra mondják ki, melyekben rend­szerint úgyis többé-kevésbbé megfelelő tisztasággal védekeznek e szörnyű rovar ellen. A poloskát a magánlakásokban kell megtámadni két radikális rendelkezéssel. Az egyik az, hogy minden főbérleti lakást min­den költözéskor ciánoztatni kell; a má­sik, hogy minden albérlőnek joga legyen a poloskásnak talált szobát azonnal ott­hagyni , és a bérbeadótól a hiábavaló költözködésért kártérítést követelni. Ez az utóbbi szisztéma egyes német nagy­városokban már békeidőben kitűnően bevált és nyilván nagy része volt abban, hogy a poloska ma Németországban úgy­szólván, már ismeretlen. A mi rendeletünk egyelőre nem több szerény kezdetnél, sőt arról is lehet vi­tázni, hogy kezdetnek szerencséj­e, de mégis háborúságot okozott a ciánozók és a szállodások frontján. A közönség örömmel fogadta a tisztasági hadjárat hírét, amely teljesen indokolt. De viszont abban igazuk van a szállodá­soknak, hogy az ilyen intézkedéseket nem szabad nagydobra verni, mert az ilyen kiharangozás tényleg árt az idegenforgal­munknak. Nemrégiben is a Berliner Tage­­blattban jelent meg egy inaliciózus kis cikk Budapestről, amelyben az ismeretlen statisztikus kiszámította, hogy Budapes­ten minden lakosra 500 poloska esik. Az alaptalan cikk nagy felháborodást keltett idegenforgalmi körökben, de mindaddig, amíg nem kezelik kellő diszkrécióval az ilyen rendelkezéseket, ki vagyunk téve annak, hogy hasonló csipkelődéssel ártsa­nak a legnagyobb érdekeinknek. Rátz Kálmán a sárospataki kerületben Rátz Kálmán, a kiváló gazdaságpoli­tikai és katonai író tegnap fejezte be körútját a sárospataki kerület huszon­hat községében. Tegnap Sárospatakon tartotta meg nagy programbeszédét a Kossuth­ téren, majd később, külön a gazdatársadalom részére egy másikat a Gazdakör udvarán. Mindenütt a legna­gyobb lelkesedéssel fogadták és győ­zelme most már kétségen felül áll, mi­után tízezerötszáz aláírásból kilencezer­­négyszázat kapott. 1135 MÁRCIUS 19 Közgazdaság ész iparvállalatok ossztaléka Az iparvállalatok kedvező konjunktú­ráját bizonyítja, hogy — különösen né­mely iparágban — magasabb osztalékot űzetnek a vállalatok, mint az elmúlt év­ben, így például a cukoripari vállalatok csaknem kivétel nélkül emelni tudják az osztalékot, ami igen figyelemreméltó ered­mény, mert köztudomás szerint a cukor­­fogyasztás és gyártás világszerte csök­kent. A többi iparágban is javulásról lehet beszámolni, noha osztalékemelésről arány­lag kevés vállalatnál lehet beszélni. Igen biztató körülmény, hogy a vasipari vál­lalatok legtöbbje már teljesen realizálta az elmúlt időszakban szenvedett vesztesé­geit, úgy hogy ha az idén nem is, de a jövő évben már minden valószínűség szerint fizetni fognak osztalékot. Egyedül a Bírna és talán a Láng-gyár fog oszta­lékot fizetni, míg a többi vasipari válla­lat megelégszik azzal, hogy nyereséges mérleget fognak kimutatni. Eddig évek során veszteséges mérleget tettek közé a vasipari vállalatok, ame­lyek közül például a Fegyver és a Ganz igen jelentékeny leírásokat vezettek ke­resztül s éppen ez tette lehetővé, hogy most már osztalékfizetésre is gondolhat­nak. Erre annál inkább is lehetőségük nyílik, mert, mint a külkereskedelmi mér­leg adatai bizonyítják, a vállalatok ked­vező eredménnyel működtek, mert jelen­tős külkereskedelmi eredményt tudtak el­érni. Más ipari vállalatok is csak a jövőre kezdik meg újból az osztalékfizetést, így többek közt a Vasút forgalmi, melynek belga érdekeltsége részéről Gaspars Vik­tor igazgató legutóbb Budapesten járt és az üzletvezetés tekintetében adott irányí­tása során kialakult az az elhatároz."*., hogy a jövő évre már osztalékot fognál­ fizetni. (—) A kormányzó nyitja m­eg a mező­­gazdasági kiállítást. Március 21-én nyíl­nak meg az ezévi kiállítás kapui a láto­gatók előtt, e napon fognak lezajlani a bírálatok és díjazások és másnap, már­cius 22-én, pénteken délelőtt nyitja meg Horthy Miklós kormányzó a kormány több tagjának, a diplomáciai, társadalmi és gazdasági testületek nagyszámú kép­viselőinek jelenlétében, ünnepélyes ke­retek között a kiállítást. A kiállítás 6 napon át lesz nyitva, reggel 8-tól este 7-ig. Számtalan látnivalója mellett bizo­nyára rendkívül nagy érdeklődést fog­nak kelteni a kiállítás nagyarányú fel­hajtó pályáján március 22—26. napjain délután, valamint 23—25. napjain dél­előtt is rendezendő díjlovaglás, lovas­mutatványok és fogatversenyek, ame­lyeknek a programja ez évben számos újszerűséggel bővül. A kiállítás könnyen elérhető lesz a közvetlen autóbusz- és villamosjáratokkal, amelyek a kiállítás kapujáig fognak közlekedni. A „9“ jel­zésű autóbusz március 21-től 26-ig be­záróan az Apponyi-térről a kiállítás főbejáratáig reggel 9,8 óráig közlekedik. (2) Svájci érdekeltség egy magyar ke­­serűvíz vállalatban. Gazdasági körökben elterjedt hírek szerint egy svájci pénz­intézet zárolt pengőköveteléseit úgy kívánja gyümölcsöztetni, hogy magyar keserűvíz vállalatnál keres érdekeltsé­get. Hír szerint 2 millió pengős befek­tetéssel a keserűvíz exportját akarják véglegesen felemelni. (2) A magyar export emelkedése klí­­ringen kívüli államokba. A valutagazdál­kodási szempontok szükségessé teszik, hogy az exportkereskedelem egy bizo­nyos hányada oly országokba irányuljon, amelyekkel nem vagyunk klíring­­elszámolási viszonyban. A Gazdaság­­kutató Intézet jelentése szerint az 1934. évi export 1934-ben 17 százalékkal ha­ladta túl az 1931—1933. évek export­átlagát, annak ellenére, hogy a kivitel általánosságban mintegy 29 százalékkal visszaesett. Az eredmény nyilvánvalóan az ipari kivitel javára esik, mert nagy­mértékben megjavította a külkereske­delmi mérleget és a klíringen kívüli export arányát. (2) A magpiac. A Magyar Magkereske­delmi Rt. jelenti: Az ismét megenyhült időjárás új lendületet adott a belföldi ve­tőmagüzletnek. Hüvelyesek közül a bab­nak egyedül Olaszországban van export­piaca és ott is csak kisebb tételekben és nyomott árban helyezhető el. A borsóex­port, mely kalkulative is csak Németor­­szág felé irányulhat, ismét megálloit. A magyar vetőmagpiac ma úgyszólván a német hatóságoktól függ, melyek saját szempontjaik szerint engedélyezik, vagy leállítják kivitelünket és újabban már azon cikkeknél, pl. lucerna és lóheremag­nál is életbe léptették az ármaximálás rendszerét. Az érdekeltség megfelelő ja­vaslatokat tett a Külkereskedelmi Hiva­talnál és a Mezőgazdasági Exportszerve­­zezetek Állandó Bizottságát is felkérte közbenjárásra. A mákpiacon e héten némi szilárdulás volt észlelhető. Hivatalos nyers­ áru árak ab feladóállomás per 100 kg. Mák 40—43, expressborsó 19.5—23, lóhere 140—160, lucerna 180—200, muhar 16.5—13, fehérköles 15—16, fehér napraforgó 17—19, tökmag kisszemű 19.5—20.5, fehérhere 125 —140. En gros eladási árak ab Budapest per 100 kg. Fehérhere 180—190, nyúlsza­puka 100—110, kendermag 22—24. RÁDIÓ Hétfői budapesti műsor: 2.40: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, ár­folyamhírek. — 4.10: A rádió diák félórája. — 4.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — 5.00: „Petőfi, és Kossuth.“ Hegedűs Lóránt előadása. — 5.30: Pertis Pali és cigányzene­­kara. — 6.00: Német nyelvoktatás. — 6.30: Lakatos Árpád szaxofonozik, zongorakíséret­­tel. — 7.00: Zilahy Lajos elbeszélése. — 7.33: A Filharmóniai Társaság hangversenyének­ ismertetése. — 7.40: A Filharmóniai Társaság hangversenyének közvetítése az Operaházból. — 9.50: Hírek, időjárásjelentés. — 10.10: A Bachmann szalonötös műsora. — 11.09: Hor­váth Gyula és cigányzenekara muzsikál. — 00.05: Hírek. BUDAPEST II.: 6.05-től 6.45-ig: Pertis Pali és cigányzene­kara. — 6.50-től 7.40-ig: Hanglemezek. — 7.45: Dr. Dányi Mihály főorvos előadása. — 8.20-t­­ 9.20-ig: Eugén Stépat balalajka zenekara. -9.25: Hírek Keddi budapesti műsor: 6.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — 10.00: Hírek. — 10.20 és 10.45: Felolvasás. — 12.00: Déli harangszó az Egyetemi-templomból, idő­járásjelentés. — 12.05: Zengő Singer Ibolyka hegedül, Ferencz Anikó énekel, zongorakísé­rettel. — 12.30: Hírek. — 1.20: Pontos időjel­zés, időjárás- és vízállásjelentés. — 1.30: aradi Farkas Sándor és cigányzenekara. — 2.40: Hírek, élelmiszerárak és piaci árak. — 4.10: Asszonyok tanácsadója. — 4.45: Pon­tos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — 5.00: Pély Zia előadása. — 5.25: K. Domensoli Mária zongorázik. — 6.10: Francia nyelv­oktatás. — 6.40: Közvetítés az Ostende-kávé­­házból. Az Erőss—Takács szalonzenekar mű­sora, Kalmár Pál énekszámaival. — 7.30?: Vaszary Piroska és Kü­rthy György előadó­estje. — 8.20: Hanglemezek. — 9 10: Hírek. — 9.30: Az Operaház előadásának ismertetése. — 9.35: Az Operaház előadásának közvetítése.. Lorenz Max és Bockelmann Rudolf­f ellenté­­vei a ,,Walkür“ II­. felvonása. — 10.40: Idő­­járásjelentés. — 10.45: Bura Sándor és cigány­­zenekara muzsikál. — 10.05: Hírek. BUDAPEST II.: 5.30: A földmívelésügyi minisztérium mezei­gazdasági félórája. — 6.05-től 6.20-ig: Bagáz Béla szalonzenekarának műsora. — 6.25: Az Operaház előadásának ismertetése. — 6.30: Az Operaház előadásának közvetítése. „Walkür “ (I. és II. felvonása.) — 7.40: „A babona és Wagner operái** — „Nibelung gyűrűje Schopenhauer-i megvilágításban.“ A. Balogh Pál előadása. — 9.15. Hírek. Karcsú lehet fogyókúra nélkül­ is, ha fűzőjét méltányos árban nálam készítteti. Régi fűzőjét újjá alakítom és tisztítom. Üllői­ út 46. 1/9. — Telefon: 35—7—62.

Next