8 Órai Ujság, 1935. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1935-03-19 / 64. szám
KEDD 10. OLDAL Ormusság POLOSKA, ÓH!... A SZÁLLODÁK: „Nálunk nincs, csak a vendég hozza“ A CIANOZÓK: „Mi irtani akarunk“ Ki nem találkozott már velük: az éjszakák kegyetlen vérszopóival, a falrepedések, recsegő ágydeszkák, tapétarések lakóival — a poloskákkal, — amelyeknek milliárdnyi hadát a kereskedelmi miniszter rendelettel halálraítélte. Április elsején lép életbe az úgynevezett tisztasági rendelet, amely kötelezi az összes szállodákat, hogy féregmentesítsék szobáikat. Természetesen főleg a harmad- és negyedrendű szállodákat érinti a rendelet, főképen a vidékieket, amelyek ellen rengeteg panasz érkezett. Alig két hét múlva itt van április elseje. Körülnéztünk a szállodák frontján, de a méltatlankodáson kívül semmi nyomát nem találtuk annak, hogy a szállodások nekiláttak volna a hadjáratnak. E helyett rendszabályokra készülődik az ipartestület, tiltakozik és méltatlankodik a prestizsrontó rendelkezés ellen. A ciánozók viszont teljes erővel felkészültek az irtó hadjáratra, körlevelek tömegeit küldték szét, de felszólításuk, mint puszta ezó hangzott el senki sem jelentkezett a csábító ajánlatokra. A ciánozókméltatlankodnak. Keller Imre, a féregirtók ipartestületének elnöke a következőket mondja a 8 Órai Újság munkatársának: — A szállodák nem mozgolódnak, kérem, a körlevelek ellenére sem. Nem veszik komolyan a dolgot. Valószínűleg házilag akarnak pepecselni a poloskákkal, ami, mint azt már minden háziasszony tudja, a fabatkánál is kevesebbet ér. Értesülésünk szerint illegális iparosokkal tárgyalnak egyes szállodások, pedig ennél az életveszélyes iparnál ez katasztrofális következményekkel járhat... A ciánozók harci riadóit fújnak, külföldi szállóvendégek tiltakozásával argumentálnak, különösen sok panaszt gyűjtöttek össze a vidéki másodrendű és harmadrendű szállók ellen. A ciánozók riadójával szemben szállodáskörökben elkeseredés dúl a rendelet miatt. Végig látogattunk néhány pesti és vidéki szálllodát. Az előkelő budapesti szállodában jéghideg arccal fogadja munkatársunkat az igazgató. — Még a kérdés is kínos — monja hűvösen — a rendelet rengeteget árt idegenforgalmunknak . . . Stein igazgató, a Szállodás Ipartestület elnöke, felháborodottan felel óvatos kérdésünkre: — Még a beállítása is furcsa a dolognak. Hogyan tetszik ezt elképzelni? Mi állandóan en garde-ban vagyunk. A rendeletből nagy kár származik. A legnagyobb titokban kellene kezelni hasonló rendeleteket. Lehet, hogy előfordul néhány szállodában hasonló jelenség, de, sajnos, a szálló fogalma nincs eléggé megvédve: minden néhányszobás fogadót, vagy alkalmi szállást szállónak lehet kinevezni. Azonkívül itt érdekeltségek harcáról van szó. A panaszok túlzottak és alaptalanok, még a vidéki kisszállók ellen is. Főleg a kereskedelmi utazók köréből származnak a panaszok, holott bebizonyítható, hogy egy-egy alapos tisztogatás után az ügynökök és utazók hada maga szállítja vissza a kellemetlen férgeket a tiszta szállodába. Megtörtént, hogy elindult egy vidéki város ellen a pletykaháború és kiderült, hogy a paraszolt esetek nem is szállóban történtek, hanem valamelyik tanoncotthonban. Kiderült a többi közt, hogy a feljelentő lakása rettenetesen elférgesedett. Az ipar számára nagy veszedelem ez a rendelet, amelyet egyesek zsarolásra, vagy számlakiegyenlítésre fognak felhasználni. Maga a rendelet ténye is sérti az ipart, mert pellengérre állítja a szállodákat. Már ott tartunk, hogy a szállodások nem mernek tatarozni, mert rögtön azt mondják az emberek: — ja persze, a poloska miatt. A szállókat hamis színben tüntetik fel, pedig a mi hoteljeink, még a vidéki kis intézmények is, magas nívón állanak. Ez a rendelet meghurcolja a nyilvánosság előtt a szállókat és mérhetetlen károkat okoz az idegenforgalomnak. Ellátogattunk a körút egyik mellékutcájában meghúzódó kis hotelbe. A portás vállat von kérdésünkre: — Ja, a poloskát! — mondja aggodalmas arccal. — Nehéz dolog ez uram. Mi írtjuk a poloskákat, de mit csináljunk: átmásznak a szomszédból, azután jönnek a vendégek és nem tudjuk, hogy a kofferben hány potyautast hoznak magukkal. Az egész várost ciánoztatni kellenni ... És ebben talán van is valami igazság. A poloskairtó hadjárat nem vezethet eredményre, ha az irtáskényszert csak a szállodákra mondják ki, melyekben rendszerint úgyis többé-kevésbbé megfelelő tisztasággal védekeznek e szörnyű rovar ellen. A poloskát a magánlakásokban kell megtámadni két radikális rendelkezéssel. Az egyik az, hogy minden főbérleti lakást minden költözéskor ciánoztatni kell; a másik, hogy minden albérlőnek joga legyen a poloskásnak talált szobát azonnal otthagyni , és a bérbeadótól a hiábavaló költözködésért kártérítést követelni. Ez az utóbbi szisztéma egyes német nagyvárosokban már békeidőben kitűnően bevált és nyilván nagy része volt abban, hogy a poloska ma Németországban úgyszólván, már ismeretlen. A mi rendeletünk egyelőre nem több szerény kezdetnél, sőt arról is lehet vitázni, hogy kezdetnek szerencséje, de mégis háborúságot okozott a ciánozók és a szállodások frontján. A közönség örömmel fogadta a tisztasági hadjárat hírét, amely teljesen indokolt. De viszont abban igazuk van a szállodásoknak, hogy az ilyen intézkedéseket nem szabad nagydobra verni, mert az ilyen kiharangozás tényleg árt az idegenforgalmunknak. Nemrégiben is a Berliner Tageblattban jelent meg egy inaliciózus kis cikk Budapestről, amelyben az ismeretlen statisztikus kiszámította, hogy Budapesten minden lakosra 500 poloska esik. Az alaptalan cikk nagy felháborodást keltett idegenforgalmi körökben, de mindaddig, amíg nem kezelik kellő diszkrécióval az ilyen rendelkezéseket, ki vagyunk téve annak, hogy hasonló csipkelődéssel ártsanak a legnagyobb érdekeinknek. Rátz Kálmán a sárospataki kerületben Rátz Kálmán, a kiváló gazdaságpolitikai és katonai író tegnap fejezte be körútját a sárospataki kerület huszonhat községében. Tegnap Sárospatakon tartotta meg nagy programbeszédét a Kossuth téren, majd később, külön a gazdatársadalom részére egy másikat a Gazdakör udvarán. Mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel fogadták és győzelme most már kétségen felül áll, miután tízezerötszáz aláírásból kilencezernégyszázat kapott. 1135 MÁRCIUS 19 Közgazdaság ész iparvállalatok ossztaléka Az iparvállalatok kedvező konjunktúráját bizonyítja, hogy — különösen némely iparágban — magasabb osztalékot űzetnek a vállalatok, mint az elmúlt évben, így például a cukoripari vállalatok csaknem kivétel nélkül emelni tudják az osztalékot, ami igen figyelemreméltó eredmény, mert köztudomás szerint a cukorfogyasztás és gyártás világszerte csökkent. A többi iparágban is javulásról lehet beszámolni, noha osztalékemelésről aránylag kevés vállalatnál lehet beszélni. Igen biztató körülmény, hogy a vasipari vállalatok legtöbbje már teljesen realizálta az elmúlt időszakban szenvedett veszteségeit, úgy hogy ha az idén nem is, de a jövő évben már minden valószínűség szerint fizetni fognak osztalékot. Egyedül a Bírna és talán a Láng-gyár fog osztalékot fizetni, míg a többi vasipari vállalat megelégszik azzal, hogy nyereséges mérleget fognak kimutatni. Eddig évek során veszteséges mérleget tettek közé a vasipari vállalatok, amelyek közül például a Fegyver és a Ganz igen jelentékeny leírásokat vezettek keresztül s éppen ez tette lehetővé, hogy most már osztalékfizetésre is gondolhatnak. Erre annál inkább is lehetőségük nyílik, mert, mint a külkereskedelmi mérleg adatai bizonyítják, a vállalatok kedvező eredménnyel működtek, mert jelentős külkereskedelmi eredményt tudtak elérni. Más ipari vállalatok is csak a jövőre kezdik meg újból az osztalékfizetést, így többek közt a Vasút forgalmi, melynek belga érdekeltsége részéről Gaspars Viktor igazgató legutóbb Budapesten járt és az üzletvezetés tekintetében adott irányítása során kialakult az az elhatároz."*., hogy a jövő évre már osztalékot fognál fizetni. (—) A kormányzó nyitja meg a mezőgazdasági kiállítást. Március 21-én nyílnak meg az ezévi kiállítás kapui a látogatók előtt, e napon fognak lezajlani a bírálatok és díjazások és másnap, március 22-én, pénteken délelőtt nyitja meg Horthy Miklós kormányzó a kormány több tagjának, a diplomáciai, társadalmi és gazdasági testületek nagyszámú képviselőinek jelenlétében, ünnepélyes keretek között a kiállítást. A kiállítás 6 napon át lesz nyitva, reggel 8-tól este 7-ig. Számtalan látnivalója mellett bizonyára rendkívül nagy érdeklődést fognak kelteni a kiállítás nagyarányú felhajtó pályáján március 22—26. napjain délután, valamint 23—25. napjain délelőtt is rendezendő díjlovaglás, lovasmutatványok és fogatversenyek, amelyeknek a programja ez évben számos újszerűséggel bővül. A kiállítás könnyen elérhető lesz a közvetlen autóbusz- és villamosjáratokkal, amelyek a kiállítás kapujáig fognak közlekedni. A „9“ jelzésű autóbusz március 21-től 26-ig bezáróan az Apponyi-térről a kiállítás főbejáratáig reggel 9,8 óráig közlekedik. (2) Svájci érdekeltség egy magyar keserűvíz vállalatban. Gazdasági körökben elterjedt hírek szerint egy svájci pénzintézet zárolt pengőköveteléseit úgy kívánja gyümölcsöztetni, hogy magyar keserűvíz vállalatnál keres érdekeltséget. Hír szerint 2 millió pengős befektetéssel a keserűvíz exportját akarják véglegesen felemelni. (2) A magyar export emelkedése klíringen kívüli államokba. A valutagazdálkodási szempontok szükségessé teszik, hogy az exportkereskedelem egy bizonyos hányada oly országokba irányuljon, amelyekkel nem vagyunk klíringelszámolási viszonyban. A Gazdaságkutató Intézet jelentése szerint az 1934. évi export 1934-ben 17 százalékkal haladta túl az 1931—1933. évek exportátlagát, annak ellenére, hogy a kivitel általánosságban mintegy 29 százalékkal visszaesett. Az eredmény nyilvánvalóan az ipari kivitel javára esik, mert nagymértékben megjavította a külkereskedelmi mérleget és a klíringen kívüli export arányát. (2) A magpiac. A Magyar Magkereskedelmi Rt. jelenti: Az ismét megenyhült időjárás új lendületet adott a belföldi vetőmagüzletnek. Hüvelyesek közül a babnak egyedül Olaszországban van exportpiaca és ott is csak kisebb tételekben és nyomott árban helyezhető el. A borsóexport, mely kalkulative is csak Németország felé irányulhat, ismét megálloit. A magyar vetőmagpiac ma úgyszólván a német hatóságoktól függ, melyek saját szempontjaik szerint engedélyezik, vagy leállítják kivitelünket és újabban már azon cikkeknél, pl. lucerna és lóheremagnál is életbe léptették az ármaximálás rendszerét. Az érdekeltség megfelelő javaslatokat tett a Külkereskedelmi Hivatalnál és a Mezőgazdasági Exportszervezezetek Állandó Bizottságát is felkérte közbenjárásra. A mákpiacon e héten némi szilárdulás volt észlelhető. Hivatalos nyers áru árak ab feladóállomás per 100 kg. Mák 40—43, expressborsó 19.5—23, lóhere 140—160, lucerna 180—200, muhar 16.5—13, fehérköles 15—16, fehér napraforgó 17—19, tökmag kisszemű 19.5—20.5, fehérhere 125 —140. En gros eladási árak ab Budapest per 100 kg. Fehérhere 180—190, nyúlszapuka 100—110, kendermag 22—24. RÁDIÓ Hétfői budapesti műsor: 2.40: Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, árfolyamhírek. — 4.10: A rádió diák félórája. — 4.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — 5.00: „Petőfi, és Kossuth.“ Hegedűs Lóránt előadása. — 5.30: Pertis Pali és cigányzenekara. — 6.00: Német nyelvoktatás. — 6.30: Lakatos Árpád szaxofonozik, zongorakísérettel. — 7.00: Zilahy Lajos elbeszélése. — 7.33: A Filharmóniai Társaság hangversenyének ismertetése. — 7.40: A Filharmóniai Társaság hangversenyének közvetítése az Operaházból. — 9.50: Hírek, időjárásjelentés. — 10.10: A Bachmann szalonötös műsora. — 11.09: Horváth Gyula és cigányzenekara muzsikál. — 00.05: Hírek. BUDAPEST II.: 6.05-től 6.45-ig: Pertis Pali és cigányzenekara. — 6.50-től 7.40-ig: Hanglemezek. — 7.45: Dr. Dányi Mihály főorvos előadása. — 8.20-t 9.20-ig: Eugén Stépat balalajka zenekara. -9.25: Hírek Keddi budapesti műsor: 6.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — 10.00: Hírek. — 10.20 és 10.45: Felolvasás. — 12.00: Déli harangszó az Egyetemi-templomból, időjárásjelentés. — 12.05: Zengő Singer Ibolyka hegedül, Ferencz Anikó énekel, zongorakísérettel. — 12.30: Hírek. — 1.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — 1.30: aradi Farkas Sándor és cigányzenekara. — 2.40: Hírek, élelmiszerárak és piaci árak. — 4.10: Asszonyok tanácsadója. — 4.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. — 5.00: Pély Zia előadása. — 5.25: K. Domensoli Mária zongorázik. — 6.10: Francia nyelvoktatás. — 6.40: Közvetítés az Ostende-kávéházból. Az Erőss—Takács szalonzenekar műsora, Kalmár Pál énekszámaival. — 7.30?: Vaszary Piroska és Kürthy György előadóestje. — 8.20: Hanglemezek. — 9 10: Hírek. — 9.30: Az Operaház előadásának ismertetése. — 9.35: Az Operaház előadásának közvetítése.. Lorenz Max és Bockelmann Rudolff ellentévei a ,,Walkür“ II. felvonása. — 10.40: Időjárásjelentés. — 10.45: Bura Sándor és cigányzenekara muzsikál. — 10.05: Hírek. BUDAPEST II.: 5.30: A földmívelésügyi minisztérium mezeigazdasági félórája. — 6.05-től 6.20-ig: Bagáz Béla szalonzenekarának műsora. — 6.25: Az Operaház előadásának ismertetése. — 6.30: Az Operaház előadásának közvetítése. „Walkür “ (I. és II. felvonása.) — 7.40: „A babona és Wagner operái** — „Nibelung gyűrűje Schopenhauer-i megvilágításban.“ A. Balogh Pál előadása. — 9.15. Hírek. Karcsú lehet fogyókúra nélkül is, ha fűzőjét méltányos árban nálam készítteti. Régi fűzőjét újjá alakítom és tisztítom. Üllői út 46. 1/9. — Telefon: 35—7—62.