8 Órai Ujság, 1935. április (21. évfolyam, 75-97. szám)

1935-04-17 / 88. szám

Új állások a költségvetésben Két hét múlva összeül az új par­lament és a formaságok elintézése után mindjárt hozzá is lát a költ­ségvetés tárgyalásához. Egyelőre nincsenek adataink arról,­­ hogy milyen változások és reformok sze­repelnek az új költségvetésben. Eddig legalább nem hallottunk arról, hogy egyáltalán szerepel­nek-e benne olyan elgondolások, melyek a bevételi tételeket köze­lebb hozzák az ország lakosságá­nak teljesítőképességéhez, azt el­lenben már előre is tudjuk, hogy a kiadási rovatban, ha nem most, akkor már legközelebb, találni fo­gunk olyan tételeket, melyek a régi költségvetésből hiányoztak. Hogy egyebet ne említsünk, bizto­san számíthatunk például egy új minisztérium és egy sereg új ál­lamtitkárság költségeire, sőt ezen túl még a nyugdíjterhek jelenté­keny gyarapodására is, mert, hír szerint, igen sok magasrangú tiszt­viselőt küldenek, sőt küldtek már eddig is nyugdíjba, hogy a meg­üresedett helyeket másokkal tölt­sék be. Gróf Károlyi Gyula kormánya megszüntette a népjóléti miniszté­riumot s noha nem vallotta magát reformkormánynak, megszüntette a politikai államtitkárságokat és komoly erőfeszítéseket tett, hogy az adminisztráció egyszerűsítése út­ján lecsökkentse a­ költségvetés sze­mélyi kiadásait. A reformkormány azonban, úgy látszik, legsürgősebb feladatának azt tartja, hogy meg­szervezzen egy, később esetleg még egy új minisztériumot, az előbbit minimum félmillió pengő költség­gel és lóhalálában betöltse a már leépített államtitkári állásokat. A személyi kiadások terhe, mely ed­dig is három százalékkal túlhaladta a dologi kadásokat, az új kinevezé­sek után még kedvezőtlenebb elto­lódást fog mutatn s alig hisszük, hogy az ország éppen erre a re­formra várt oly sürgető és követelő epedezéssel. Amire várt s amire bőséges biz­tatást is kapott egy pazar kézzel ígérgető választási hadjárat során, az valószínűleg a távol jövő zenéje marad, mint ahogy erre a sorsra jutott a titkos választójog reformja. A belpolitika vajúdásából nagy re­formok helyett egyelőre csak állá­sok készülnek megszületni és ezzel kapcsolatban a költségvetés újabb személyi terhei. A látvány nem ép­pen vigasztaló s a legkevésbbé sem alkalmas arra, hogy eloszlassa a felgyülemlett aggodalmakat. / 1 * $4* 1. 7 / 1 // jo* y­­ ~ ^ ^ ~ Az osztálysorsjáték mai hatas^iati eredménye Ma* Hittérítőnő a kannibálok közt ^ JISSI m n" ÁRA ^^FILLÉR XXL évfolyam Budapest, 1935 április 17 Szerda Alapította: NADÁNYI EMIL 88. szám Puhít­ások és alkudozások Genfben Farkasszemet néz egymással a két front•Délutánra halasztották a mai tanácsülést A stresai háromhatalmi tanács­kozásról kiadott hivatalos közlés, amint az egyébként előre is vár­ható volt, nem oldotta meg a fel­merült súlyos kérdéseket. A hely­zet továbbra is meglehetősen za­varos maradt s a további tárgya­lások és megbeszélések dolga lesz, hogy a végleges tisztázást meghozzák. Ami Magyarország szerepét illeti, erre vonatkozólag a stresai határozatban inkább csak bizonyos útmutatások talál­hatók, melyek igaz jelentőségük­ben, előreláthatólag, a májusra összehívott római tárgyaláson fognak kibontakozni. E tárgyalá­sok elé abban a meggyőződésben kell tekintenünk, hogy ott érvé­nyesülni fog a magyar külpoli­tikának az a régóta és követke­zetesen hangoztatott elve, hogy becsületes és üdvös megállapodá­sok csak egyenjogú tárgyalófelek közt létesülhetnek s hogy a béke nagy műve is csak így létrejött megegyezésekre építhető. Ezt az elvet tekintjük irány­adónak Magyarország felfegy­verzésének időszerű kérdésében is. Az önvédelem természetes kö­vetelmény számunkra, melyet egyébként a trianoni szerződés is biztosít. Ebből pedig önként kö­vetkezik, hogy az nem lehet tár­gya semmiféle külön kikötésnek, vagy követelésnek, mely­ ellen­szolgáltatást írna elő, bennünket vitathatatlanul megillető jogok fejében. A béke ügyét készséggel szolgáljuk a megértés és méltá­nyosság szellemében, de azt sen­ki sem kívánhatná tőlünk, hogy magunkévá tegyünk olyan kikö­téseket, melyek politikailag, jo­gilag és erkölcsileg egyformán elfogadhatatlanok. Megnyugvást csak olyan megoldás hozhat, mely az egyenjogúság elvén alapszik s annak uralmát segíti­­­érvényesülésre. Egyelőre kilátástalan az egyhangú határozat „Az események kényszerítették Németországot lépése megtételére" Paris, április 16. (Magyar Távirati Iroda.) Párisban bizonyos idegességgel tekintenek a népszövetségi tanácsnak a francia beadvánnyal kapcsolatosan hozandó határozata elé. Rámutatnak arra, hogy rendkívül nehéz dolog lesz a ta­nácsot Németországgal szemben egyhangú határozathozatalra bírni. Min­den tanácsi határozatot tudvalévően egyhangúan kell meghozni A lapok valószínűnek tartják, hogy Lengyelország és Dánia, továbbá egyes délamerikai államok ellenezni fogják Német­ország elítélését. A Petit Parisien külön tudósítója megállapítja, hogy Lavalnak nagy erőfeszítéseket kell tennie, hogy meggyőzze a félénkeket és habo­zó­k­a­t a „jó ügyről". Egyes államoknak semmi kedvük sincs ahhoz, hogy Németországgal összezördüljenek; ezek szeretné­nek a határozatból minden olyan kitételt törölni, ami sértő lehetne Né­metországra. Az Oeuvre szerint a dánok azok, akik a legélesebben ellenzik Németország elítélését. Azt a híresztelést terjesz­tik, hogy alapjában véve Németországot az események kényszerítették lépésének megtételére. A lengyelek szintén ellenzik Franciaország köve­teléseit. A Kisantant hozzájárult a dunai egyezményhez? Páris, ápr. 16. (Magyar Távirati Iroda.) Az Oeuvre genfi tudósítója szerint a kisantant és a Balkánszövetség megbízottai a Középeurópára vo­natkozó kétoldali kölcsönös segély­nyújtási egyezményeket már meg is vitatták, azok megkötését elható­

Next