8 Órai Ujság, 1935. április (21. évfolyam, 75-97. szám)

1935-04-09 / 81. szám

tctflS APRILIS 9 A Bocskai szép szereplése volt a forduló eseménye A teljes forduló nem hozott megle­petést. Ezeket az eredményeket, győ­zelmeket, vereségeket várta min­denki. A nagy csapatok meglepetés nélkül és elég könnyen győztek, csu­pán a középegyesületeknek kellett nagy erőfeszítést tenni eredményük eléréshez. Újpest—Somogy 4:1 (1:0) mérkőzés mintegy kétezer nézőt csá­bított ki a stadionba. A lelkesen küzdő Somogyot legyőzte és szép sportot nyújtó „honi csapatAz első félidőben mind a két fél soroza­tosan támad és a küzdelem még tel­jesen nyílt. Csak a szünet után fej­lődik fel az újpesti együttes, miután előzőleg a Somogy nagyszerű iram­mal kiegyenlít. Ezután egymásután következnek a gólok és a 33-ik perc­ben álllítják be az újpestiek a vég­eredményt. Szép, változatos mérkő­zés volt. Hungária—Szeged mérkőzést az Üllői­ úti pályán mint­egy tizenkétezer néző jelenléte mel­lett bonyolították le. A stílusos és értékes küzdelem során sok akció megérdemelten váltotta ki a közön­ség elismerését. Eredmény 4:1 (1:1). Ferencváros—Kispest 4:0 (2:0). A mezőny legjobb embere a szo­kottnál is jobb formát mutató Móré volt, aki három góljával tette széppé az egyébként is nagy fölénnyel játszó „Fradi“ eredményét. Soroksár—III. ker. 1:1 (1:0). A forduló legerősebb küzdelme. Nagy harc árán Soroksár megszerzi a vezetést. A szünet után Zimonyi megsérül — kiáll, Magyar II.-et a bíró állítja ki. Közben Sárvári le­rúgja Frigyest, akit kivisznek a pá­lyáról. Soroksár már csak nyolc em­berrel játszik. Néhány perces pihenő után, gyengén bár, de visszatér a pályára, azonban ez sem segít a lét­számon, mert ugyanakkor az utolsó percekben a bíró Szenest állítja ki. A pestkörnyéki csapat azonban így is szép játékot produkált és sikerült megakadályozni a három ember fö­lényel rendelkező óbudaiak győzel­mét. Bocskai—Phőbus 2:0 (1:0). Honi pályán szenvedett veresé­get a hajdúváros együttesétől a jó­­képe®s négű vállalati csapat. A küz­delem során fel-felcsillant a Bocskai régi technikája és szép játéka, me­lyet a beteg Teleki remekül irányí­tott. A két pont megérdemelten ju­tott a Bocskai birtokába. Budai „11“—Attila 3:1 (0:0). Kemény küzdelmet vívott a budai csapat Miskolcon. 0:0-ás félidő után az utolsó percekben éri el győzelmet jelentő góljait. A gólkülönbség nem fejezi ki híven az erőviszonyokat, a reális eredmény döntetlen lett volna. Mindkét csapatban kitűnően műkö­dött a védelem. «Sp.Zrt Nagy érdeklődés előzi meg a magyar főiskolai evezősbajnokságokat A főiskolai világbajnok­ságok jegyében írta ki az MFSE június 23-án lebonyo­lítandó főiskolai evezősbaj- ___ nokságokat. A verseny pá­lyája: a Margitsziget pesti oldala mellett elhúzódó Dunaág. A verseny számai egyes és kettős párevezős, kormányos és kormányos nélküli két, illetve négy evezős és végül a nyolcas regatta. K() Az előkészítő bizottság, — amelynek elnöke Wünscher Frigyes és tagjai dr. Didró László, Hautzinger Sándor, dr. Kammermayer Oszkár és Holló Tibor, — reméli, hogy az evezősegyesületek, amely­nek legjobb anyagát amúgy is a főiskolá­sok képezik, lelkesedéssel karolják fel a bajnokság gondolatát és mindent elkö­vetnek annak sikere érdekében. A futballbajnokság állása Helyezés | Csapat1 0* Ferencváros Hungária ' ’S f $ v—1 •vH 1M I Kispest 40Q M Bocskai GO 2 20* Zsák A & £­ 1 do 0­ 611 Ö I. Újpestm 3:2 1:0 4:0 2:0 6:1 4:2 4:1 30 57:15 II. Ferencváros1 6:1 0:1 4:0 4:4 1:0 3:8 5:0 26 58:28 III. Hungária 2:3■ 4:1 5:0 1:2 4:2 2:1 6:2 25 58:26 IV. Szeged 1:6 1:4■ 4:0 2:2 4:2 1:0 1:0 20 34:37 V. Budai „11“ 0:1 1:0■ 0:4 2:3 1:0 1:1 3:1 18 32:28 VI. Kispest 0:4 0:4 0:5 2:2■ 4:2 1:1 3:2 18 32:42 VII. Soroksár 4:4 2:1 3:2 2:4­ 0:3 1:1 3:1 17 29:39 VIII. Bocskai 0:1 2:4 2:4 0:1­ 2:0­­0:2 3:0 16 33:30 IX. Phöbus 0:2 3:3 0:1 1:1 3:0 0:2■ 5:0 15 37:39 X II. kerület 1:5 1:2 1:1 1:1 2:0■ 0:3 1:2 13 24:35 XI. Attila 2:4 0:5 0:1 1:3 1:3 3:0­ 2:1 13 21:47 XII. Somogy 1:4 2:6­ 2:8 0:3 0:5 2:1 1:2 1­5 19:68 Vasárnap feltámadt a Bocskai. A derék debreceni együttes alaposan rácáfolt a halálmadarakra, akik állandóan a Bocskai pusztulásáról huhogtak. A Ber­­lini-úton újra régi fényében csillogott a legendássá vált debreceni összjáték, a ki­tűnő taktikai húzások, a szemet és szí­vet gyönyörködtető igazi futball. A csa­pat lelke Teleki volt, az a Teleki, akit az orvosa sérülése miatt szigorúan eltiltott a játéktól, de aki mégis vállalta az eset­leges súlyos következményeket, mert tudta, hogy csapatának szüksége van rá Teleki sportszerű viselkedésével a magyar sporttársadalom egyetemes elismerését és becsülését vívta ki. Biztosak vagyunk benne, hogy az az egyesület, amely ilyen játékossal rendelkezik, az keményen, fér­fiasan halad tovább azon az igaz utón, amelyen vasárnap elindult. Tehát: hajrá Bocskai! is*­ A magyar ping-pong világbajnoki gárda egyik kiváló képviselője, G­ kmncz, mint ismeretes, Amerikában élt A napokban az a hit terjedt el róla, hogy szakított az amatőrizmus­sal. Erre vonatkozólag Wilcsek An­dor szövetségi kapitány ma reggel / szombaton­ KI Ne feledje el m­ás sorsjátékhoz. "f1 osztálysorsjegy szerencseszámat m levelezőlapon vagy telefonon IK il NÁLUNK MEGRENDELNI Nj CBENKŰ BANK / V&V BUDAPEST, ÁM ^^XandrAs®t-ut b« kétségbeesett hangú levelet kapott tőle, amelyben a kiváló versenyzőnk tiltakozik a vád ellen. Neki jól jöve­delmező polgári foglalkozása van — mint írja — és nem érti, hogy ho­gyan terjedhetett el felőle ez a hír. Akik a kitűnő játékost ismerik, tud­juk, hogy mennyire távol áll tőle a professzionalizmusnak még a gondo­lata is és nem értjük, hogy kinek áll érdekében elkedvetleníteni az annyi sikert elért magyar játékost, akiről az amerikai sajtó a legmelegebb han­gon emlékezik meg. KEDD 13. (HDU) Csak a jobb tussarány hozta meg a cremonai győzelmet Tényleg nem volt „sétagalopp" a cremoniai vív­ómérkő­zés, amelyen csupán a jobb tussarány döntötte el magyarok javára a Tersztyánszky­­emlékverseny 18:18 arányú eredmé­nyét. A válogatóverseny eredménye már önm­agába­n is kiesé bizonytalan volt és talán az­ is, hogy versenyzőink már túl kemélyűnek ítélték meg az ola­szok képességeit. Az a hatos csapat, amely most szembekerült válogatottunkkal, minden bizonnyal a legkiválóbb olasz együttes volt. Ezzel szemben nagyobb felkészült­séggel és pihentséggel kellett volna versenyzőinknek elndulniok, hogy szebb, átütőbb eredményű győzelem­mel hozzák haza Magyarország kor­mányzójának arany serleg-vándor­díját.­­ A küzdelemről, mely az egész világ figyelmét magára vonta, Filótás Fe­renc ny. huszárezreden, a Magyar Vívó Szövetség ügyvezető­ elnöke, a 8 Órai Újság munkatársának az aláb­biakat mondotta el: — Részleteket nem tudok, de kijelen­tem, hogy a minimális arányú győze­lem nem ér váratlanul. A múlt napok­ban sem csináltam titkot abból, — mun­katársaimmal folytatott bizalmas be­szélgetéseim során, — hogy elégedetlen voltam a válogatás kö­rülményeivel és így nem volt nehéz megjósolnom azt, hogy az előnyös hatos csapat ellenére sem érünk el majd olyan eredményt, mint az előző két magyar-olasz találko­záson. — Ahhoz, hogy versenyzőink ered­ményesen szerepeljenek, nem elég a rendszeres tréning, hanem leg­alább kéthetenkénti Olyan komoly verseny is szükséges, amelyben a csapat minden tagja résztvesz. A sanremói és nápolyi válogatottjaink elindulásuk előtt tizenkét napon belül két igen komoly és nívós versenyt ab­szolváltak. A cremonai reprezentánsok pedig ugyanennyi idő alatt csupán egy körmérkőzést vívtak, amely összecsapás sem volt a válogatott együttes minden tagja részére egyformán komoly küzde­lem.­­ A kijelölésnél ezért számítanunk kellett az idei szezon előzőleg ví­­­vott válogatómérkőzéseinek ered­ményeit is, nehogy csupán egyetlen eredmény alapján történjék meg a­­ válogatás. Azonban mindez, sajnos, nem volt elég, mert a hatos csapat legtöbb tagja csu­pán négy-öt héttel megelőzőleg vett részt egyéni versenyben és így nélkülözte a megbízható formát biztosító tréning­­alkalmat. — A körülmények alakulásában része van a közbejött és zavart okozó csapat­­versenynek is, de oka vagyok magam is, mert en­gedtem a kérésnek s eltekintettem az egyéni versenyeket pótoló és ko­moly küzdelmet követelő második válogatóversenytől. Elismerem, hiba volt. Vívóinknak és jóakaróiknak pedig végre be kell lát­­niuk, hogy megbízható formát egyedül a komoly egyéni versenyek adhatnak, tehát ne idegenkedjenek attól és ne te­kintsék ezt különleges eseménynek. Éppen ez a beképzelés és nem maga a küzdelem hat az idegekre. Szeretném meggyőzni a hitetlenkedőket, hogy a letörés és visszaesés az egész­séges sportszerű életmódot folytatók­nál kizárt dolog. Csakhogy ehhez ön­megtagadás, nem reggelig tartó brid- zselés meg tánc szükséges. — Győztünk tehát Cremonában. Ez örömön kívül bizonyítja is a két találatkülönbség hasznos voltát. Ví­vóink idehaza beidegződtek arra, hogy két találat különbséggel csak akkor győzhetnek, ha már az asszó első perceiben is keményen hozzálátnak a találatok eléréséhez. Ez az igyekezet biztosította részünkre azt az előnyt, mely holtverseny ese­tén több adott találatuk révén minden­kor meghozza a győzelmet vagy a jobb helyezést. Hogy az új rendszer hívei­nek igaza bebizonyosodhassék, ahhoz szükséges volt ez a minimális arányú győzelem. MTK-pálya Hungária­ körút 1935 április hó 14-én délután fél 5 órakor Bar-Sodon válogatott mérkőzés. Előtte délután fél 3 órakor KAlydi csapatok vá­logatott mérkőzése.

Next