8 Órai Ujság, 1935. május (21. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

SZERDA 4. OLDAL1*35 MÁJUS 1 és hitelviszonyok változásai kell, hogy állandóan foglalkoztassák az igazságügyi kormányzatot. Az anyagi jogba vágó feladatok közül különös figyelmet érdemel a kereske­delmi társaságok (a részvénytársasá­gok és szövetkezetek) reformja s a büntető­jog egyes hiányainak és fo­gyatkozásainak a nemzet felfogásá­nak és érdekeinek megfelelő törvény­hozási szabályozása. Állandó figye­lemmel kell kísérni a magánjogi tör­vény tervezetének hatása alatt ki­alakuló bírói gyakorlatot, hogy majdan a tervezet elveinek kikristá­lyosodása után a változott életfelfo­gást is megvalósító magyar polgári törvénykönyv megalkotható legyen. Új sajtójog — Meg kell alkotni a sajtójog, a sajtóközigazgatás és a sajtó­rendészet reformját is. E reform keresztülvitelénél sértetle­nül kell megőrizni a gondolatszabad­ság nagy elvét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti érdekekkel, vala­mint az erkölcsi élet törvényeivel. — A közoktatásügy terén módot kell találni­ a legutóbbi években szünetelő iskolaépítési akció, — bár szerényebb keretekben való, — folytatására. A művelődéspolitika központi kérdése azonban a nemzetnevelési intézmé­nyek reformja. Minden iskolatípus­ban különös gondot kell fordítanunk a jellem- és öntudatképzés, az állam­­polgári nevelés, az etikus életfelfogás, valamint a népies és középfokú gaz­dasági irányú szakoktatás nagy szem­pontjainak érvényesítésére. S hogy megfelelően érvényesüljenek, biztosí­tanunk kell valamennyi iskolában a nevelés egységét. Ezt a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rendezéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszerű újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok. Az iskolá­ban és iskolán kívül nagy gondot kell fordítani a testnevelés további ok­szerű fejlesztésére és az e célt szol­gáló intézmények, így az iskolai sporttelepek, a nemzeti stadion és sportcsarnok létesítésére. Hasonlókép­pen gondoskodni kell az iskolán kívüli népművelés szervezetének törvényes rendezéséről, valamint a közelmúlt­ban biztató kilátásokkal megkötött kultur­egyezmények végrehajtásáról és további kiépítéséről.­­ Továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a m. kir. honvédségnek a kor színvonalán való megtartására. Közjogi reformallkotások — Jelentőségükben kiemelkedő helyet fognak elfoglalni az or­szággyűlés és a kormány mun­karendjében a magyar alkot­mány szellemében megalkotandó közjogi természetű reformok. Ezek azt célozzák, hogy a nem­zet kormányzata az igazi nem­zeti közvélemény szabadon meg­nyilvánuló együttes akaratán nyugodjék és lehetővé tegyék a kormányzat számára a nemzet erőteljes és felelősségtől áthatott vezetését.­­ E közjogi jellegű reformalko­­tások során gondoskodni kell arról is, hogy az állami és közületi köz­­igazgatás fejlődése lépést tartson a kor követelményeivel. A jó, gyors, olcsó és a népet megértő odaadással gondozó közigazgatás ideálja felé kell haladnunk, a központi ügyinté­zés aránytalanságainak lehető leépí­tésével és a hatáskörök arányos, megosztásával. E szempontoknak­ megfelelően elő kell készíteni a m­a­gyar közigazgatás általános reform­ját, amely a vármegyék ősi intézmé­nyéből megőrizve és megtartva mindazt, ami helyes, jó és időálló, olyan közigazgatási szervezetet ad az országnak, amely számol az egyes vidékek különleges igényeivel, az adófizető polgárság teher­viselők­épes­ségé­vel és lehetővé teszi az állami akarat gyors és hatályos érvényesü­lését. ' ' — Nehéz, történelmi időkben kezdi meg tanácskozásait az országgyűlés s hazánk sorsa attól függ, hogyan tud a nemzet e történelmi idők kö­­veteli e­ényeihez felemel­kedni. Foko­zottabb mértékben lesz tehát szükség arra, hogy a m­agyar nép akaratá­nak és bizalmának letéteményese, az országgyűlés rendelkezzék azokkal az örökbecsű értékekkel, amelyek a nemzetet ezer éven át fenntartották, az önzetlen hazaszeretet, a lemondó áldozatkészség, a tűrni, kitartani és akarni tudás erényeivel. A vallás nem. — Hazánkat ismét naggyá, nemze­tünket megint boldoggá az ország fiainak csak olyan összefogása te­heti, amely felülemelkedve minden lehet válassra­ elválasztó irányzaton, az egyetemes magyar gondolat jegyében egyesít minden építőerőt. — A vallás lehet legkevésbbé el­ választó fal magyar és magyar között­i bűnt követne el a nemzet ellen az, aki a hit szent eszméjé­vel igyekeznék politikai, vagy társadalmi viszályt kelteni. Ezt elhárítani kötelességünk. Ami­kor ezen irányelveik szerint munkál­juk a magyar jelent és jövőt, gon­doljunk kisebbségi sorsban élő faj­testvérei­nkre, akik iránt soha el nem múló szeretettel és ragaszkodással viseltetünk. — Vegyünk példát, merítsünk erőt annak a nagy magyar szabadsághős­nek az életéből és küzdelmeiből, aki­nek kétszázéves elmúlásáról most emlékezik meg áhitatos kegyelettel, a nemzet. A „vezérlő“ fejedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezér­­csillaga ragyogjon előttünk, mely vezércsillag egy örökké világító út­mutatást ad a magyar közélet szá­mára: „Mindent a hazáért és semmit a privátumért.“ — A közös nagy magyar cél: a bol­dog magyar jövendő érdekében ki­fejtendő munkásságukra e gondolatok jegyében kérem az Isten áldását és az 1935. évi április hó 27-re egybe­hívott országgyűlést megnyitottnak jelentem ki. Éljen a f­ormá­nyszé! A kormányzói beszédet sűrűn sza­kította meg a lelkes taps és az él­jenzés, majd mikor a kormányzó be­fejezte beszédét, újra viharos taps tört ki és lelkes éljenzéssel ünnepel­ték Horthy Miklós kormányzót. Az éljenzés kórusába aztán beleolvad­tak a Himnusz hangjai, amelyet a két Ház tagjai áhitatos hangulatban énekeltek végig. Utána ismét fel­zúgott a lelkesedés: — Éljen Horthy Miklós . . . Éljen a kormányzó . . . Horthy Miklós lelépett az emel­vényről és Gömbös Gyula miniszter­­elnök kíséretében szakadatlan ünnep­lések közben távozott a kupolacsar­nokból. Künn a díszszázad tisztelgé­sét fogadta, majd a királyi várba hajtatott. Az evezősök érdekei szerint rendezik a Római-partot A Közmunkatanács válasza a 8 Órai Újság cikkére Nagyobb cikkben foglalkoztunk legutóbb a Római-part kérdéseivel és helyszínen hallott panaszoknak ad­tunk hangot. A mintegy ötvenezer embert közvetlenül érintő kérdésben ma megszólal a Fővárosi Közmun­kák Tanácsa is és ugyancsak hosz­­szabb cikkben tájékoztat álláspontjá­ról. A Közmunkatanács felvilágosí­tásai a következőkben foglalják ösz­­sze a helyzetet: A Fővárosi Közmunkák­ Tanácsa a Római partot az ottani evezős élet tanul­mányozása és kellő ismerete alapján, csak az evezősök­­és sétálók érdekei szempont­jából kí­vánják­ rendezni. A hiányos villamosközlekedés miatt emelt vád egyedül egynéhány telektulaj­donost illet, akik a szükséges területeket rövidlátásból és önzésből nem akar­ták leadni. Enélkül ma már járna a villamos a Római partra. Egyébként pedig a meg­állapított szabályozási terv a villamos­vasút vezetésnek ma is teljes mértékben megfelel és csak a telektulajdonosokon fog múlni, hogy az esztergomi vasút mel­lett tervezett 30 m. széles úton és a 31 m. széles Nánási­ úton fog-e járni villamos­vasút akár Szentendréig is. Az ideiglenes jellegű építmények 15 napon belül kötelező eltávolításának vádja tévedés. A III. kerületi elöljáró a szabály­ellenesen épült árusító bódéknak 1934 no­vember 1-ig való eltávolítását rendelte el, de ezek a rendelkezések még ma sem emelkedtek jogerőre. Ez különben sem vonatkozott egyetlen csónakházra sem és így nem érintheti ka­tasztrofálisan a csónakházak egész sorát. A parton tervezett körülbelül 36 méte­res csikót körülbelül ott vettük fel, ahol a mai ideiglenes építési vonal halad. A csó­nakok átszállítása tehát ugyanúgy tör­ténnék, mint az ma megy végbe, azzal a különbséggel, hogy a csónak kihúzó vágá­nyok nem „otthonos hepe-hupákon­“, ha­nem rendezett sík területen vezetnek majd át. A parti sávok, tűzoltóút, parksáv, gya­logút nem gátolják a csóna­kszállító vágá­nyok szakszerű elhelyezését. A csónakok és parti sétálók találkozása pedig ma is megvan a csónakszállítások alkalmával, tehát ez az állapot nem lesz újdonság, de mindenesetre javulni fog a terep ren­dezése által. A szabályozási terv elkészítése előtt az volt a helyzet, hogy építési engedélyeket nem adtak ki és csak ideiglenes engedélyt kaphattak a tulajdonosok. A szabályozási terv megállapításával most már felszabadult az építkezési tilalom és az is csak előnyt jelent az érdekeltekre, hogy a régi, megállapított 50 öles parti sáv helyett a közérdekből megengedhető legmesszebbmenő csökkentéssel ma csak 20 öl széles parti sáv kerül közterületi le­jegyzésre. A Nánási-út és Dunapart cca 260 m távolsága között egy 15 m széles párhuza­mos út felvétele a szabályozási tervnre, egyetlen csónakházat sem fűrészel ketté, ellenben csak néhány deszkabódékivitelű weekendházat érint, amelyek áthelyezése nagyon könnyű lesz. A közbeiktatott 15 méteres út a lénye­gében különböző jellegű csónaktelepet és weekendtelepet fogja elválasztani, úgy azonban, hogy a kettő között az átjárás a mai útnál hosszabb nem lesz és ezt az átjárást a 15 m széles — csak a telepet kiszolgáló — út intim jellege sem fogja gátolni. A Közmu­nk­atanács felvilágosításai alkalmasak arra, hogy megnyugvást keltsenek a Római part 50.000 főnyi polgársága körében s remélhető, hogy a tervezett intézkedések még­­az idei nyár folyamán megvalósulnak s éreztetik előnyös hatásukat. A Tintahal-hajó. Se lapát, se csavar nincs Menager Bálint francia feltaláló újszerkezetű hajóján, amely talán kor­szakalkotó újítása a hajóépítésnek. A hajó orrára Menager szívószerkezetet szerelt, amely a tintahalak úszására emlékeztető módon, magába szívja a vi­zet és ezzel egyidejűleg előreviszi a ha­jót. A bemutatón Menager hajója órán­ként húszkilométeres sebességgel haladt.

Next