8 Órai Ujság, 1935. május (21. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-01 / 98. szám
SZERDA 4. OLDAL1*35 MÁJUS 1 és hitelviszonyok változásai kell, hogy állandóan foglalkoztassák az igazságügyi kormányzatot. Az anyagi jogba vágó feladatok közül különös figyelmet érdemel a kereskedelmi társaságok (a részvénytársaságok és szövetkezetek) reformja s a büntetőjog egyes hiányainak és fogyatkozásainak a nemzet felfogásának és érdekeinek megfelelő törvényhozási szabályozása. Állandó figyelemmel kell kísérni a magánjogi törvény tervezetének hatása alatt kialakuló bírói gyakorlatot, hogy majdan a tervezet elveinek kikristályosodása után a változott életfelfogást is megvalósító magyar polgári törvénykönyv megalkotható legyen. Új sajtójog — Meg kell alkotni a sajtójog, a sajtóközigazgatás és a sajtórendészet reformját is. E reform keresztülvitelénél sértetlenül kell megőrizni a gondolatszabadság nagy elvét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nemzeti érdekekkel, valamint az erkölcsi élet törvényeivel. — A közoktatásügy terén módot kell találni a legutóbbi években szünetelő iskolaépítési akció, — bár szerényebb keretekben való, — folytatására. A művelődéspolitika központi kérdése azonban a nemzetnevelési intézmények reformja. Minden iskolatípusban különös gondot kell fordítanunk a jellem- és öntudatképzés, az állampolgári nevelés, az etikus életfelfogás, valamint a népies és középfokú gazdasági irányú szakoktatás nagy szempontjainak érvényesítésére. S hogy megfelelően érvényesüljenek, biztosítanunk kell valamennyi iskolában a nevelés egységét. Ezt a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rendezéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszerű újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok. Az iskolában és iskolán kívül nagy gondot kell fordítani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és az e célt szolgáló intézmények, így az iskolai sporttelepek, a nemzeti stadion és sportcsarnok létesítésére. Hasonlóképpen gondoskodni kell az iskolán kívüli népművelés szervezetének törvényes rendezéséről, valamint a közelmúltban biztató kilátásokkal megkötött kulturegyezmények végrehajtásáról és további kiépítéséről. Továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a m. kir. honvédségnek a kor színvonalán való megtartására. Közjogi reformallkotások — Jelentőségükben kiemelkedő helyet fognak elfoglalni az országgyűlés és a kormány munkarendjében a magyar alkotmány szellemében megalkotandó közjogi természetű reformok. Ezek azt célozzák, hogy a nemzet kormányzata az igazi nemzeti közvélemény szabadon megnyilvánuló együttes akaratán nyugodjék és lehetővé tegyék a kormányzat számára a nemzet erőteljes és felelősségtől áthatott vezetését. E közjogi jellegű reformalkotások során gondoskodni kell arról is, hogy az állami és közületi közigazgatás fejlődése lépést tartson a kor követelményeivel. A jó, gyors, olcsó és a népet megértő odaadással gondozó közigazgatás ideálja felé kell haladnunk, a központi ügyintézés aránytalanságainak lehető leépítésével és a hatáskörök arányos, megosztásával. E szempontoknak megfelelően elő kell készíteni a magyar közigazgatás általános reformját, amely a vármegyék ősi intézményéből megőrizve és megtartva mindazt, ami helyes, jó és időálló, olyan közigazgatási szervezetet ad az országnak, amely számol az egyes vidékek különleges igényeivel, az adófizető polgárság teherviselőképességével és lehetővé teszi az állami akarat gyors és hatályos érvényesülését. ' ' — Nehéz, történelmi időkben kezdi meg tanácskozásait az országgyűlés s hazánk sorsa attól függ, hogyan tud a nemzet e történelmi idők követeli eényeihez felemelkedni. Fokozottabb mértékben lesz tehát szükség arra, hogy a magyar nép akaratának és bizalmának letéteményese, az országgyűlés rendelkezzék azokkal az örökbecsű értékekkel, amelyek a nemzetet ezer éven át fenntartották, az önzetlen hazaszeretet, a lemondó áldozatkészség, a tűrni, kitartani és akarni tudás erényeivel. A vallás nem. — Hazánkat ismét naggyá, nemzetünket megint boldoggá az ország fiainak csak olyan összefogása teheti, amely felülemelkedve minden lehet válassra elválasztó irányzaton, az egyetemes magyar gondolat jegyében egyesít minden építőerőt. — A vallás lehet legkevésbbé el választó fal magyar és magyar közötti bűnt követne el a nemzet ellen az, aki a hit szent eszméjével igyekeznék politikai, vagy társadalmi viszályt kelteni. Ezt elhárítani kötelességünk. Amikor ezen irányelveik szerint munkáljuk a magyar jelent és jövőt, gondoljunk kisebbségi sorsban élő fajtestvéreinkre, akik iránt soha el nem múló szeretettel és ragaszkodással viseltetünk. — Vegyünk példát, merítsünk erőt annak a nagy magyar szabadsághősnek az életéből és küzdelmeiből, akinek kétszázéves elmúlásáról most emlékezik meg áhitatos kegyelettel, a nemzet. A „vezérlő“ fejedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon előttünk, mely vezércsillag egy örökké világító útmutatást ad a magyar közélet számára: „Mindent a hazáért és semmit a privátumért.“ — A közös nagy magyar cél: a boldog magyar jövendő érdekében kifejtendő munkásságukra e gondolatok jegyében kérem az Isten áldását és az 1935. évi április hó 27-re egybehívott országgyűlést megnyitottnak jelentem ki. Éljen a formányszé! A kormányzói beszédet sűrűn szakította meg a lelkes taps és az éljenzés, majd mikor a kormányzó befejezte beszédét, újra viharos taps tört ki és lelkes éljenzéssel ünnepelték Horthy Miklós kormányzót. Az éljenzés kórusába aztán beleolvadtak a Himnusz hangjai, amelyet a két Ház tagjai áhitatos hangulatban énekeltek végig. Utána ismét felzúgott a lelkesedés: — Éljen Horthy Miklós . . . Éljen a kormányzó . . . Horthy Miklós lelépett az emelvényről és Gömbös Gyula miniszterelnök kíséretében szakadatlan ünneplések közben távozott a kupolacsarnokból. Künn a díszszázad tisztelgését fogadta, majd a királyi várba hajtatott. Az evezősök érdekei szerint rendezik a Római-partot A Közmunkatanács válasza a 8 Órai Újság cikkére Nagyobb cikkben foglalkoztunk legutóbb a Római-part kérdéseivel és helyszínen hallott panaszoknak adtunk hangot. A mintegy ötvenezer embert közvetlenül érintő kérdésben ma megszólal a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is és ugyancsak hoszszabb cikkben tájékoztat álláspontjáról. A Közmunkatanács felvilágosításai a következőkben foglalják öszsze a helyzetet: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Római partot az ottani evezős élet tanulmányozása és kellő ismerete alapján, csak az evezősökés sétálók érdekei szempontjából kívánják rendezni. A hiányos villamosközlekedés miatt emelt vád egyedül egynéhány telektulajdonost illet, akik a szükséges területeket rövidlátásból és önzésből nem akarták leadni. Enélkül ma már járna a villamos a Római partra. Egyébként pedig a megállapított szabályozási terv a villamosvasút vezetésnek ma is teljes mértékben megfelel és csak a telektulajdonosokon fog múlni, hogy az esztergomi vasút mellett tervezett 30 m. széles úton és a 31 m. széles Nánási úton fog-e járni villamosvasút akár Szentendréig is. Az ideiglenes jellegű építmények 15 napon belül kötelező eltávolításának vádja tévedés. A III. kerületi elöljáró a szabályellenesen épült árusító bódéknak 1934 november 1-ig való eltávolítását rendelte el, de ezek a rendelkezések még ma sem emelkedtek jogerőre. Ez különben sem vonatkozott egyetlen csónakházra sem és így nem érintheti katasztrofálisan a csónakházak egész sorát. A parton tervezett körülbelül 36 méteres csikót körülbelül ott vettük fel, ahol a mai ideiglenes építési vonal halad. A csónakok átszállítása tehát ugyanúgy történnék, mint az ma megy végbe, azzal a különbséggel, hogy a csónak kihúzó vágányok nem „otthonos hepe-hupákon“, hanem rendezett sík területen vezetnek majd át. A parti sávok, tűzoltóút, parksáv, gyalogút nem gátolják a csónakszállító vágányok szakszerű elhelyezését. A csónakok és parti sétálók találkozása pedig ma is megvan a csónakszállítások alkalmával, tehát ez az állapot nem lesz újdonság, de mindenesetre javulni fog a terep rendezése által. A szabályozási terv elkészítése előtt az volt a helyzet, hogy építési engedélyeket nem adtak ki és csak ideiglenes engedélyt kaphattak a tulajdonosok. A szabályozási terv megállapításával most már felszabadult az építkezési tilalom és az is csak előnyt jelent az érdekeltekre, hogy a régi, megállapított 50 öles parti sáv helyett a közérdekből megengedhető legmesszebbmenő csökkentéssel ma csak 20 öl széles parti sáv kerül közterületi lejegyzésre. A Nánási-út és Dunapart cca 260 m távolsága között egy 15 m széles párhuzamos út felvétele a szabályozási tervnre, egyetlen csónakházat sem fűrészel ketté, ellenben csak néhány deszkabódékivitelű weekendházat érint, amelyek áthelyezése nagyon könnyű lesz. A közbeiktatott 15 méteres út a lényegében különböző jellegű csónaktelepet és weekendtelepet fogja elválasztani, úgy azonban, hogy a kettő között az átjárás a mai útnál hosszabb nem lesz és ezt az átjárást a 15 m széles — csak a telepet kiszolgáló — út intim jellege sem fogja gátolni. A Közmunkatanács felvilágosításai alkalmasak arra, hogy megnyugvást keltsenek a Római part 50.000 főnyi polgársága körében s remélhető, hogy a tervezett intézkedések mégaz idei nyár folyamán megvalósulnak s éreztetik előnyös hatásukat. A Tintahal-hajó. Se lapát, se csavar nincs Menager Bálint francia feltaláló újszerkezetű hajóján, amely talán korszakalkotó újítása a hajóépítésnek. A hajó orrára Menager szívószerkezetet szerelt, amely a tintahalak úszására emlékeztető módon, magába szívja a vizet és ezzel egyidejűleg előreviszi a hajót. A bemutatón Menager hajója óránként húszkilométeres sebességgel haladt.