8 Órai Ujság, 1935. június (21. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-01 / 124. szám

­ ^ ff* WU3i « NsV­lVV| _ ATVi^t ír!­ára fillér C &uujsAG XXL évfolyam 124. szám­­ Alapította: NAPÁNYI EMIL Szombat * s. o. s. Kietlen puszta lett a kecskeméti tündérkert, százezer holdon meg­semmisült a világhírű gyümölcs, holtraváltan dőlt le a biúza és a rozs. Az anyagi kárról még hozzávetőle­ges becslések sincsenek, de annyi már most is valószínűnek látszik, hogy a kár sokmillió pengő, amihez még az a felmérhetetlen veszteség járul, hogy a kitartó munkával megszervezett külföldi piacokról idén elmarad a kecskeméti gyü­mölcs. Elszorul a szív és könnybe­­lábad a szem e szörnyű pusztulás láttára, mely egy virágzó magyar várost koldusbotra juttatott s amely minden bizonnyal Kecske­mét határán túl is súlyos következ­ményekkel fog járni. A jégsújtotta város küldöttsége ma délelőtt felkereste a miniszter­elnököt, hogy a kormánytól segít­séget és támogatást­ kérjen. Mikor e sorokat írjuk, még nem ismerjük a­ miniszterelnök válaszát és nem tudjuk, milyen mértékű és terje­delmű segítségre számíthat Kecs­kemét a kormány részéről. Azt azonban tudjuk, hogy az elpusztult vidékek nemcsak sokmilliós pénz­beli veszteséget jelentenek, hanem ugyanakkor tíz meg tízezer munka­­alkalom pusztulását is. Enyhe becs­lés szerint többszörösen tízezer mezőgazdasági munkás nyári fog­lalkoztatását és ezzel egész évi ke­resményét verte el az alföldi jég­vihar, olyan munkanélküliséget zúdítva az Alföldre, amelyet ter­mészetesen az egész ország is meg fog érezni. A katasztrófa rendkívüli felada­tok elé állítja a kormányt s aggódó lélekkel kérdezzük, vájjon képes lesz-e megfelelni e feladatoknak. Ha van benne tehetség és erő, most nem szabad késlekednie, egy mé­lyen sújtott ország sürgeti és kí­vánja, hogy cselekedjék. Ez a ri­asztó pusztulás sokkal tragikusabb és életbevágóbb, semhogy a divatos frázisontó ígéretekkel lehetne hoz­zányúlni. Itt végre meg kell mu­tatni, hogy a „reformszellem" nem­csak szavakból áll, hanem cselekvő realitásokból is. A cselekvések re­formszellemét várja az elpusztult vidék és ezt követeli az egész ma­gyar közvélemény. Reméljük, hogy nem hiába! Mindenkit elbocsátottak a Nemzeti ‹%%IVW»VVVV›!»VV‹IVVVVW%VVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVW»»‹VVWVVV»VVVVVVM­V»VVWV»VV%IVVW%V Gróf Bethlen István és Eckhardt Tibor levélváltása Mint emlékezetes, a Független Kis­gazdapárt tegnapelőtti értekezletén elhatározta, hogy a­ ko­rm­ádinkv­al szemben megőrzi ellenzéki álláspont­ját. ‘ Eckhardt Tibor, a Független Kis­gazdapárt vezére a mai­ napon a következő levelet intézte gróf Bethlen Istvánhoz: Nagyméltóságú gróf Bethlen István volt miniszterelnök úrnak Budapest, Budapest, 1935. május 30. Igen tisztelt Barátom! Abban az izgalomtól túlfűtött atmoszférában, amely az év elején lezajlott belpolitikai eseményeket kísérte, a személyem és a vezeté­sem alatt álló Független Kisgazda­­párt jobbról is, balról is egyaránt, — nézetem szerint, — méltányta­lanul éles támadások központjába került. E támadások miatt való felindulásomban szentesi és gyön­gyösi beszédeimben — elismerem —Veled szemben olyan, a normá­lis politikai kritika mértékét túl­lépő és személyedet érintő igen éles kitételeket használtam­, ame­lyeket utólag sajnálok és nem he­lyeslek. Ezt annál is inkább hangsúlyoz­hatom, mert az elhangzott kijelen­tések nem egyeztethetők össze ,azzal az elismeréssel és nagyrabecsülés­sel, mellyel Irántad állandóan vi­seltettem és viseltetem és aminek több ízben is kifejezést adtam. Ismételten kinyilvánítom tehát a történtek felett érzett őszinte sajnálkozásomat és az ország érde­kében arra kérlek, hogy­ fentemlí­tett kijelentéseimet tekintsd meg nem történteknek. Ósdm­én tisztelő híved: ECKHARDT TIBOR. Erre a levélre gróf Bethlen István a következő választ intézte Eckhardt Tiborhoz: . . Nagyméltóságú Eckhardt Tibor úrnak, 1935 május 30. Budapest. Igen tisztelt Barátom! Hozzám intézett szives és őszinte soraidat köszönettel nyugtatom és tartalmukat tudomásul veszem. Magam is azon a nézeten vagyok, hogy az ország jelenlegi súlyos helyzetében minden politikus igye­kezzék személyi kérdéseket félre­tenni és kiküszöbölni. Ettől az óhajtól áthatva jelentem ki azt is, hogy a képviselőválasz­tások során a nagyatádi kerületben tartott beszédemnek egyes passzu­sai teljesen elferdített formában je­lentek meg a sajtóban és így nem a Te személyedre vonatkoztak; be­szédemnek azt a részét viszont, amely hű közlésben került a nyil­vánosság elé és a miniszterelnök­ fiókjában elsüllyedt dokumentu­mokról szólott, — teljes jóhiszemű­séggel mondottam el, mert az erre vonatkozó információ a miniszter­­elnök úrtól származik. Sajnálom, hogy erre az informá­cióra való utalás esetleg félreérté­sekre nyújthatott alkalmat. Őszinte tisztelő híred BETHLEN ISTVÁN Bethlen az ellenfékt f­elgyüjti­ű feddésről Az ellenzéki képviselőknek azzal a politikai együttműködésével kapcso­latban, melyről legutóbb hírek jelen­te­k meg a sajtóiban s amelyek szerint Bethlen részvételével választójogi birtok alakításáról­ is szó van, gróf Bethlen István írna a következőképen nyilatkozott a 8 Órai Újság számára: .— Én ezekről a hírekről csakis a sajtóból értesültem, mert ilyen kérdésekről egyetlen egy ellenzéki vezérrel sem nem beszéltem, sem nem tárgyaltam. Ami az én szemé­lyemet illeti, minden ezzel ellenkező hír tel­jesen légből kapott.­­ A választójogi blokk alakítá­sára vonatkozó tervről sincs egyé­nileg tudomásom. De ha ilyen terv az ellenzéken fel is merülne, a blokkban én, mint pártonkívüli, nem is vehetnék részt, legalább ad­dig nem, amíg nem látom azt, hogy az ellenzéki pártok által sürgetett választójogi reform oly termé­­sz­etű-e, amelyet magam is meg-­ győződéssel tudnék támogatni. Más természetű együttműködésnek is az ellenzéki pártok között célja és alapja egyelőre csak az együttes, védekezés lehet olyan esetleges kor-­, mányjavaslatok, vagy intézkedéséül

Next