8 Órai Ujság, 1935. szeptember (21. évfolyam, 198-222. szám)
1935-09-01 / 198. szám
Zöld gyep — zöld asztal ^7 i fiLOÍHY , XX. évfolyam 198. szám | Alapította: NADÁNYI EMIL | BudaPest^5^szeptember 1 Jog és fegyver A bledi kisantantkonferencia tűzijátékok közepette véget ért. A külügyminiszterek tanácskozása szokás szerint általánosságokat tartalmazó, többféleképpen értelmezhető hivatalos kommünikével ért véget. Van azonban ennek a kommünikének egy pontja, amely érthető és világos. „A fegyverkezési egyenjogúság kérdésének megoldása a kisantantállamok biztonságának megfelelő fokozásától függ.“ Ez paraszti nyelven annyit jelent, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia hajlandó beleegyezni Magyarország fegyverkezésébe, ha bizonyosan tudja, hogy Magyarország nem él vissza a fegyverkezéssel, nem tapossa le Csehszlovákiát, Jugoszláviát és Romániát, sem külön-külön, sem egyszerre. Ne beszéljünk most arról, hogy a fegyverkezés kérdése a gyakorlatban már eldőlt, vita nélkül, jegyzékek nélkül, kommünikék nélkül, Németországnak azzal a nyilvános bejelentésével, amely betetőzte a már évek óta folytatott, többé-kevésbbé nyilvános gyakorlatot, hogy akár tetszik ez a háború győzteseinek, akár nem tetszik, akár megegyezik a versailles-i szerződés paragrafusaival, akár nem egyezik meg, ő a maga részéről korlátlan mértékben fegyverkezik. Ez a fait accompli jogi érvekkel is alátámasztható, hiszen minden szerződés kétoldalú és csak akkor érvényes, ha mindkét fél betartja, márpedig a győztes államok nem tartották be. De Magyarországnak nincs szüksége ilyen természetű meggondolásokra, nekkünk elég az a felháborító tény, hogy amit Németország önhatal-múlag véghezvitt, azt Magyarországgal szemben feltételekhez kötik, ami az erősnek szabad, azt a gyengének esetleg megengedik. De még egyszer: ne beszéljünk erről. Beszéljünk arról, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia — negyvenmillió lélek — annyira reszket a kilencmilliós Magyarországtól, hogy a mi fegyverkezésünket a tulajdon biztonságuk fokozásától teszi függővé. E három ország hadseregének békelétszáma nagyobb, mint a mi hadseregünk háborús létszáma volna akkor, ha korlátlanul fegyverkezhetnénk és az ő hadseregeik háborús létszáma nem marad el nagyon messze Magyarország összlakossága mögött; e három országnak együttvéve több ágyúja, gépfegyvere és repülőgépe van, mint amennyiről Magyarország évtizedek múlva álmodhat. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök szerint még ha megkapjuk is az egyenjogúságot, Magyarország felfegyverzettsége akkor sem éri el .■egyetlen kisantant állam fegyveres hatalmát. A három hatalmas állam mégis fél tőlünk. Miért? Jobb magyarázat hiányában kénytelenek vagyunk ahhoz a példabeszédhez fordulni, amelyet magunk is hajlandók voltunk romantikus túlzásnak, kedves dicsekvésnek, komolytalan szóvirágnak tartani és amelyet a stratégia területéről már régen a költészet birodalmába száműztünk: ahhoz a példabeszédhez, hogy egy magyar katona felér egy román regimenttel. Mi nem hiszünk ennek az igazságában, de a kisantantállamok külügyminiszterei, úgy látszik, hisznek benne... Eladta fél országát az abesszin császár Angol-amerikai társaság kizárólagos engedélyt kapott kőolaj és arany feltárására Súlyos bonyodalom fenyeget az olasz és francia érdekeket sértő szerződések miatt London, aug. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Az abesszin kérdésben szenzációs fordulat állott be. Váratlanul olyan esemény következett be, amely keresztül húzhatja az olasz számításokat, sokkal valószínűbb azonban, hogy nemzetközi bonyodalmakat idézhet fel. A szenzációs fordulatról elsőnek a Daily Telegraph ad hírt és hogy az eseménynek olasz részről milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak, mutatja az a körülmény, hogy a lap Adisz Abebából keletkezett hírének Londonba való érkezése után az olasz nagykövetségen lázas munka indult meg és a kora reggeli órákig dolgozttak, hogy az esemény minden részletét azonnal továbbítsák Rómába. A Daily Telegraph szenzációsan hangzó adisz abebai jelentésében arról van szó, hogy pénteken reggel az abesszin fővárosban aláírtak egy szerződést, amely egyrészről az abeszszin kormány, másrészről pedig az Africain Exploitation and Developement Corporation angol-amerikai társaság között jött létre és fél Abesszinia területére hetvenöt évi időtartamra kizárólagos kihasználási jogot ad a társaságnak olaj, ásványok és más nyersanyagok kitermelésére. A koncessziós terület, amelyre a szerződés vonatkozik, kiterjed az olaszabesszin határtól északkeletre, a 40. földrajzi szélességi foktól egyenes vonalban a Kenia angol gyarmat határvidékén fekvő,, Rudolf-tóig és keresztezi a Havasfolyó völgyén keresztül Adisz-Abebába vezetővasútvonalat. A koncessziós terület magában foglalja azokat az olajföldeket is, amelyeket az olasz kormány megbízásából nemrégiben Russa és Ds-zsika vidékén felmértek. Ezek az olajföldek legalább is egyenértékűek az iraki olajmezőkkel. Abesszinia a szerződés aláírásával végleg feladta eddigi elszigetelő politikáját. A szerződés nyolc napig tartó szakadatlan tárgyalások után jött létre. A tárgyalásokon végig jelen volt maga a négus is, aki a szerződés megszövegezésében is személyesen részt vett. Csütörtökön este ültek öszsze az utolsó tanácskozásra s ez a megbeszélés egészen péntek reggel nyolc óráig tartott. A szerződést ezután írták alá. Abesszinia részéről a most kinevezett bányaügyi miniszter írta alá a szerződést és az angolamerikai engedélyes vállalat részéről egy Rickett nevű személyiség, áld, meglehetősen titokzatos egyén s annak idején nagy szerepet játszott az iraki olajmezők feltárásánál is. A Daily Telegraph tudósítója szerint a koncessziós társaság azonnal megkezdi az olajföldek feltárását Dsia-Csifca olajmezőin, amelynek központja Gelota közelében van. Gelota városában nagy petróleumfinomítót állítanak fel. Tervbe vették, hogy kétmillió font költséggel olaj csővezetéket létesítenek. A koncessziós társaság összesen 10 millió fontot akar befektetni az abesszin olajföldekbe és ásványok, természetesen főleg az arany feltárására. " Duzzasztógátat, öntöző csatornát és országutat is építenek A titokzatos Rickett nevű úr nyilatkozott is a Daily Telegraph adiszábebai tudósítója előtt. Kijelentette, hogy az előkészítő munkálatokat már a jövő héten megkezdik, még abban az esetben is, ha közben megkezdődnék az olaszabesszin háború. Riekett hangoztatta, hogy számol Mussolini ígéretével, amely szerint Olaszország tiszteletben tartja Anglia jogait. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy a társaság hajlandó-e lehetővé tenni, hogy Olaszország is részt vegyen a koncesszió kihasználásában, Rickett a következő választ adta: — Igen sok lehetőség van egy olyan vendégszerető országban, mint Abesszinia, anélkül, hogy a fegyverekhez kelljen nyúlni. A Daily Telegraph adiszabebai tudósítója az angol-amerikai társaságnak nyújtott koncessziós szerződésen kívül egy másik, nem kevésbé