8 Órai Ujság, 1935. október (21. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-01 / 223. szám

KEDD 2* OLDAL ­ A panasztók részéről Liber Gyula ügyvéd kezéhez 6500 pengőt és a továbbiakban még 3300 pengő eljárási költséget állapít meg a bí­róság. Verebély Jenő választási elnök, Jeszenszky Gyula és Zsellér Ala­dár választási bizottsági tagok választási jogát a bíróság egy évre felfüggeszti. Újból zaj tör ki, a hallgatóság so­raiból többen éljenezni kezdenek, mire az elnök szigorúan figyelmezteti a közönséget, hogyha tetszésnyilvání­tásait nem szünteti be, kiü­rítteti a termet. — Az ítéletet, — f­oly­tata az elnök — a közigazgatási bíróság közölni fogja a képviselőház elnökével. Ezután Balázs Kornél elnök bele­kezdett az ítélet terjedelmes indoko­lásának felolvasásába. Először az alapi kifogásokat vázolta az indoko­lás és ennek során megállapítja, hogy a választást védő előadása kö­rül a panaszirat aláírói között szá­mosan szerepeltek, akik részt vettek a választáson. A bíróság megállapítja, hogy itt nem képviselőre, hanem lajstromra történt a szavazás és a választás titkosságának megsértése nélkül nem is vizsgálható, hogy az illető miként és kire szavazott. Ezért tehát azokat, akik a választásban részt vettek, nem lehet elütni a panaszjogtól. Az érdemi indokolás során a bíró­ság megállapítja, hogy a panasztók azt a kérésüket terjesztették elő, hogy a választás megsemmisítése nyomán új szavazás rendeltessék el, amely­ben most már a nemzeti legitimista néppárt is részt vehessen. A bíróság a panaszokat megvizsgálva megálla­pította, hogy segédm­unkaerőket a törvény szerint is alkalmazni lehet, az ajánlások átvizsgálására és ez nem tekintendő szabálytalanságnak. Nem tekinthető szabálytalanságnak az sem, hogy a közreműködő tisztvi­selőktől külön esküt nem vettek ki. Ugyanígy áll a helyzet az írásszakér­tők alkalmazásánál is, ha tőlük csak az aláírások megvizsgálására vonat­kozó véleményt kérnek. Detektívek alkalmazását a bíróság nem tartja megengedhetőnek azért sem, mert alkalmazásuk a választók megfélemlítését is maga után von­hatja.­­ Az is szabálytalan, ha az ajánlók választói jogosultságának elbírálá­sára nem a választói névjegyzéket, hanem a pártok kartotékjait hasz­nálják fel, mert ez az eljárás alkal­mas arra, hogy a kartoték alapján megállapíthassák az ajánlók szerep­lését az egyes pártok ajánlási ívein. Komolytalan volt az ajánlások vizsgálata Balás Kornél elnök ezután az in­dokolás további ismertetésében rá­mutat arra, hogy a választási bizott­ságban először 3362 pótlást ajánlott az egyik bizottsági tag, míg Erősdy azt ajánlotta, hogy mind el kell fo­gadni, mert kifogástalanok a keresz­tény ellenzék ajánlásai. Verebély Jenő elnöklésével aztán ülést tartottak, ahol Cseh András öt­százra akarta mérsékeltetni a 3362 hiányt. A bizottság módosította a határozatát és 1500-ra mérsékelte a pótlások számát és ezt hirdette ki. — Nem komoly és nem alapos vizs­gálat után határozott tehát a bizott­ság, — mondotta Balás elnök, — nem lehet szó arról, hogy alkudozás árán állapítsák meg, hogy egy pártnak mennyit kell pótolnia az ajánlások­ból. Ha valóban komolytalan volt az ajánlások vizsgálata, ez kitűnik Leitner választási főbiztosnak a jegyzőkönyvhöz csatolt nyilatkoza­tából is. Az alapajánlások elbírálásánál té­láit szabálytalanul jártak el. Az 1300 hiány pótlására — folytatja az indo­kolás — 4500 pótajánlást nyújtott be a keresztény és legitimista ellenzék. A bíróság indokolásában utal a pót­­ajánlások elbírálásáról szóló válasz­tói bizottsági jegyzőkönyvre, ame­lyekből kitűnik, hogy a bíróság a le­gitimista pártnál kilencszázat, a ma­gyar pártnál nyolcszázat és a nyilas­­kereszteseknél ezer pótlást tartott el­fogadhatónak. Abszolút érvénytelenség! A bizottságnak eme határozatánál két bizottsági tag lemondott bizott­sági tagságáról és eltávozott. A bí­róság megállapította, hogy a bizott­ság minden elfogadható indok nél­kül, önkényesen hozta meg határo­zatát. A szabálytalan határozat további következménye az a szabálytalanság volt, hogy a választási bizottság nem jelölte meg a pótajánlásoknál, hogy melyik ajánlást tartja érvényesnek és ■melyik érvénytelen. Azt sem tüntet­ték fel, hogy az érvénytelenségnek mi az oka. A bíróság sorra vette a benyújtott pótajánlásokat és megállapította, hogy több, mint kétezer olyan alá­írás van a keresztény ellenzék által beadott pótlásokban, amelyek érvé­nyesek. Tehát a bizottság önkénye­sen állapította meg a hiányt és az a körülmény, hogy a választásban résztvett négy párt mellett a legi­timista s a keresztény ellenzék sem indulhatott, döntően befolyásolta a választás eredményét. A bíróság a választási iratok alap­ján megállapította, hogy abszolút ér­­érvénytelenségi eset áll fenn és a vá­lasztást megsemmisítette. A panasztók azt kérték, hogy csak a szavazásra vonatkozó részt semmi­sítse meg a bíróság azt, hogy az újonnan elrendelt szavazásban a le­gitimista keresztény ellenzék is részt vehessen. A bíróság ennek nem adha­tott helyt a következő okokból. A törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a választásnak csupán egyik részét semmisítse a bíróság, hanem az egész választást. Tehát a jelölés e választás kitűzésétől a szavazás eredmény kihirdetéséig terjedő aktu­sokat mind meg kellett semmisíteni és az új­ választás elrendelése jelenti ezeknek az aktusoknak megismét­lését. Ezután Balás Kornél a végén még rámutatott arra, hogy a választási bi­­zottság három tagja szabálytalanul járt el és ezért Verebély Jenő, Zsel­lér Imre és Jeszenszky Sándor vá­lasztó és választható jogosultságát az 1025. évi 26. törvénycikk 126. paragra­fusa értelmében egy évre felfüggesz­tette. Verebély Jenő választható és vá­lasztói jogosultságának felfüggesz­tése magával vonja Verebély Jenő­nek a felsőházi tagságról és a fővá­rosi törvényhatósági bizottsági tag­ságáról való lemondását. A Wolfű­­­párt részéről küldötte be a főváros törvényhatósága Verebély Jenőt a felsőházba, most pedig, a közigaz­gatási bíróság ítélete folytán le kell mondania tisztségeiről. Naponta kellemes ZENÉS ozsonnák a FLÓRIÁNBAN Arany kéz-u. 5. Tels 89-7-83 T­elefonszámunk? 15 — 0 — 14 November első napjaiban lesz az új választás A közigazgatási bíróság ítélete után bekövetkező helyzetről kérdést intéz­tünk Szepes­házi M.Szlovák Pál tanács­nokhoz, a választásokat intéző fővárosi közjogi ügyosztály vezetőjéhez, aki a következőket mondotta: — A közigazgatási bíróság ítéletét írásban fogja közölni a képviselőházzal, amely ülésben határoz az új választá­sok kiírásának szükségességéről. A Ház szünetelése esetén azonban a képvisele­tár elnöke küld értesítést a belügy­miniszternek. A belügyminiszter ezt kö­vetően leiratot intéz a központi választ­mányhoz, amely három nap alatt ösz­­szeül és gondoskodik a választás ki­írásáról. A törvény szerint húsz napon belül kell elrendelni a választást, úgy­hogy számításom szerint november első napjaiban lesz az új választás a déli kerületben. A debreceni választás Erélyes ellenzéki föllépés a választáson Debrecen, szept. 30. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Debrecenben kezd tisztább kör­vonalakkal kialakulni a választási előkészületek képe. A kormánypárt mindenesetre valamelyik miniszter nevével fogja indítani a maga listá­ját, de még nem tudni, hogy melyik miniszterével. Szó van Winchkler­­ kereskedelmi miniszterről, de arról is, hogy esetleg ismét Lázár Andor igazságügyminiszter lép föl. Az ellenzéki harcvonalban lénye­ges változások történtek vasárnap. Beható tárgyalások után úgy hatá­roztak, h­ogy a listát Eckhardt Tibor vezeti, utána pedig Hegymegi Kiss Pál következik. Az eddigi elhatáro­zás szerint ugyanezen a listán indul éspedig harmadiknak Vitsáry Ist­ván ny. polgármester, akit mint negyedik, Őry István kisgazda követ. Ezt a listát támogatják tehát a független kisgazdák, továbbá gróf Bethlen István hívei és a keresztény gazdasági párt is. Nem kétséges, hogy a választáson ennek a listának lesz a legnagyobb sikere. Baj van a szocialistáknál, ugyanis a debreceni pártvezetőségnek Gom­­bosy Zoltán körül csoportosuló tagjai, akik mögött a párt többezer tagja áll, vagy Bethlen István hívei­nek a listáját akarja támogatni, vagy pedig új szocialista pártot alakít és külön listát állít, melyet Gombosy Zoltán vezetne. Budapest­ről persze mindent elkövetnek a pártszakadás megakadályozására, egyelőre azonban kevés sikerrel, mert, mint jelentik a mozgalom más városokra is átterjedt. A nyilaskeresztesek listáját a vá­lasztáson ismét gróf Festetlek Sán­dor fogja vezetni. i ■■■ipi'iro»fr+­HNinnachili Kilencmillió rozmár ingszagú tojás.. . Mire kell vigyáznia a Községi Élelmiszer­üzem új vezetőjének (Saját tudósít­ónktól.) A fővárosi élelmiszerüzem vezetője, Reich Samu eltávozott állásából és nemcsak a várospolitikai körök, de Budapest fogyasztóközönsége is nagy érdek­lődéssel várta, hogy a sok körül­tekintést­ és szakértelmet igénylő ü­zem élére kit fognak állítani. Az eltávozott vezérigazgató szakértel­mét mindenki elismerte és a Községi Élelmiszer-üzem közkedveltségnek örvendő árusítócsarnokai igen nagy forgalmat, valamint nagy fejlődést értek el. A döntés azután megtör­tént és a választás Baitz József, volt őrnagyra esett, aki évekkel ezelőtt, egy, azóta már megszűnt hűtőházi cégnél fejtett ki tevékeny­séget és akit szerződtettek is­ egyévi próbaidőre. Baitz őrnagyot törekvő embernek ismerik, de a fontos pozí­­cióra való esetleges megbízatását a szakkörök bizonyos kétkedéssel fo­gadják. Emlékeznek ugyanis arra, hogy a Frigor hűtőház r.-t., amely­nek annak idején Baitz volt a vezetője, egy szakszerűtlen intézkedés követ­keztében 9 millió darab tojást tett alkal­matlanná arra, hogy a külföldre exportálják és a hűtőházban tárolt tojások tu­lajdonosai a joggal remélt haszorú helyett nem vehettek részt az export­ban. A horribilis mennyiségű, tojást a hűtőházban, amely egyébként igen kitűnően végezte a hűtési munkála­tokat, narancs-, citrom- és alma-re­keszek mellett tárolták és ezeknek a gyümölcsöknek a szaga felszívódott a tojásokba és élvezhetetlenné tette azokat. Abban az időben járta Bu­dapesten a tojás­kereskedők között az a mondás: nem veszek át rozma- 1 ringszagú­ tojást. A 9 millió darab tojásból több szállítmány külföldre is került, de, persze, a külföldiek nem vették át az illatos tojásokat és visszaküldték, úgy­hogy körülbelül 80.000 pengőre rúgott az a térítés, amit az exportálók kaptak azért, hogy a pereskedés­től eláll­janak. További kártérítésképpen a tojáso­kat rosszul tároló hűtőház hosszabb időn át ingyen tárolta a balul sike­rült tojásexportban károsodott ke­reskedők áruit. Baitz József megbízatás­ával kap­csolatban most föleleve­nítik a roz­­maringszagú tojások példátlan ese­tét és azt a módot is, ahogyan a kí­nos ügy annak idején elintézést nyert. Remélik, hogy az Élelmiszer­­üzemnél nem fognak hasonló esetek előfordulni. 1935 OKTÓBER 1 Letartóztattak 26 volt bolgár képviselőt Szófia, szept. 30. (Bud, Tud.) A bolgár szenátus volt elnökének vezetésével 26 volt bolgár képviselő egy titkos gyűlésen elhatá­rozta, hogy megjelenik a királynál és feltárja előtte a Tosev-kormány­­zat alatt előállott tarthatatlan hely­zetet. A kormány tudomást szerzett a képviselők szándékáról és mind­­annyiukat letartóztatta. A volt kép­viselők október harmadikán akartak a király elé járulni panaszukkal.

Next