8 Órai Ujság, 1936. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-01 / 1. szám

1996 JANUÁR 1 amelyektől az országot távol tar­tani minden előrelátó kormánynak kötelessége. Kétszeresen köteles­sége ez a mai nehéz nemzetközi helyzetben, amikor a nemzetnek lelki egységére valóban szüksége van, vagy minden percben szük­sége lelhet és amelynek hiánya a legnagyobb veszélyt jelenti a nem­zetre. Ezeknek a nehéz időknek, amelyben most élünk, olyan közszellem megteremtése felelne meg, amelyben mindenki érzi, hogy bár sok részletkérdésben egymástól eltérő véleményen vagyunk és ámbár ezek miatt a kérdések miatt harcban állunk egymással, mégis egy és ugyan­azon nagy nemzeti közös ügyet szolgálunk, egy nemzetnek va­gyunk a fiai, akik a nagy kérdésekben minden­kor egyetértünk, de éppen azért, hogy ezt tehessük, egymásnak poli­tikai véleményét más kérdésekben tiszteletben tartjuk és egymást megbecsüljük, sőt a nemzet javára egyformán fel is használjuk. A pártszervezésnek általam kifogá­solt módja végeredményében szélső­ségek kitenyésztésére fog vezetni. Elvezet a demokráciának arra a megrontott formájára, amelyben csak a szélsőséges és egymással ellentétes álláspontok végső össze­csapása következhet. Majd akkor, amikor meglesz a titkos választó­jog, fogja magát keservesen meg­bosszulni az, hogy a hatalomban olyanok ültek, akik az egész köz­­életet csak a pártpolitika szempont­jából tudták meglátni, a túloldalon állókat proskribáltaknak minősí­­sítették és őket a nemzeti közös­ségből e réven kirekeszteni igye­keztek.­­ Én, őszintén szólva, nem értem a miniszterelnök úr politikáját ezen a téren, ő mindig kifogásolta és vele együtt kifogásoltam én is, hogy példának okáért a szociálde­mokrata párt egy egész társadalmi osztály életének egyedüli megszer­vezője akar lenni. Hogy ez a párt a nemzeti fiatalságnak egy tekin­télyes részét pártpolitikai tanokban akarja felnevelni, egy egész társa­dalmi osztály boldogulását, élet­­lehetőségét attól akarja függővé tenni, hogy a szociáldemokrata párthoz tartozik-e vagy sem. A munkásosztály szellemi szükségle­teinek, még sportjának az ellátá­sára is, úgyszólván, kizárólagos mo­nopóliumot kíván gyakorolni. He­lyeselhető-e, hogy ezeknek az egy­oldalú kisajátító pártpolitikai tö­rekvéseknek a megszüntetése he­lyett most már a miniszterelnök úr csinálja ugyanezt a maga pártja javára? Helyeselhető-e, ha most már a magyar társadalom összessé­gét egyetlen pártmonopólium igá­jába akarja hajtani és odáig akarja szervezni ezt a pártot, hogy elkezd­ve az ifjúság kulturális, szellemi, megélhetési szükségletein, végig az egész életen csak az boldogulhas­son, aki a miniszterelnök úr által megszervezni kívánt párt kebelé­ben keresi ezt a boldogulást. Vörös­marty a Szózatban mondja a hazá­ról: „Bölcsöd az, majdan sírod is... itt élned, halnod kell." Úgy látszik, hogy a költő elgondolását a minisz­terelnök úr oda akarja travesztálni, hogy a kormányt támogató párt az az egyetemesség, az a „totali­­tás“, amely a magyarság bölcsője és majdan, egyben sírja is, melyben élnie és halnia kell. a fellttartó Diktatúra — Ne értsen félre senki. Senki sem kifogásolja, hogy a kormányt támogató párt a titkos választójog behozatala előtt szervezkedik és ki — Ez nem az alkotmányos, ne­m a fair play küzdelemnek az útja. Ez romlásba kell, hogy vigye a jö­vőben az országot. Ha Gömbös Gyula, valamint én is veszélyesnek és károsnak tartottuk a szociál­demokrata párt hasonló szervezke­dését, kétszeresen veszélyes ez az út, ha a kormány lép reá.­­ A szociáldemokrata pártnak a maga szellemi és világnéz­eti arzenálján kívül a tömegerőkben rejlő szervezettség állott csak ren­delkezésére. A kormánynak az egész hatalmi apparátus áll rendel­kezésre, a mai nehéz időkben az akarja építeni szervezeteit az or­szágban, hogy majdan egyenlő küz­delemben vehesse fel a harcot más politikai táborokkal. egész társadalom jó vagy balsorsa az az eszköz, amelyet latba vethet. A szervezésnek ez a módja mindkét esetben, a jobb meggyőződésük el­lenére, beszervezettekre kényszert, szabadságjoguk elkobzását, szellemi és lelki függést jelent. Ez végtelen elégületlenséget szül, bár hiszem, hogy erről a miniszterelnök úr nem tud, mert nem tételezhetem fel róla, hogy jobb meggyőződése elle­nére hirdetné, hogy az ország több­sége az ő táborában van. Ez azon­ban nem változtat azon, hogy köz­életünk atmoszféráját alkotmányos intézményeink normális funkcioná­lását ez a helyzet teljesen meg­rontja, túra felé vezet. Ez az, amit én is kifogásolok és amitől félek a jövő szempontjából. Ez az ok ma is fenn­áll, sőt fokozottabb mértékben áll fenn, hogy miért kell állást foglal­nom a kormányzat által teremtett közszellemmel szemben. Az ellenzék védelmi platformja . Ez ellen védelmet csak az nyújthat és nyújt, ha erre minden nap rámutatunk és a társadalom De a szervezésnek az a módja, amely hatósági személyeket von be, amely a kormány rendelkezésére álló hatalmi eszközöket erre a célra fordítja, amely törvények vagy rendeletek útján függőségeket teremt az egész magyar társadalom részére, az a módszer, amely mindenkinek a boldogulását egy pártba való belépéstől teszi függővé, nem fair. Visszatetszést szül, ellen­­hatást fog kiváltani és miután más eszközök nem állanak a többi politikai pártoknak rendelkezésére, ezeknek és különö­­sen a szélső­baloldali pártoknak szélsőséges demagógiáját fogja maga után vonni. Ez volt az útja a külföldön is a hasonló szervezkedéseknek. Ez volt az útja a diktatúráknak ,mert csak ez a módszer áll majd rendel­kezésre, amelynek segítségével az így előálló felfordulást megszüntetni lehet. Ez az út a diktatúra felé vezet . Hogy az ellenzék diktatúráról beszél, ez azért van, mert önkény­telenül is érezni kell még akkor is,­­ ha a miniszterelnök itt még annyira hangoztatja is alkotmányos meg­győződéseit, hogy ez az út a dikta­ SZERDA 3. OLDAL ! Nem törik meg, ha leül,a WolsOM*- szabású úridivatÜzletének szabadalma Károly­ körút 3. a sarkon függetlenségét és a független embe­rek bátorságát alátámasztani tud­juk a végből, hogy ezekkel a mód­szerekkel szemben állást foglalja­­nak. Ha van közös plattform, ame­lyen az ellenzék működhetik, úgy ez, az a plattform. A defenzíva plattformja ez és úgy látom, hogy ebben az ellen­zék ma már teljesen egységes. Ez nem is lehet másképpen, mert ez, nézetem szerint, minden pártnak, bármilyen politikai hitvallása is van, egyformán érdeke, egy egy­úttal kötelessége is az országgal szemben. Az alkotmányvédő ifjúság . Úgy látom, hogy a magyar ifjúság is kezdi ezt már érezni és ez az, ami biztató jel a jövőre. Biz­tató, mert ha kidőlünk mi, ők fog­ják folytatni a harcot az alkotmá­nyos közszabadságok és alkotmá­nyos intézményeink hamisítatlan működésének érdekében. Az, hogy az ifjúságnak egy része ebben a felfogásban osztozik, ez a magyar társadalom széles rétegében még fokozottabb szimpátiákat vált ki az ifjúság jogos szociális és egyéb ér­dekei iránt. Ma ez az ifjúság egy­aránt számíthat bármely pártnak a támogatására azokban a jogos törekvéseiben, amelyeket zászlajára írt és amelyek egy jobb jövő érde­kében kell is, hogy meghallgatásra találjanak. Gerlóczi Lajos

Next