8 Órai Ujság, 1936. május (22. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-01 / 100. szám

XXII. évfolyam 100. szám Alapította: NADÁNYI EMIL Budapest, 1936 május 1 Péntek A miskolci generális Miskolc város közgyűlésén felál­lott vitéz Szabó Sándor ny. altábor­nagy, aki a Vitézi Szék képviseleté­ben kapott helyet a törvényható­ságban és bejelentette, hogy man­dátumát leteszi, mert nem tudja emberi és politikai lelkiismeretével összeegyeztetni azoknak az erősza­kos eszközöknek eltűrését, melyek­kel a Nép­szervezés ma a nemzeti egységet szolgálni kívánja. A vitéz katona — íme — leteszi a fegyvert, melyet a Piavenál vitézül forgatott még akkor is, mikor az egyoldalú fegyverszünet már kiparancsolta a kezéből, mikor már tudta, hogy el­veszett ügyért harcol. A nemes el­lenfél, — akkor még ellenség! — megbecsülte a magyar virtusnak ezt a ragyogó példáját és külön pa­rancsban intézkedett, hogy a legyő­zött hőst­ a fogságban is méltó bá­násmódban részesítsék. A hadve­zérből azóta politikus lett, az öreg katona a lőporfüsttől és vértől gő­zölgő csataterek után megismerte a pártszervezés és képviselőválasz­tás borgőzös, pipafüstös légkörét. Megismerte és megundorodott tőle. Az, hogy a csendőraltiszt nem respektálja az egyenruhás altábor­nagyot, aki véletlenül, vagy nem is véletlenül nem a kormánypárt ér­dekében járja a kerületet, lehet a katonai szellem, vagy akár csak az egyén sérelme. De az a rendszer, mely apró, pillanatnyi helyi politi­kai érdekek kedvéért ilyen szubor­­dinációellenes cselekedetekre bírja a világ legfegyelmezettebb katoná­ját, a magyar csendőrt, az egyéni és kasztérdekeken messze túlmenően veszedelmet jelent a nemzeti érdek szempontjából is. Nem feledtük még el az őszirózsás időket, mikor az aranygallér először vesztette el te­kintélyét és mikor a tiszti csillag után annyi minden ment veszendőbe. Mindebből pedig le lehetne vonni azt a következtetést is, hogy katona ne politizáljon, csakhogy akkor ezt a konzekvenciát le kell vonni az egész vonalon. Mai közéletünkben a katonák,­ — nyilván nem mind érdemtelenül és helytelenül, — any­­nyi előkelő pozíciót töltenek be, hogy visszavonulásuk nehezen menne zökkenő nélkül. Nem is kí­vánja senki, hogy a katonatiszti karból kikerült értékeket, akiket a lefegyverzett csonkaország eredeti hivatásukban nem tud felhasználni, veszendőbe hagyjuk menni.. De, ha már politikus lesz a katonából, en­gedjék meg, hogy meggyőződése és lelkiismerete szerint politizáljon, mint ahogy meg kellene engedni az ország minden polgárának. A tábor­nok úr sérelme nem külön katonai sérelem, de a rendszer tarthatat­lanságát annál jobban jellemzi, hogy vele is megtörténhetett. Rémhírek rohama Ausztria ellen Berlin erélyesen cáfolja az Ausztria ellen irányuló katonai Politikai kút mérgezéssel a francia sajtót Berlin, ápr. 30. (A 8 Órai Újság tudósítása) Az egész német sajtó a legnagyobb felháborodással tiltakozik azok el­len a híresztelések ellen, hogy Né­metország katonai akcióra készül Ausztria ellen és hogy a bajor határvidéken már lázasan folynak a német katonai készülő­dések. .Valamennyi lap francia körökben keresi ezeknek a fantasztikus hírek­nek a kiagyalóit és óva inti a világ közvéleményét attól, hogy hitelt ad­jon ennek a politikai kútmérgezés­­nek. Minden józanul gondolkodó embernek látnia kell, — írják, — hogy mi folyik itt. Párisban és más fővárosokban megint visszatértek a régi módszerekhez és a legvadabb ostobaságokat szop­ják az ujjukból, csak azért, hogy ellenséges hangulatot teremtse­nek Németország ellen. Addig, amíg az ilyen kútmérgezés csak egyéni akció, hidegen hagyja a német népet. Mihelyt azonban ki­derül, hogy rendszeres izgatásról van szó Németország ellen, fel kell emelni a tiltakozás szavát. A német lapok főleg azt tartják feltűnőnek, hogy az egész párisi sajtó ugyan­azokat a hamis jelentéseket közli és hogy még a jelentésekhez fűzött kom­mentárok is feltűnően egyönte­tűek. A Lokalanzeiger véleménye sze­rint az újabb németellenes rágalom­hadjárat részben egyes francia pár­tok választási propagandáját szol­gálja, részben pedig arra enged kö­vetkeztetni, hogy bizonyos francia oldalról minden eszközzel meg akarják akadályozni a Né­metországgal tervbe vett diplomá­ciai tárgyalásokat. Egész Franciaország megint tele tan a német veszedelem rémhírével. A francia propaganda minden olyan­­esetben ismét a régi hazugságokkal .ám elő, amikor arról van szó, hogy lehetetlenné kell tenni a kibékülést Németországgal. Valahányszor Euró­pában úgy alakul a helyzet, hogy a béke biztosítása komoly stádiumba jut, megismétlődik ez a francia propaganda. A Deutsche Allgemeine Zeitung szintén azt írja, hogy a békebontók nemzetközi tábora újabb hazugság­­áradatot zúdít Németországra. A nemzetiszocialista párt hivata­los lapja, a Völkischer Beobachter, többek között, a következőket írja: Már most számtani pontossággal meg lehet jósolni, hogy a hivatásos zavart keltők úgy Európában, mint az egész, vi­lágon rögtön fokozzák tevé­kenységüket, mihelyst úgy alakul a helyzet, hogy becsületes tárgyalások és őszinte eszmecsere lehetővé tennék a népek igazi békéjének biztosítását és nyu­godt nemzetközi légkör megteremté­sét. Ilyen esetekben mindig megszó­lalnak a harsonák és vészriadót fújnak. A leghihetetlenebb, híreket, kürtölik világgá, csak azért, hogy bizalmat­lanságot és idegességet keltsenek és megzavarják a tárgyalások nyugodt lefolyását. Nagyon jól ismerjük eze­ket a zsoldosokat. Mindig ugyanazok a sötét fickók garázdálkodnak. Lá­zas buzgalommal beszélnek békéről és ugyanakkor szítják a tüzet, mert tudják, hogy csak a zavarosban tudnak halászni. Nemzetközi össze­esküvők zsoldosai mutogatják egyik kezükben a békepálmát, másik kezükben azonban tűzcsóvát rejte­getnek. Spanyolországban már „szocializálnak” Kun Béla három napig volt Barcelonában — Szajna lesz a köztársaság elnöke Paris, ápr. 30. (Magyar Távirati Iroda) A Moszkvából érkező cáfolatok el­lenére, a Matin továbbra is határo­zottan állítja, hogy Kun Béla Bar­celonában járt. A III- Internacionálé nagy súlyt vet annak bebizonyítá­sára, hogy Kun Béla sohasem járt Spanyolországban. A szovjet sajtó je­lentéseiből kitűnik, hogy Kun Béla már február végén és március 18-a után Moszkvában tartózkodott Érte­­s­üléseink szerint, — írja a lap. — Kun Béla március első felében három napot töltött Barcelona­­ban. Kun Béla Catones kommunista ve-

Next