8 Órai Ujság, 1936. július (22. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-01 / 148. szám

Élharcosok dicsérete Ivády Béla Nép-elnök vasárnap programbeszédet mondott Pásztón s a többi közt vitába szállt azokkal a súlyos kifogásokkal is, melyek a Nép szervezkedésével szemben hang­zottak el. Kijelentette, hogy minden pártnak joga van szervezkedni, sőt a tisztviselőktől sem lehet elvitatni azt a jogot, hogy szabadon nyilvá­níthassák véleményüket. Az elnök úr fején találta a szöget. Alkotmá­nyos országban csakugyan joga van minden pártnak szervezkedni és a tisztviselőnek politikai véleményt nyilvánítani. Éppen csak egyet nem szabad: pártnak, akár a kormány­pártnak is, szervezkedési célra ki­sajátít;-'­ a közhatóságokat és t.'sztv_. politikai véleményt úyyKmán - hivatali működése közben. Ezzel szemben nálunk pon­tosan ennek ellenkezője áll, ezt sé­relmezték a felmerült panaszok, ezt bélyegezték meg a közigazgatási bí­róság petíciós ítéletei és ez az, ami­ről Ivády-Bodóné nem beszélt. A pártelnök úr megdicsérte az él­harcosokat, akik, szerinte, tisztessé­gesen végzik a dolgukat, de ugyan­akkor mélyen hallgatott a falusi jegyzőről, aki egy elemista kisfiú személyi adatai közt azt is ráve­zette a hivatalos okiratra, hogy atyja ellenzéki érzelmű, nem tett említést a főispánok főélharcosi sze­repéről, nem mondta el, hogy egy csomó magyar város, köztük Debre­cen városának egész vezetőségét „ki­­rámolták“, mert nem voltak hajlan­dók behódolni a Népnek és bölcsen elhallgatta azt az új reform­divatot, hogy köztisztviselők párt­jelvénnyel ülnek a hivatalukban, sőt ferde szemmel néznek arra az ügyfélre is, aki kerékbetört búzakalász nélkül járul színük elé. Nem emlékezett meg a pártelnök úr az akasztófa­paragrafusról sem, amely ott lesel­kedik a tisztviselőkre és kímélet nélkül lecsap rá, ha nem elég mé­lyen emel kalapot a helyi élharcos előtt, vagy nem eléggé lelkes kezű­­­csókolommal üdvözli a párttitkár úr feleségét, ezzel szemben harsá­nyan és méltatlankodva követelt szervezkedési jogot a Nep­nek. Sze­gény, elnyomott, jámbor Nép, csak­ugyan legfőbb ideje, hogy egy ki­csit élni hagyják, hogy az a döly­­fös, erőszakos, terrorista ellenzék neki is adjon egy kis helyet a nap alatt. A pártelnök úr oly megha­tóan kéri, hogy kőből legyen annak a szíve, aki kérését megtagadja. És ki merné kifogásolni a derék élhar­cosok munkáját azok után, hogy egy olyan elfogulatlan és érdek­telen fél állította ki róla a jeles bi­zonyítványt, mint a Nép elnöke?! \ | . ? J * ‘ § r / . A 8 ÓRAI ÚJSÁG „DUNA ÜNNEPE JÚLIUS 5-ÉN Ö |r| ÁRA FjLLág j 'iáéi­ ! Ky ma mmm mm­ —Bm ....... jjji pjjfj H88 jpiij mMj lÉig SHp Jééji, «HI XXII. évfolyam 148. szám Alapította: NADÁNYI EMIL Budapest, 1936 július 1 Szerda A négus ma beszél a genfi közgyűlésen Bluma Delbos és Edén megegyezett az abesszin és a népszövetségi kérdésben Genf, jún.**363. (A 8 . i u. Újság távirati tudósítása) Az egész világ érdeklődése ma is­mét Genf felé fordul, ahol délután összeül a Népszövetség rendkívüli közgyűlése. Valamenyi tagállam kép­viselője megjelenik az assemblée-n, kivéve Olaszországot, amely az is­mert szankciós okokból csak állandó genfi delegációjának titkárával, Bova-Scoppával, mint megfigyelővel vesz ré­zt a közgyűlésen. Szinte áthidalhatatlan ellentéteket kirobbantó, izgalmas tárgyalásokra van kilátás a szenzációt keltő előzmé­nyek révén, melyek közül a legmeg­lepőbb az angol-franc­ia meg­egyezés az abesszin kérdés­ben, valamint a népszövet­ségi reform ügyében. Ez a fordulat vasárnap következett be azon a bizalmas tanácskozáson, amelyet Blum és Delbos a francia területen fekvő Annecy fürdőhelyen Eden külügyminiszterrel flytatott és amely sokban hasonlít Briand és Stresemann Thoiryban annak idején létrejött megegyezéséhez. Már az entente cordiale helyreállításáról ír­­nak a francia és az angol lapok, ame­lyek úgy tudják, hogy az antant har­madik tagjául bevonják a Szovjet­uniót, Olaszországgal azonban nem kívánják helyreállítani a stresai frontot és Berlinnel sem tárgyalnak mindaddig, amíg Németország nem válaszolt az ismert angol kérdőpon­tokra. A genfi híradások meg­lehetősen célzatosan olasz­ellenesek, amennyiben hangsú­lyozzák, hogy Anglia és Francia­­ország nem ismeri el az abesszíniai olasz hódítást, de a szankciókat, mint céltalanokat, elejti. A genfi tudósí­tók az angol-francia megegyezés lé­nyegét több pontba foglalják, ame­lyek között szerepel a jelenlegi álla­pot fenntartása a Földközi-tengeren, vagyis Angliának szerződéses meg­állapodása a Földközi-tenger mentén fekvő országokkal a kölcsönös se­gélynyújtás tekintetében, ha Olasz­ország részéről bármelyik államot provokálatlan támadás érné. Hétfőn is folytatódtak a megbeszé­lések a vezető belgátusok között és különös figyelmet keltett Eden hosz­­szú tanácskozása Avend­ népszövet­ségi főtitkárral, továbbá dr. Martin londoni abesszin követtel, valamint Litvinov tárgyalása Blum miniszter­­elnökkel és Delbos külügyminiszter­rel. Rendkívül élénk tevé­kenységet fejtett ki Bova­ Scoppa olasz rezidens, aki tegnap felkereste a különböző dele­gációk vezetőit és tájékoztatta őket a Népszövetség titkárságához be­nyújtott emlékiratról. Az egyelőre még közzé nem tett emlékiratban az olasz kormány összefoglalja mind­azokat az okokat, amelyek Abesszí­nia elfoglalására vezették és ame­lyek miatt Itália indokolt­nak tartja Abesszínia tör­lését a népszövetségi ta­gok sorából. M­­égus a közgyűlése Érdekes híresztelések vannak for­galomban Hailé Szelasszi várható genfi szerepléséről. Az egyik jelen­tés szerint népszövetségi körökben bizonyosra veszik, hogy az excsászár­­nak sikerült elérnie, hogy mint az abesszin küldöttség feje, beszédet mondhasson a Népszövetség közgyű­lésén. Azt azonban cáfolják, hogy a négus visszatér Abesszíniába s foly­tatni akarja a háborút. Várható fel­szólalásáról mindössze annyi szivár­gott ki, hogy ismét pénzügyi segítsé­get fog kérni volt országa számára, mert az ő magánvagyona — állítás szerint — majdnem kimerült. A négust amerikai tanácsadói bír­ták rá arra, hogy személyesen szólal­jon fel a közgyűlésen, míg Edén igyekezett őt lebeszélni. Ezért még kérdéses, hogy az excsá­­szár szót kér a közgyűlésen, amely­től úgy sem várhatja állítólagos sé­relmeinek orvoslását. Az exnégus a hírek szerint repülő­gépen tér vissza Genfből Londonba. A közgyűlés elnöke előreláthat­óm Van Zeeland belga miniszterelnök lesz, ha idejében Genfbe érkezik. Ellenkező esetben Barcia spanyol és Monteiro portugál miniszter között dől el az elnökség amelyről Benes cseh köztársasági elnök Avend­ főtit­kárhoz intézett levélben csak most mondott le. Sch­uschnigg k­érülésről tárgya Genfben Bécs, jún. 30. Politikai körökben elterjedt hírek szerint az osztrák kormány tegnap már hivatalosan is értesült Delbos francia külügyminiszternek arról a kezdeményezéséről, hogy a népszö­vetség jelenlegi ülésszakára Schusch­­nigg kancellár utazzék Genfbe és — mint egyúttal külügyminiszter is — személyesen vegye át az osztrák nép­­szövetségi küldöttség vezetését. Az osztrák kormány legközelebb dönt ez ügyiben. Ha Schuschnigg kancellár valóban Genfbe megy, az ottani megbeszélések során alkalma lesz arra, hogy az osztrák politikai helyzetet a nemzetközi kérdésekkel való összefüggésében ismertesse. Politikai körökben elterjedt hírek szerint a genfi megbeszélések során a Habsburg-kérd­és is szóbakerü­l (MTI.)

Next