8 Órai Ujság, 1937. március (23. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-05 / 52. szám

Os­télyw^jAték ptypé? ’ ^6,,^ X X­I­­­I. ÉVFOLYAM 52. SZÁM ALAPÍTOTTA: NADÁNYI EMID TELEFONSZAMAINK: SZERKESZTŐSÉG......................................*1-153-** K1 A­DÓHIV­AT­Ali ........ *3-272-30 3 TAZASI IRODA...........................................1-2SU-S3 FIÓKKIADÓHIVATAL,.................................1-1M-S2 FŐSZERKESZTŐ: BETHLEN ANDRÁS BUDAPEST, 1937 MÁRCIUS 5 PÉNTEK A fiú télén A kormánypárt sajtóbizottságá­nak tegnapi értekezletén több kép­viselő súlyos kifogásokat hangoz­tatott a kormánysajtó ellen, amely a kormány kontójára egy követ fúj a legszélsőségesebb politikai irány­zatokkal. A bizottságban elhang­zott kifogások nem most merülnek fel először, számtalanszor elmond­ták már a parlamentben, megírták a független sajtó hasábjain, az új­donság ízét legfeljebb csak attól kapják, hogy végre a kormány pártjában is észreveszik a kor­mánypolitika és a kormánysajtó politikájának kiáltó ellentéteit. A közönség már régebben­ észre­vette, hogy mialatt Darányi Kál­mán kormánya az al­kot­mán­y­osság, a parlamentarizmus, a törvényes­ség rendíthetetlen hívének vallja magát, a kormány sajtója állandó és következetes izgatást folytat azokkal az eszmékkel, intézmények­kel és berendezkedésekkel szemben, amelyeken az alkotmányos magyar állam nyugszik. Ennek a sajtónak nem imponál az ezeréves alkot­mány, a szentistváni magyar ál­lameszme; az ő ideáljuk változatla­nul az a „totalitás", amelyre az új ezerév dicső korszakán esküdtek fel, természetesen akkor is a ren­delkezési alap­­ terhére. Ez a rendíthetetlen kitartás óha­tatlanul felébreszti a gyanút, hogy talán mégis csak ez a sajtó ismeri legjobban a kormány intencióit, hiszen ő áll hozzá legközelebb, tőle kapja azokat az anyagi eszközöket, melyek lehetőséget adnak számára, hogy nap-nap után féktelen rajon­gással dicsőítse a diktatúrát és pártfogoljon minden nyilas-kaszás­­horogkeresztes szélsőséget. De az is lehet, sőt egészen valószínű, hogy a kormánysajtót egyszerűen nem érdekli a kormány politikája, nyu­godtan megy a maga útján s a kor­mány iránt való kötelezettségét ki­merítve látja abban, hogy kegyesen fogadja a kormány támogatását. Ha a kormány sem kíván tőle töb­bet, nekünk ez ellen nem lehet, ki­fogásunk. Ebben az esetben azok­ban a kormánynak kell viselni az ódiumot is, mely sajtójának visel­kedéséből reá háramlik. Minden­esetre furcsa az olyan szerelmes, aki csak fizet, fizet, fizet s bele­nyugszik, hogy imádott­ja folyton tilosban kalandozik. Árvízkárok országszerte jfUnirurninfi*- ****!"■ *i‘v^-Ar‘iY^in(\nrtnrnirufm Napi negyedkiló a madridi kenyéradag Újabb éhségzavargások törtek ki Fontos győzelmeket jelentenek a nemzetiek Páris, márt*. 4. (A L­írai Újság távirati tudósítása) A párisi lapok egy része a londoni Daily Telegraph egyik cenzúrázat­­lan valenciai jelentését közli, amely szerint Madridban éhség­­zavargások törtek ki. A napi kenyéradagot negyedkilóra csökken­tették s ez a lakosság körében nagy izgalmat keltett. A zavargások emiatt törtek ki. Nagy hiány mutat­kozik azonban a többi élelmiszerben is, amelyek nemcsak szűken vannak, hanem silányak és megfizethetet­lenül drágák. A angol lap madridi tudósítja most tért vissza Valenciába és tudó­sításában válságosnak mondja a madridi védelmi csapatok helyzetét. A Madridból Valenciába vezető or­szágúton az újságíró 30—-40 teher- és magánautót látott. Ezek az auto­mobilok teljesen szét voltak lőve. Gránátok és puskagolyók rombolták szét a kocsikat. Páris, márc. 4. . (A Lorai Újság távirati tudósítása) A spanyol köztársasági csapatok győzelmi híreivel ellentétben a sala­­mancai főhadiszálláson kiadott leg­újabb hadijelentés fontos nemzeti győzelmekről számol be. A legifjabb nemzeti hadijelentés ada­tait más forrásokból érkező jelenté­sek is megerősítik. A salamancai hadijelentés szerint az aragóniai frontszakaszon a nemzeti csapatok döntő sikert arattak. Negyvennyolc óráig tartó elkeseredett küzdelem után a nemzetiek elfoglalták Hortal Rubio városát,­­ amelynek elsőrendű hadászati fontossága van. A városon keresztül ugyanis több fontos ország­út vezet a tengerparthoz s a város elfoglalásával a nem­zetiek biztosították a tengerpart felé irányuló előnyomulásuk le­hetőségét. Mint ismeretes, Franco tábornok az aragóniai frontszakaszon megin­dított új offenzívájával azt akarja elérni, hogy Katalónia és a­ köztár­sasági Spanyolország között meg­szakadjon az összeköttetés. A hadijelentés beszámol az Oviedo körüli harcokról is. Eszerint a nem­zetiek minden ellenkező hírrel szem­ben továbbra is birtokukban tartják az Oviedóből Pradóba vezető vasút­vonalat. A köztársasági­­ csapatok nyomása ezen a frontszakaszon gyen­gült. Oviedo külső városrészeiben még mindig folynak a harcok, anélkül, h­gy a támadó csapatoknak sikerült volna a város bármelyik ne­gyedébe­ behatol titok. Az oviedoi fegyvergyár szintén továbbra is a nemzetiek kezén van. A nemzetiek táborában tartózkodó újságírók egybehangzó jelentése sze­rint a Saragossa-frontszakaszon a nem­zetiek nagy offenzívája máris­­ döntő sikereket hozott. Miguel Ponte tábornok parancsnok­sága alatt nyomulnak előre Saragos­­sából a csapatok. Ha Castellon de la Plana föld­közi tengeri kikötőváros elfoglalása sikerül, úgy nemcsak Ka­talónia és a köztársasági Spanyol­­ország közé vernek éket, hanem Madrid és Barcelona, valamint Madrid és Valencia összekötteté­sét is elvágják. A köztársasági csapatok ezen a frontszakaszon nem tudnak nagyobb ellenállást kifejteni. A milicia­ csa­­patok kitérnek a nagyobb ütközetek elől és teherautók, nagymennyiségű fegyver és muníció hátrahagyásával Castellon felé vonulnak vissza. Hét ellenőrző állomás London, márc. 4. A be nem avatkozási bizottság szakértői albizottsága, — mint a­ Daily Telegraph jelenti, — a követ­kezőképpen állapította meg a sem­legességet ellenőrző állomások he­lyét: 1. Downs (doveri csatorna), 2. Cher­­bourg, 3. Gibraltár, 4. Cagliari (Szardínia), 5. Oran (Algír), 11. Mar­seille, 7. Madeira. (MTI)

Next