8 Órai Ujság, 1937. május (23. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-01 / 98. szám

TELEFONSZÁ­MAINK: SZERKESZTŐSIG ........ *I-153-S0 KIADÓHIVATAL ....................................... UTAZÁSI IRODA.................................. 1-289-81 FIÓKKI­ADÓHIVATAL ........................ I-1M-32 U«7* 3^ |f]iffn2S ® ÁRA 6 FILLÉR jggBHBBw SIB BMKISk wkl SâMBI « SEB. IBrol QI XII­­. ÉVFOLYAM 9­8. SZÁM ALAPÍTOTTA: NADANYI EMIL FŐSZERKESZTŐ: BETHLEN ANDRÁS BUDAPEST, 1937 MÁJUS 1 SZOMBAT A munka hősei A magyar mezőgazdaság tavaszi seregszemléje után most a magyar ipar és kereskedelem vonult fel a Budapesti Nemzetközi Vásár káp­rázatosan szép és gazdag kiállítá­sán, hogy ország-világ előtt bemu­tassa erőfeszítésének eredményét, szorgalmának és tehetségének gyü­mölcseit. Ennek a kiállításnak foko­zott jelentősége van ma, amikor az ország kereskedelem- és iparellenes jelszavaktól visszhangzik, amikor kótyagos demagógia hirdeti, hogy nincs szükség kereskedőkre és gúzsba kell kötni az ipart. Nos, a magyar iparos és a magyar keres­kedő nem perel vádlóival, nem vi­tatkozik széllel-bélelt frázisokkal, felépíti évről-évre a maga pavillon­­ját a városligeti vásárvárosban, ki­ál­lít­ja portékáit, bemutatja leg­úf­jabb készítményeit és szebbnél­­szebb alkotásokkal hirdeti, hogy él, dolgozik és produkál, kézzelfogható mértékkel gazdagítja a nemzetet, mi­alatt a jelszavak lovagjai mindent elkövetnek az ország meglévő érté­kei szétrobbantására. Tizenegy év óta rendezi meg az ipar és kereskedelem a tavaszi nem­zetközi vásárt s legnagyobb dicső­sége, hogy a kiállítás évről-évre szépül és gazdagodik. Mostoha kö­rülmények, válságok, gazdasági­­földrengések súlyos vérveszteségeket okozhattak egyes ipari és kereske­delmi vállalatoknál, de az ipar és kereskedelem a maga összességében bátran szembenézett minden vihar­ral, hősiesen megbirkózott minden megpróbáltatással s rendületlenül, megállás nélkül ment előre a hala­dás útján. Ennek az állandó, cél­tudatos, mindig jobbra és szebbre törő haladásnak nagyszerű demon­strációja a ma megnyílt vásár is, mely egy egész világ előtt hirdeti a magyar ipar és kereskedelem életre­valóságát, szorgalmát, tehetségét és energiáját. De ugyanezt hirdet­i be­felé is, rosszhiszemű demagógok és ellenséges indulatú politikai irány­zatok felé, a becsülettel v­égzett munka jogos önérzetével követelve megbecsülést, elismerést és főkép­pen szabadságot, mely lehetőséget ad a csendes, zajtalan, de­­eredmé­­n­yes munkára. 71 %vörös visszatérése Griger Miklós drámai beszéde a Házban A költségvetés vitája meg­­kapóan szép és színes mozza­nattal gyarapodott. Ma dél­előtt került sor Griger Miklós felszólalására és a Háznak ez a mélyen meggyőződésés, lo­bogó temperamentumú, erősen nép- és szabadságszerető tagja olyan beszédet mondott, amely nem egyszer szinte drámai ha­tást ért el. Griger politikai küzdelme azóta, hogy az előbbi parla­ment feloszlatásának napján összetűzött a hatalommal, va­lóságos kálváriajárás volt. Azt lehetne mondani, űzték és ker­gették egyik választásból a másikra, miután ki volt adva a jelszó, hogy „a t­örös papnak pedig bejönnie nem szabad”. A sors felismerhetetlen ren­delése máskép akarta. Griger ma ott szónokolt a képviselőházban, kizárva mindazt a mély keserűséget, fájdalmat, méltatlan üldözé­sen való felháborodást, ame­lyet végig élt és újból hitval­lást téve a maga­­elveiről, amelyeknek kitartó követésé­ben ez az üldöztetést rengeteg támadás és rágalom sem tud­ta megtörni. A mai délelőtt­­nek Griger Miklós beszéde volt a kiemelkedő mozzanata.­zemben, amikor így folytatja: — Most, első felszólalásomkor, szükségét látom annak, hogy támo­gatóimnak, a független ellenzék tag­jainak és elsősorban Eckhardt Tibor­nak köszönetet mondjak. Beszédem tárgya, a választójog és az azzal ösz­­szefüggő kérdések lesznek. — úgy érzem — emeli fel hangját Grigor — hogy a mostani választó­jog szenvedő alanyának joga volt arra, hogy bírálatot mondjon a mos­tani választójogról, mert egyik tör­vényünknek sincs akkora jelentősége talán, mint ennek. Ez annál is szük­ségesebb, mert vannak sokan, akik Darányi Kálmán miniszterelnök aj­kairól tegnapelőtt elhangzottak után úgy vélik, hogy felesleges dolog ezt a kérdést fes­zegetni és ennek a kér­désnek taglalásával nyitott ajtót dön­getni — hiszen a titkos választójog úgyis meglesz. — Mennyi alakról hangzott ez már! — vetette közbe Esztergályos János. Gróf Festetics Domokos: Ne za­vard a szűzbeszédet. A közbeszólások után így folytatta Griger Miklós: — Hiába nem beszélnénk a titkos választójogról, az időközi választá­soknál kiütközött ennek a rendszer­nek minden rossz oldala és hibája. " Griger a hatalom morális és fizikai brutalitásáról A Ház ma délelőtti ülésén, ame­lyet 10 órakor nyitott meg Sztra­­nyavszky Sándor elnök, Lázár An­dor igazságügy miniszter volt az „in­spekciós miniszter." Az ülés első szó­noka Griger Miklós volt. — Az 1935-ös házfelosztáskor — kezdte feszült figyelemmel kísért be­szédét, — odakiáltottam az akkori mi­niszterelnöknek: „Miniszterelnök úr, ön nem váltotta be a nemzetnek tett ígéretét!“ Mielőtt ezt a kijelentést megtettem, már előbb is tudtam, hogy szálka vagyok a kormány szemében, de közbeszólásomkor már a legtisz­tábban láttam, hogy ezzel megpe­csételtem sorsomat és el fogok esni a politika harcmezején­­. És nem is csalódtam, mert a hatalom morális és fizikai bruta­litása elzárta előlem hosszú időre a parlament kapuit. Én nem bán­tam ezt és volt bátorságom to­vábbra is az igazat megmondani. Ha nem lehet a képviselőházban politizálni, majd politizálok en­gedély nélkül az országban. Jár­tam az országot és hirdettem az igazságot és hála a független saj­tónak, beszédeim nagy vissz­­hangra találtak. Griger Miklós rövid szünetet tart. Halálos csend uralkodik az ülésre- Gömbös Gyula üres bársonyszéke előtt — Két évtizedes választójogi harc áll mögöttünk. Az utóbbi hat eszten­dőben négy egymást követő kormány ígérte a titkos választójog megterem­tését, de egyik sem csinálta meg. Az­után jött Gömbös Gyula kormánya ... — Mikor nagy politikai ellen­felem üres miniszterelnöki bár­sonyszékét nézem és bírálatot mon­dok róla, tessék elhinni, hogy igen nehéz feladat előtt­­állok, mert nem akarok véteni­­a ke­gyelet ellen, de nem akarok vé­teni a saját meggyőződésem ellen sem. Egy olyan államférfiéról, aki évekig állt az ország élén, és olyan politikai rendszert te­remtett, amely m­ég most is él csökevényeiben, bírálatot csak tárgyilagossággal szabad mond­­dani. Mikor Gömbös Gyuláról em­lékezem meg, meg kell állapíta­nom, hogy politikáját mindig, még életében károsnak és vesze­delmesnek tartottam, de nem vontam soha kétségbe az ő jó­szándékát és tisztakezű­ségét. Most, mikor halála után bírálom, objektivitásra törekszem inkább.

Next