8 Órai Ujság, 1937. május (23. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-01 / 98. szám
Szombat 2. oldal XJapa,Uram2 Orvosok, ügyvédek, kereskedők, tisztviselő urak figyeljék meg: Mérték és két próba után készítek kizárólag május hó 2Q"A8cs korlátolt mennyiségben, tiszta gyapjú divatkelmékből férfi öltönyt 95 pengőért. Nézze meg a kirakatomban ezen kiállított ruhát és használja ki eme propaganda-eladás nagyszerű előnyeit. FEHÉR M. MISI fertiruha-üzlete Károly karút 13. mint azok, akik csak magasztalják és követni szeretnék. A házfeloszlatás t Gömbös Gyula első rádióbeszédében, aztán később az országgyűlés két házában hitvallást tett a titkos választójog mellett. Megígérte, hogy legkésőbb 1931. év őszén beterjeszti a javaslatot. Aztán, mikor eljött 1934 ősze, újabb ígéretet, adott. Telt-múlt az idő és híre kezdett járni annak, hogy a választójogot a kormánypártja akadályozza meg. Ezt a mendemondát maga Gömbös Gyula cáfolta meg. Valótlannak és minden alapot nélkülözőnek mondotta azt a híresztelést, hogy Bethlen akadályozta volna a titkos választójogot, de mégis javaslatot tett a Ház feloszlatására, ami már a nyilatkozat utáni délután be is következett. Ez nem felelt meg sem az alkotmányos követelményeknek, de nem felelt meg a pár órával előbb tett nyilatkozatnak. Azelőtt az volt a szokás, hogy a kormány csak akkor szavaztatja meg az ország népét, amikor olyan viharok dúlnak az országon keresztül, amelyek túlcsapnak a kormány erején. Hogy ilyen erők játszottak volna közre, azt most utólag nehezen lehetne megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy Bethlen István és Gömbös Gyula megegyezése, ami röviddel a Ház feloszlatása előtt történt, csak megszilárdította a kormány pozícióját. Egy magyarázatot azonban lehet találni a Ház feloszlatásra. Gömbös Gyula el akarta érni az egypártrendszert akár egy új választás árán is. — De milyen választás volt ez? A legcsúnyább, amely valaha, Magyarországon volt. Lélektiprás vonult végig az országon a híradósi ítélettel elrendelt választás nyomán. És azután, mikor összeült az új Ház, felállt Kozma, Miklós és bejelentette, hogy a választás tiszta volt. Antal István pedig Jászberényben hirdette, hogy az általános választáson az ellenzéknek még híre-hamva sem volt. A Népsajtó tobzódott az örömmámorban és azt hirdette, hogy a nagy győzelem a Gömbös-kormány hároméves rendszerének diadala volt. Nős. Nem vitatkozom most arról az alternatíváról, hogy „kenyér vagy titkos választói jog", vagy hogy a nyílt vagy a titkos választói jog nyújt-e több kenyeret, csak megállapítom, hogy az előző kormány nem több kenyeret, hanem több szolgaságot jelentett. (Helyeslés a baloldalon, ellentmondások a jobboldalon.) Ha a kormány olyan komolyan vette volna a demokráciát, amilyen nevetségesen hirdette a diktatúráról szóló híreket, a nép is komolyan vette volna őt. Gömbös ígéretei — Később azt mondták, hogy Bethlen István miniszterelnöksége alatt is voltak választási visszaélések. Azt azonban elfelejtették mondani, hogy Bethlen István soha nem hirdette és főkép ígérte a titkos választójogot. Nem vette fel programjába, — helyette Gömbös Gyula kezdte hirdetni, de az ígéretéből még annyit sem valósított meg, hogy legalább egy novellával próbálta volna biztosítani azt, hogy a titkos választójog helyett legalább egy tiszta, nyílt szavazással mondja meg az ország népe a véleményét. A választásokról a közigazgatási bíróság ítéletei alkottak tiszta képet. Megállapították, a brutális mandátumharácsolásokat. A közigazgatási bíróság ítéletének, a fehértógás bírák igaz szavának köszönhetjük, hogy a magyarság szívéből az általános választások után sem veszett ki a jobb jövőbe vetett hit és remény. Akadtak még bírák! — Nagy volt a veszély ebben az időben. Ez a kor már-már arra a római korszakra emlékeztette az embereket, amikor a lantpengető cézárról nem mertek nyilatkozni. De a közigazgatási bíróságok ítéletei után felújjongtak: „Vannak még bíróink és ha nehéz is, de érdemes magyarnak lenni!" Ha Angliában hoztak volna ilyen ítéleteket, a kormány egy percig sem maradhatott volna a helyén, nálunk azonban semmiféle konzekvenciát nem vontak le. A bíróságot ítéleteiért térdre akarták kényszeríteni, azzal, hogy az igazságügyminisztérium felügyelete alá helyezik. Lázár Andor igazságügyminiszter: Hogy lehet ilyet mondani!! „Több kenyér helyett, több szolgaság!" Griger Miklós: Egy nagy és szomorú korszakban a bíróságok viszszaadták a magyarságnak a bíróságba vetett hitét, de ez reánk is kötelességeket ró, még pedig azt, hogy megvédjük a bírói függetlenséget, amely nélkül az ököl volna minden és a jog semmi. — Bíróságainkban, hála Istennek, és az a tudat, hogy a politikai bíró nem bíró. A bírói függetlenséget azonban intézményeink neve bástyázzák körül kellően. Lázár Andor igazságügy miniszter: Sehol sínesen annyira körülbástyázva, mint Magyarországon. (Zaj a jobboldalon és a középen.) Griger Miklós: Az előző kormány „vérző szívvel“ rendelt el nyílt választásokat és a választásokkal nemcsak az ellenzéket söpörte el, de eltaposta a „csuklyásokat, mordályosokat és tesi,puskásokat" , és mindenki azt hitte, hogy most már nincs akadály a titkos választói jog megteremtése előtt. A diadalmas választás után azonban egyszerre a fagyos elutasítás álláspontjára helyezkedtek és már azt mondták, hogy ez a választójogi reform nem is olyan sor Nagyothallók!!! J. A. Nenroth úr, Wirn, a Deutsche Akustik Gesellschaft. Berlin képviselője bemutatja a legújabb hallókészülékeket. Bemutatás 1937 május 3-tól .Véig. !! Saját érdekében okvetlenül keressen fel. Cameroni és Társa Budapest, V.* Vifreimart.Tetér ! • Vrjegyzéket kívánatra küldünk. - „Voltak alvezérek... — Ernszt Sándor és gróf Esterházy Móric legutóbbi beszédeikben is megállapították, hogy a volt kormány minden cselekedete a diktatúra előkészítését célozta. Ha tiltakoztak is a diktatúra vádja ellen, szegény Gömbös Gyula mellett voltak alvezérek, akik mindenáron bele akarták szuggerálni, hogy ő az elhivatott erre a szerepre. 1937 május *1 M HHBDH m ...de akadtak bátor férfiak is!" — Szomorú és veszedelmes korszak volt ez. A nyílt diktatúra nem is olyan veszedelmes, mint a burkolt, mert ez — mint Ecckhardt Tibor is mondotta — a nemzet elaljasodásához vezet. Hogy a magyar nép az áldiktatúrás rendszernek nem adta mag magát, azt egynéhány bátor férfiúnak lehet köszönni, akik nem engedtek egy kis szekta dühödt vandalizmusának. — Itt elsősorban Eckhardt Tibort kell megemlíteni, de gondolok gróf Bethlen Istvánra, akinek mindig ellenzéke voltam, vitéz Horthy Istvánra, Ernszt Sándorra, Zichy Jánosra, néhai gróf Széchenyi Aladárra, Hassay Károlyra, Szontagh Jenőre, Pethő Sándorra és másokra, akiknek munkáján a diktátorán törekvések hajótörést szenvedtek. — Amikor Darányi Kálmán jött... Gúnyos felkiáltások a jobboldalon: No halljuk, most mit akar!! Griger Miklós,megnyugvás költözött telkembe. Kormánya összetételében nem változott meg, de mégis ezt a megnyugvást eredményezte, mert Darányi bemutatkozásakor nem mint próféta vagy mint vezér jelentkezett, hanem csak mint szürke politikus, mint miniszterelnök. — A választójogi reform dolgában tett nyilatkozata is azt a benyomást keltette, hogy a kormányban megvan a jószándék a megvalósításra. Az ajánlási reformot már komoly lépésnek tekintem ezen az úton. Vannak azonban tények és mozzanatok, amelyek bizonyos aggodalmat keltenek. Ilyen az alkotmányjogi reformok sorrendjének megállapítása, mert nem biztosítom a házamat földrengés, tűz, vagy más katasztrófa ellen, ha még azt sem tudom biztosan, hogy felépül-e a házam. (Úgy van, úgy van! — kiáltások a baloldalon.) — Az ajánlási reformtörvénybe beiktathatták volna ugyan azt az elvet is, hogy az időközi választásokat titkosan kell megejteni... A kormánypárti oldalon ülő képviselők egyre fokozódó idegességgel hallgatták Giiger Miklós beszédét. Drozdy Győző végigjárta az egyes csoportokat, majd visszaült a helyére, a kormánypárti képviselők hangos beszélgetésbe kezdtek, anyagira, hogy alig lehetett megérteni Griger szavait. Griger kétszer is hozzákezdett beszéde folytatásához, de mindannyiszor elhallgatott. Végül is a jobboldal felé fordulva, ezt mondotta: — Azt nem kívánhatom, hogy meghallgassanak, de joggal elvárhatom, hogy ne zavarjanak. A baloldal helyesléssel fogadta Griger Miklós megjegyzését, jobboldalról pedig többen közbeszóltak: „Ez érdekesebb!" Griger Miklós ezután így folytatta beszédét: „ A Nép egyik alelnöte a kormánypárt muntkáscsoportjában röviden elintézte a demokrácia kérdését, egyszerűen törölte a szótárából a demokrácia szót. Nem mondom, hogy mindenki magáévá teszi ezt a túloldalon, de vannak néhányat, akik elfogadják ezt az álláspontot. Különben is sok változás az utóbbi időben nem történt, mert a postásoktól és tt- vasutasoktól most is éppúgy beszedik a Néptagdíjat, mint azelőtt. — Itt van a kezemben egy hivatalos körlevél, dr. Botka aláírásával, amely értesíti a hivatalokat, hogy ezután minden hónap fiától kezdve lehet a tagdíjakat levonni és kell beszolgáltatni. A változás tehát itt csak egy párnapi eltolódás. Egy kis mű-vihar Ezután Grigor egyes újságaiéról tesz említést, amelyek mihelyt valahol, keleten vagy nyugaton felgyullad a diktatúrának egy csillaga, leplezetlenül örülnek neki. Óriási zaj tör ki most a jobboldalon és középen. Mondja meg, hogy melyek azok? Hol örülnek neki? Az ellenzékről visszakiabálnak: Nagyon jól tudják odaát, miről van szó! Griger Miklós: És hirdetik a mániákus varázsigéket. (Zaj a középen és a jobboldalon.) — A miniszterelnök úr a maga csődtömeggondozásának gyakorlásában, amelyet a megelőző zavaros múlt likvidálásaiban fejt ki, nagy jóakarattal dolgozik és reményt nyújt arra, hogy rövidesen megcsinálja a választójogi reformot, amely legbiztosabb eszköze az alkotmányos kormányzásnak. Szegedi és megelőző beszédei után tegnapelőtt már konkrét nyilatkozatot is tett a titkos választójog ügyében, de még ez sem nyújt százszázalékos biztonságot (Felkiáltások a jobboldalon: Miért nem? Határozottan beszélt!) Giiger Miklós: Ha azt mondotta volna Darányi Kálmán, hogy én megcsinálom a titkos választójogot, akkor rendben lenne. Felkiáltások a jobboldalon: Azt mondotta! (Folytatás a 12. oldalon.) árki bármilyen utazási § I r» tervével, minden köte-1 I ■*“ lezettség nélkül, teljes § i bizalommal fordulhat a J 18 Órai Újság Utazási § | Irodájához (VI., Andrássy-§ | út AG), ahol minden kér-1 Sdésébe pontos felvilágosítást § i kaphat. |