8 Órai Ujság, 1937. június (23. évfolyam, 121-145. szám)
1937-06-01 / 121. szám
1937 június 1 WILoQ ■ MHnmKedd 3. oldal A pártok együttműködése r~*— Nemcsak ezekben a tekintetekben van új rendszer. A miniszterelnök úr felvette az első naptól kezdve az érintkezést az ellenzékkel. Ez bizonyítéka annak, hogy nem az egypárt-rendszert tartja a maga programmjának, hanem az összes polgári pártokkal való együttműködésben véli a nemzeti egységet és azt az alkotmányos feladatot, — amely a kormányzó úr őfőméltósága (Élénk éljenzés!) és a pártvezérek által rábizatott — megteremthetőnek. — Kifogástalanok voltak a miniszterelnök úr nyilatkozatai a közjogi reformok tekintetében is. Nincs is kétségem abból a szempontból, hogy a kormányzói jogkörre vonatkozó reform még most, a törvényhozás mostani ülésszakán, tehát a költségvetés után fog a Ház elé kerülni és letárgyaltatni. (Élénk helyeslés.) Bírja továbbá a nemzet a miniszterelnök úr ígéretét arra vonatkozólag is, hogy a titkos szavazásra vonatkozó reform még az ülésszak folyamán fog benyújtatni és, hogy ha lehetséges, az ősszel, vagy a tél folyamán letárgyaltatik. (Élénk helyeslés.) De tisztelt választópolgárok, — és ezt örömmel állapítom meg, — ez a kormány új rendszert jelent azért is, mert minden cselekedetéből egy messzemenő szociális érték tűnik ki. I Működését azzal kezdte, hogy a föld- I hoz juttatottak és a házhelyhez jut- I tátottak terheit enyhítette, hogy I megalkotta a gazdatiszti nyugdíjtörvényt, a közeljövőben meg fogja alkotni, illetve benyújtani a falusi lakosság öregségi biztosítására vonatkozó javaslatát, kilátásba helyezte, hogy a munkabérek kérdésével, a falusi munkabérek kérdésével is behatóan foglalkozik és elég, ha rámutatok, hogy a büdzsében beruházásokra 90 millió van fölvéve abból a célból, hogy munkaalkalmat adjon a falusi népnek és elsősorban azoknak a vidékeknek, amelyek az utolsó időben sokat szenvedtek. . Tiszta helyzetet! Az iparügyi miniszter úr a 44 órai heti munkaidő, a minimális munkabér, a családi munkabér, a fizetéses szabadság behozatalát tervezi és munkálja a magánalkalmazottak és az ipari munkások körében, ami mindenesetre szociális szempontból ezen a rétegen sokat fog segíteni és munkába állíthatja egy tömegét azoknak, akik a mai termelési processzusból kirekedtek. A kormány messzemenő programmot állított fel a diplomás ifjúság elhelyezése érdekében, amely program szervesen és okosan keresztülvive, bizonyára elő fogja mozdítani azt, hogy ez a kérdés eltűnjön a szociális problémák köréből és hogy a keresztény ifjúság fokozottabb mértékben fog elhelyezést találni azokban a gazdasági ágakban is, amelyekből eddig a kereszténység tömegei kivnrekedtek és amelyekben megfelelő mértékigvaló elhelyezkedésük nemcsak nekik, hanem az egész országnak érdeke. (Élénk éljenzés.) Én nem pártérdeket képviselek... — Igenis, egy új politikai rend- kétségen felül áll és én azt szeretszerrel állunk szemben. Ez minden nem, mert én nem tartozom párthoz, nem pártérdeket képviselek, hanem nyitva tartom a szememet és csak az ország érdekeit tekintem (Viharos éljenzés és taps, én azt szeretném, hogy ez az új alkotmányos rendszer, amely megfelelő szociális megalapozással akarja a demokratikus fejlődést ebben az országban szolgálni, ez kellő mértékben megerősödjön, gyökereit leeressze a nép széles rétegeibe, amire most a titkos választójog megalkotása előtt kétszeresen van szükség, hogyha állandósítani akarjuk a demokratikus alapon való alkotmányos haladást és nem akarunk beszédülni akár a jobboldali, akár a baloldali szélsőségbe. (Élénk helyeslés és taps.) Sok szabad konkurrenciáján akarják felépíteni a magyar közéletet, azoktól, akik az egypárt mindenkit boldogító eszméjét akarják szolgálni. (Éljenzés.) — És szét kell válni a mérsékelt keresztény és nemzeti irány alapján állóktól azoknak, akik egy szélsőséges antiszemitizmus követelményeit akarják megvalósítani, miután meggyőződésük, hogy ezt máskép, mint parancsuralmon keresztül elérni nem tudják, ezért ennek a rendszernek hívei. (Általános helyeslés. ) De ennek vannak politikai, vannak gazdasági, vannak szociális feltételei is. Először a politikai feltételekről kívánok szólani. Politikai téren tiszta helyzetet kell teremteni, tiszta helyzetet kell teremteni elsősorban a pártokban. Szét kell a pártokban válniok azoknak, akik demokratikus fejlődést alkotmányos nemzeti alapon hirdetnek, azoktól, akik parancsuralmat hirdetnek és a diktatúra mellett foglalnak állást. (Viharos éljenzés és taps.) El kell válniok azoktól, akik a pártos.) Nem engedhetjük meg magaimnak azt a luxust a mai naptól kezdve, hogy a polgári pártok egymással farkasszemet nézve, egymásra rálicitálva, szembe álljanak egymással, mert a rálicitálásból, radikalizmus, a radikalizmusból bolsevizmus vagy pedig parancsuralom következik. (Általános helyeslés.) — A polgári pártoknak, amelyek A vörös- és a barnatenger közt . De én tovább megyek. Ezzel még nincs megteremtve a tiszta légkör a politikai életben, amire szükség van, ha egy alkotmányos demokratikus rendszer ezt a nemzetet titkos választójog mellett is kormányozni és pedig kellő erővel akarja és tudja kormányozni. A titkos választójog nagy haladást jelent a demokrácia létráján, de egyúttal egy hagy próbaköve is a politikailag iskolázatlan tömegek érettségének és hagy próbaköve a vezető osztályok Vezetőképességének is. Hogy egy hasonlattal éljek, a magyar politikai élet egy keskeny földnyelven halad előre, amelyet egyik oldalról a vöröstenger hullámai, a másik oldalról egy barnatenger hullámai csapkodnak. Egy keskeny földnyelven, amelyen eddig a nemzet vezetői a haladást azzal biztosították, hogy kézen vezették azokat, akik politikailag talán még kevésbé voltak érettek és akiket az veszély fenyegetett, hogy ha eleresztik a kezüket, vagy a vörös-, vagy a barnatengerbe fulladtak bele. (Általános helyeslés.) A vezetésnek ez a rendszere a titkos választójog behozatalával megszűnik. A széles tömegek a saját eszük, a saját felfogásuk, a saját szenvedélyeik, a saját elképzeléseik után fognak indulni és csak akkor fogják megtartani a helyes utat, hogyha a nemzeti, keresztény alapon álló alkotmányos demokráciát megvalósítani akaró polgári pártok egymással kezet fogva, fognak nekik irányt mutatni. (Élénk helyeslés és éljen keresztény és nemzeti alapon állanak és mindazoknak az értékeknek, amelyek a polgári pártokban ismeretesek, egymással kezet kell fogniok, egymással együtt kell vállalniuk ezt a vezetést. Igenis, a jelenlegi kormány vezetése mellett, azért, mert különben bekövetkezhetik, hogy ennek a nemzetnek széles tömegei déli-* bábos álmok után szaladva, beszédeinek vagy az egyik, vagy a másik szélsőségbe. (Általános helyeslés.) A német példa — jusson eszünkbe más államok példája és ezek közül csak egynek, Németországnak példájára kívánnék kitérni. Németországban a háború után három polgári párt volt: a német nemzeti párt, amely a konzervatív, történelmi osztályokat és a parasztság széles rétegeit számította hívei közé, a keresztény középpárt, a centrum, amely centrum a katolikus tömegeket számította hívei közé és a német néppárt, amely néppárt a városi közönséget, az intelligenciát, a liberális polgárságot számíthatta a maga adeptusai közé. Ahelyett, hogy ez a három párt a háború után egymással kezet fogva és törhetetlen fegyverszövetségben vitte volna előre Németország polgárságának ügyeit, ehelyett a két, párt, a, centrum és a német néppárt a szociáldemokráciával fogtak kezet. Nem ők aratták le ennek az összefogásnak gyümölcseit, hanem baloldalra tolódott a német politika olyannyira, hogy egyidőben előállott a veszélye annak, hogy a kommunizmus válik úrrá Németországon. És ekkor a német nemzeti párt, amely kívül állott a szövetségen, a szélsőjobboldallal fogott kezet és nem ő került uralomra, hanem a szélsőjobboldal, a parancsuralmi rendszer, amelynek áldozatul esett a német polgárságnak minden alkotmányos szabadsága. (Általános helyeslés.) idejében össze kell fognunk! — Nehogy mi is így járjunk, nehogy fel nem használva a kellő időpontot, amikor gondoskodnunk lehet arról, hogy a polgári pártok összefogása révén itt egy kemény, de alkotmányos, a szabadságokat tisztelő, demokratikus haladást szolgáló rezsim váljon tírrá, nehogy elmulaszszuk ezt az időt és késő bánat legyen a siratója annak, hogy vagy a szociáldemokrácia és a kommunizmus, vagy a parancsuralmi rendszer tudta magának a tömegeket megnyerni, én azt hiszem, hogy elérkezett az ideje, hogy ez a polgári összefogás keresztül vitessék. Én úgy érzem, hogy megvan a jóakarat nemcsak a kormányelnök úr személyében, de saját pártjában, ennek sok rétegében és megvan mindenekelőtt az ellenzéki oldalon, ahol az ellenzéki és pedig kemény kritikát gyakorló pártok, köztük elsősorban a független kisgazdapárt (Élénk helyeslés) a fegyelmezettségnek és annak az öntudatnak adta jelét, hogy nehéz idők várnak erre az országra, amelyben szélső jelszavakkal játszani nem szabad. Kétségtelen, hogy ilyen összefogásnak kell egy programjának lenni és messze vezetne, de nem is tartom magamat hivatottnak arra, hogy ilyen összefogásnak én adjak programmot. De ez nem is szükséges. Méltóztassék végignézni azokon a problémákon, amelyek ma, a közéletet izgatják, nem látjuk-e azt, hogy ezekben a fő problémákban a polgári pártok, a nemzeti és keresztény alapon álló polgári pártok között úgyszólván semmi eltérés nincs, legfeljebb részletkérdésekben, a haladás gyorsabb vagy lassúbb tempója tekintetében. Csak röviden, inkább példaképpen, legyen szabad megemlítenem, hogy milyen dolgokra gondolok. Mindnyájan egyetértünk abban, hogy az állam egész gépezetét, a titkos választójoggal összefüggő demokratikus korszakban egész más alapokra kell állítani decentralizálni kell a vízfejeket, több jogot kell adni a vidéknek és az ellenőrzést gyakorló autonómiának. Mindnyájan egyetértünk abban, hogy azon az alsó fokon, ahol az adminisztráció a néppel érintkezik, az államnak ma úgyszólván csakis hatalmi szervei vannak kiépítve és a polgár, amikor szemben áll az állammal, csak parancsot, csak tilalmat, csak adókövetelést, csak rendre való intést kap, de nincsenek kiépítve az