8 Órai Ujság, 1937. július (23. évfolyam, 147-172. szám)
1937-07-02 / 147. szám
1937 JÚLIUS 2. PÉNTEK DB májsIG A mai Ankersch közepes kritikai felkészültségű emberzekfü Gyula, a nagy magyar történetíró a Magyar Szemle legújabb számában a tudós széles látókörével és szigorú módszereivel tesz szóvá egy jelenséget, amely évek óta meghitt beszélgetések állandó tárgya, a magyar társadalom egyik legtöbbet hánytorgatott nyílt titka. Ezt a jelenséget Szekfü a német származású magyar középosztály disszimilációjának nevezi. A magyar középosztály német származású tagjai, akik érzésben, ízlésben, gondolkodásban már teljesen magyarrá váltak, Szekfü szerint újabban mind sűrűbben térnek vissza német eredetükhöz, mind határozottabban kezdik magukat a német szellemi és hatalmi törekvések magyarországi képviselőinek érezni; a magyar úri eszmény, amely a múlt század második felében szinte túlságos gyorsasággal bűvölte meg őket, a magyarságban való akadálytalan érvényesülés vonzóereje elégtelennek bizonyulnak az új faji mítosz tömegvarázsával szemben. Valamikor magasabbrendű, csábítóbb, emberhez méltóbb állapotnak látszott magyarnak lenni, mint magyarországi németnek, ma azonban a helyzet megfordult: a hitleri Németország a kollektív önérzetnek oly kiapadhatatlan forrásává vált, hogy a finomabb és választékosabb magyar történelmi eszmény csak igen nehezen küzdhet meg vele. A kérdés bonyolványos. Ama divatos német ideológia híveivé válnánk mi is, ha elhinnék, hogy ezekben a német származású magyarokban megszólalt „a vér szava“. Ezt még akkor sem hisszük el, ha ők maguk állítják. A vér néma, jobban mondva azt mondja, amire érdek, divat és tömegszenvedély tanítja. Bizonyos azonban, hogy a fajiság elve magyarokra, németekre, szlávokra és zsidókra alkalmazva, egyformán azt a veszedelmes dolgot szolgálja, amelyet Szekfű disszimilációnak nevez és amely a magyar középosztály homogénnek és időállónak bizonyult vegyületét alkotó elemeire bontja fel. Az évszázadok kibékítő és kiegyenlítő munkáját, az éghajlat és a történelem egységesítő művét veszély fenyegeti. A faji elmélet tudományos jogosultsága vitatható, az azonban nem vitás, hogy feldúlja a társadalom békéjét. Ez a béke megbomlik abban a pillanatban, amint a magyar középosztály harmonikus épülete egymással vetélkedő és egymás ellen acsarkodó fajok küzdőterévé alakul át. Ezért feltétlenül gyöngéden és tapintatosan kell kezelnünk a német eredetű magyarok egy részének bizonyára pillanatnyi változását, annál is inkább, mert rengeteg enyhítő körülményük van erre a változásra, sőt nagyrészük valószínűleg nem is érzi változásnak. A magyarság és németség szellemi határvonalai újabban nagyon elmosódtak; a magát szélsőnacionalistának valló magyar sajtó valósággal felolvad a németség ünneplésében és bálványozásában. Bizonyos indulatok, amelyek a németekre jellemzők, nálunk nemzeti színekben mutatkoznak. Ilyenformán rek számára könnyen előállhat az a félreértés, hogy magyarság és németség rokon dolgok, sőt a kettő talán egy és ugyanaz. A német származású magyar, miközben Wotannak áldoz, egyúttal szilaj magyar hazafinak érezheti magát, abban a félhomályos, tudatossá nem vált hitben, hogy magyarnak lenni afféle közbeneső állomás a németség felé. Ez ellen nem gyűlölettel és nem másféle fajiság emlegetésével kell védekezni, hanem, mint Szekfű mondja, a magyar történelmi műveltség és öntudat fejlesztésével. Mi nem vagyunk németek; nem azért, mert más fajhoz tartozunk, hiszen a magyarság elég számottevő része német eredetű. Hanem azért nem vagyunk németek, mert részesei vagyunk egy, a némettől gyökeresen különböző történelmi gondolatnak, nemzeti öntudatnak. Magyarok vagyunk állami létünk egész történetében és szerkezetében, földrajzi helyzetünkben, küldetésünkben, a számtalan nem német eredetű műveltségrétegben, amely úgy borítja be a magyar ízlést mint az öreg, fát az évgyűrűk, magyarok vagyunk Szent Istvánban, Hollós Mátyásban és Széchenyi Istvánban. Magyarok vagyunk a szabadság és az egyéniség tiszteletében, amelyért vérünket ontottuk. Magyarok vagyunk a magyarság kifejezhetetlen élményében és abban a féltékenységtől mént, nyugodt, biztos tudatban, hogy magyarnak lenni van olyan lelkesítő gondolat mint németnek lenni. Csongor Már 8 százalékkal esett a frank Drágasági hullám önti el Franciaországot — Inog a Chautemps-kormány Paris, július 1. (Magyar Távirati Iroda) A kormány első pénzügyi rendeletei ma reggel lépnek életbe. A frank aranytartalmát szabályozó rendelet alapján a frank mától kezdve a fontsterlinghez hasonlóan im adózó árfolyamú pénznemmé alakul át. Az októberben létrejött hármas pénzügyi megállapodás alapján a valutakiegyenlítő alap továbbfolytatja működését és feladata az lesz, hogy a frank árfolyamingadozását bizonyos egyensúlyi pont körül szűk keretek közé szorítsa. A Matin utal arra, hogy a valutakiegyenlítő alap arany- és valutakészlete kimerült ugyan, de még mindig kellő mennyiségű frankkal rendelkezik. Szakértők nézete szerint az új frankot az üzérkedés rohamai ellen törvénnyel kell megvédelmezni, mert az üzérkedők bizonytalan talajon működnek majd. A lap értesülése szerint szerdán Páris, London és Washington között élénk eszmecserék folytak és biztosra vehető, hogy a három nagyhatalom pénzügyi téren továbbra is együttműködik. Az Echo de Paris jelentése szerint a kormány kebelében ellentétek merültek fel a kincstári díjak, vasúti és postai •íjszabások ,kielések, az adóterhek fokozása ügyében. Egyes miniszterek lemondásig gondolnak. A szocialista miniszterek nem akarják beismerni politikai kísérletük csődjét. A valóság az, hogy a szocialista párt szívesen menne át ellenzékbe, meg akarja torpedózni Bonner pénzügyi tervét és nem hajlandó csatlakozni a fogyasztást sújtó adóemelésekhez. Ennek a körülménynek tudható be, hogy a kormány szerdán nem döntött a kincstári díjszabások és az adóemelés ügyében. Chautemps bízik benne, hogy sikerül elsimítani az ellentétet. A kormány ma újabb értekezletre ül össze: tíz köbméterjét 1,50 frankról 2 frankra emelte. Tizenötmilliárdos jegybankkölcsön Páris, július X. , JA 8 Órás Tissng távirati tudósutd. A francia hivatalos lap csütörtök végén száma három nagyfontosságú rendeletet közöl, amelyeket a Chautempt kormány részben már a számára adó rendkívüli pénzügyi felhatalmazási törvény alapján bocsátott ki. Az első rendelet tulajdonképen egy megállapodás Bonnet pénzügyminiszter és a francia jegybank főkormányzója között, amelynek értelmében a jegybank kötelezi magát arra, hogy a pénzügyminiszter kérésére 15 milliárd frankot bocsát az államkincstár rendelkezésére. A második rendelet a tőzsdék újbóli megnyitására vonatkozik. A rendelet felfüggeszti a június 29-én hozott rendeletet a tőzsdék bezáratásáról és úgy intézkedik, hogy ma, július 1-én a francia tőzsdék újból megnyíljanak. A harmadik rendelet hatályon kívül helyezi az aranyra és külföldi fizetési eszközökre szóló esedékességek moratóriumát. Ez a rendelet ma lépett hatályba. A kormány ma újabb minisztertanácsra ül össze, amelynek napirendjén csaknem kizárólag a pénzügyi válsággal kapcsolatos intézkedések megtétele áll A frankesés Newyork, július 1. (A Lorai Újság távirati tudósítása) A Wallstreet köreiben nagy érdeklődéssel várják, hogyan alakul a francia frank további árfolyama. A devizapiacon szerdán a legnagyobb bizonytalanság uralkodott a francia frank áralakulása terén, míg végül azután Párisból beérkeztek az első hírek a francia kormány rendeleteiről, amelyek értelmében a francia frank letért az aranyalapról. A francia frankról szóló üzletkötésekben nagy árhullámzás indult meg, s végül a jegyzés 4,14 dollárban állapodott meg. Ez az árfolyam azt jelenti, hogy a newyorki devizapiac közel 8%-os frank-leértékelést hajtott végre. Amíg a frank a valutakiegyenlítőalapok segítségével árszintjét tartani tudta, a jegyzés 4,45 dollár volt. Páris, július 1. (Inf.) A koradélelőtti órákban a párisi bankközi forgalomban a következő valutaárfolyamok alakultak ki: angol font 119 frank (hétfőn, a tőzsdék bezárását megelőző napon a hivatalos jegyzés 110.55 frank volt), a dollárt 21.15 frank árfolyamon kötötték, míg hétfőn 22.41 frank volt, a svájci frank árfolyama 552 frank körül alakult ki 100 svájci frankért, a hétfői jegyzés 513,75 frank volt. Ez közel nyolcszázalékos olcsóbbodást jelent. Páris, július 1. A legfelsőbb vasúti tanács elhatározta a személyszállítási díjszabás mintegy húsz százalékkal való emelétést. (MTI.) Páris, július 1. (A 8 Órai Újság tudósítása) A francia frank árszintjének visszaesése elkerülhetetlenül újabb drágulási hullámra vezet. A drágításban most a vasút jár elől. A legfőbb vasútigazgatóság szerda este hozott határozatában valamennyi vasútvonalon öt centimetal drágította a személyszállítás kilométer-tarifáját. Az igazgatóság egyben jelezte, hogy a legközelebbi napokban megjelenik a teheráruk vasúti díjszabásának felemelésére vonatkozó határozat. Megdrágult a vízdíj is. A szajnamegyei vízművek igazgatósága a 3 is, eisii mia Tsrisn ii !