8 Órai Ujság, 1937. október (23. évfolyam, 231-248. szám)
1937-10-12 / 231. szám
1937 OKTÓBER 12, KEDD fettiLs&Q Á KÖRMENDI KÉZFOGÁS Sigray, Eckhardt, Zichy, Rassay nagy beszédei az alkotmányért, a rendért, a demagógok letöréséért és a szentistváni királyságért Körmend, okt. 11. (A 8 lórai újjság tudósítójától) Nagyjelentőségű politikai esemény színhelye volt vasárnap Körmend, ahol gróf Sigray Antal beszámolóján megjelentek a polgári ellenzéki pártok vezérei is. A Batthyány— Strattmann hercegi várkastély udvarán folyt le a gyűlés, amelyen gróf Sigray Antalon kívül megjelent gróf Zichy János, az Egyesült Keresztény Párt elnöke, Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt vezére, Rassay Károly, a Polgári Szabadság Párt elnöke, valamint számos országgyűlési képviselő és felsőházi tag. Gróf Sigray Antal beszéde elején rámutatott arra, hogy a nemzetközi helyzet még veszélyeket rejt magában és még mindig óriási aggodalom él a lelkekben: nem lesz-e ismét egy mindent elpuszító világháború? Megnyugvással szolgálhat azonban a brit világbirodalom fegyverkezése, valamint az Egyesült Államok elnökének nyilatkozata, ami olyan túlsúlyt jelent az angolszász népek részére, hogy ennek ismeretében bízni lehet abban, hogy senki sem mer háborút kezdeni. Sigray ezután arról szólt, hogy a nagy társadalmi elégedetlenség tette lehetővé a kommunizmus és a nemzeti szocializmus létrejöttét, ez teszi lehetővé mindkettő propagandáját,de azért egyik sem oldotta meg gyakorlatban azokat a problémákat, amelyek még mindig felborulással és veszéllyel fenyegetik a mai polgári embert. A ma létező társadalmi egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat Magyarországon nem lehet megoldani diktatúrával. Ha van valami, ami kivezethet a mai állapotból, az nem lehet más, mint a törvényes királyság helyreállítása. — Azokkal, — mondotta Sigray Antal gróf, — akik idegen érdekből vagy idegen pénzen folytatnak bármi néven nevezendő propagandát, nem fogok vitába szállni, de a jóhiszeműeknek, akik diktatúrában látják a megoldást, azt mondom, hogy minden diktatórikus kísérlet óriási bajokra vezetne, óriási szenvedéseket okozna újból, megsértené az alkotmányosságot és a magyar nép lelkét. Tagadhatatlan azonban, hogy a mai parlament elszakadt a néptől, mert a nép az erőszakos választások révén létrejött többséget nem tekinti a magáénak, de a magyar alkotmányban megvan a lehetősége annak, hogy összeegyeztessük a rendet és a szabadságot és törvényes úton vezessük le a bajokat. A titkos választójog, amely fontos és sürgős, nagy és nehéz probléma, kihatásaiban olyan horderejű, hogy megoldására minden erő és minden tehetség, amely ebben az országban létezik, össze kell hogy fogjon. Ezt a kérdést csak akkor lehet legalább nyugvópontra juttatni, ha az ellenzéket nemcsak meghallgatják, hanem be is vonják a kormány részéről ennek a törvényjavaslatnak megalkotásába. Királyság és titkos választójog — Tudom, hogy ez a kérdés áldozatot is követel az ellenzéki vezérek részéről, de nem szabad taktikára gondolni, hanem csak arra, hogy a megoldás a lehető legjobban, biztosítsa hazánk nyugalmát és békéjét. Mi, akik a törvényes királyság hívének valljuk magunkat, nem félünk a titkos választójog behozatalától, mert tudjuk, hogy a királyi hatalom, királyi tekintély olyan tényező, amely legalkalmasabb arra, hogy ellensúlya legyen a felforgató elemeknek és a felforgató szándékkal űzött propagandának. Ezért követeljük, hogy a kormány tegyen róla, hogy a nemzet szabadon rendelkezhessék a trón helyreállítása fölött, mert mi a restaurációtól várjuk Magyarország nagyságát, boldogulását, a jólét és gazdagság helyreállítását épúgy, mint a társadalmi problémák megoldását. Ha a nemzet egysége nyíltan vallomást tesz a trónhoz való hűsége mellett, akkor az akadályokat le fogjuk győzni. Sigray beszédét nagy tapssal és éljenzéssel fogadták, majd utána Eckhardt Tibor emelkedett szólásra. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy ma, amikor nagy veszedelmet lát a Duna-medence felé közeledni, szükségesnek érzi, hogy leszögezze a maga és pártja álláspontját a restaráció kérdésében. tetünk az ideiglenes magyar államfő, a kormányzó személye iránt és mindazon közjogi berendezések iránt, amelyeknek tekintélyét épségben tartani mindanynyiunk szent kötelessége, de az átmeneti állapotból a végleges állapotba vivő lehetőségeket szem elől téveszteni nem szabad. Az osztrák—magyar monarchia formájához vissza nem térhetünk, de ezt a konstrukciót az együttműködésnek valamilyen új fajtájával kell pótolnunk, ha meg akarunk itt állni a Duna völgyében. Európa békéje és nyugalma függ attól, hogy a magyar földön semmiféle nagyhatalmi törekvés ne tudjon áthatolni és ne tudja az európai egyensúlyt máról-holnapra felborítani. Egyszerű levelezőlapon lehetőleg még ma közölje, hogy az új ősz- Itálysorsjátékban hány sorsjeggyel óhajt résztvenni ? ÁRAK: */* 3.50, Vi 7, V. *• 4, V, 28 pengő. gg| Pontos és diszkrét elintézésről gondoskodik Ilii DÖRGE FRIGYES I bank rt. Kossuth Lajos utca 4. szám Telefon: 189-880, mely a most befejezett húzásokon rengeteg KSgP nyereményt fizetett ki, többek között a 15* 710 I számú sorsjegyre a 300.000. pentős I főnyereményt isrt Helyre kell állítani Szent István birodalmát — Mi az alkotmányos monarchia álláspontján állunk, — mondotta Eckhardt, — s ennek az országnak becsületes, stabil, állandó, megingathatatlan tekintéllyel rendelkező kormányzását csak az alkotmányos monarchia alapján és minden választástól való függetlenítés alapján tudom elképzelni. E kis nemzetnek, amely valóságos kulcshelyzetet tölt be az európai térképen, a külföldi beavatkozások lehetőségét a legteljesebb mértékben ki kell zárnia a maga életéből és az államfőkérdés megoldásánál elsősorban kell ügyelnie arra, hogy ennél soha semmilyen körülmények között idegen érdekek ne érvényesülhessenek. Az alkotmányos monarchiát minden józan és tisztességes magyar ember más formában, mint Szent István birodalmának helyreállításában, nem képzelheti el. Eckhardt Tibor ezután arról beszélt, hogy a szentistváni birodalom gondolatában pártok felett álló módon kell összefogni minden magyar embernek. A restauráció kérdésében két felfogás áll szemben egymással: a legitimizmus és a szabad királyválasztás. Néhai Túri Béla mondotta, hogy a legitimista gondolat hívei nem gondolnak arra, hogy az alkotmányos magyar tényezők megkerülésével restauráljanak, hanem kizárólagosan az alkotmányos magyar tényezők akaratelhatározása alapján következzék be a magyar restauráció, így a legitimista és szabad királyválasztó felfogás között nincs ellentét. Időszerű-e a restauráció ? — Magyarországon a legutóbbi években a restauráció politikai időszerűsége lényegesen megnövekedett. — Mi mindnyájan a legteljesebb lojalitással visel Persze, hogy nemi lehetetlenség oda bejutni. Az egész házban nappali világosságot árasztanak a TUNGSRAM dupla spirállámpák. — A fejfájás és a migrén akkor, ha ezek a bénűködés és a gyomoremésztés zavaraiból erednek, gyakran már egy pohár természetes „Ferenc József* keserűvíz használata után is megszűnnek. Kérdezze meg orvosát. Eckhardt Ottó királyfiról Megnövelte a restauráció időszerűségét az a tény is, hogy az a férfiú, akinek személyéhez a restaurációs törekvések kapcsolódnak, elérte nagykorúságát. Én abban a szerencsében részesültem a nyáron, hogy az ő felfogását, az ő egyéniségét személyesen megismerhettem. Valóságos lelki örömömre szolgált az a néhány óra, amit az ő társaságában, alkalmam volt eltölteni, mert az az alkotmányos felfogás, amelyről minden szava tanúságot tett, szociális megértése és komoly, férfas egyénisége meggyőzött arról, hogy az ő személye biztosíték minden körülmények között, hogy ez az ország, ha rákerül a sor, keresztény és népi alapon fog regenerálódni és erre az alapra egy szebb és jobb jövőt nyugodtan építeni lehet. Ezután gróf Zichy János beszélt és hangsúlyozta, hogy Eckhardt beszéde a legitimizmus szempontjából rendkívül sokat jelent (Tudósítás folytatása a 9. oldalon)