8 Órai Ujság, 1937. október (23. évfolyam, 231-248. szám)

1937-10-12 / 231. szám

1937 OKTÓBER 12, KEDD fettiLs&Q Á KÖRMENDI KÉZFOGÁS Sigray, Eckhardt, Zichy, Rassay nagy beszédei az alkotmányért, a rendért, a demagógok letöréséért és a szentistváni királyságért Körmend, okt. 11. (A 8 lórai újjság tudósítójától) Nagyjelentőségű politikai esemény színhelye volt vasárnap Körmend, ahol gróf Sigray Antal beszámoló­ján megjelentek a polgári ellenzéki pártok vezérei is. A Batthyány— Strattmann hercegi várkastély udva­rán folyt le a gyűlés, amelyen gróf Sigray Antalon kívül megjelent gróf Zichy János, az Egyesült Keresztény Párt elnöke, Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt vezére, Ras­say Károly, a Polgári Szabadság Párt elnöke, valamint számos ország­­gyűlési képviselő és felsőházi tag. Gróf Sigray Antal beszéde elején rámutatott arra, hogy a nemzetközi helyzet még veszélyeket rejt magá­ban és még mindig óriási aggodalom él a lelkekben: nem lesz-e ismét egy mindent elpuszító világháború? Meg­nyugvással szolgálhat azonban a brit világbirodalom fegyverkezése, valamint az Egyesült Államok elnö­kének nyilatkozata, ami olyan túl­súlyt jelent az angolszász népek­­ ré­szére, hogy ennek ismeretében bízni lehet abban, hogy senki sem mer háborút kezdeni. Sigray ezután arról szólt, hogy a nagy társadalmi elégedetlenség tette lehetővé a kommunizmus és a nem­zeti szocializmus létrejöttét, ez teszi lehetővé mindkettő propagandáját,­­de azért egyik sem oldotta meg gya­korlatban­­ azokat a problémákat, amelyek még mindig felborulással és veszéllyel fenyegetik a mai polgári embert. A ma létező társadalmi egyenlőtlenségeket és igazságtalan­ságokat Magyarországon nem lehet megoldani diktatúrával. Ha van va­lami, ami kivezethet a mai állapot­ból, az nem lehet más, mint a törvé­nyes királyság helyreállítása. — Azokkal, — mondotta Sigray Antal gróf, — akik idegen­ érdekből vagy idegen pénzen folytatnak bár­mi néven nevezendő propagandát, nem fogok vitába szállni, de a jóhi­­szeműeknek, akik diktatúrában lát­ják a megoldást, azt mondom, hogy minden diktatórikus kísérlet óriási bajokra vezetne, óriási szenvedé­seket okozna újból, megsértené az alkotmányosságot és a magyar nép lelkét. Tagadhatatlan azonban, hogy a mai parlament elszakadt a néptől, mert a nép az erőszakos választások ré­vén létrejött többséget nem tekinti a magáénak, de a magyar alkot­mányban megvan a lehetősége an­nak, hogy összeegyeztessük a rendet és a szabadságot és törvényes úton vezessük le a bajokat. A titkos választójog, amely fontos és sürgős, nagy és nehéz probléma, kihatásaiban olyan horderejű, hogy megoldására minden erő és minden tehetség, amely ebben az országban létezik, össze kell hogy fogjon. Ezt a kérdést csak akkor lehet legalább nyugvópontra juttatni, ha az ellen­zéket nemcsak meghallgatják, ha­nem be is vonják a kormány ré­széről ennek a törvényjavaslatnak megalkotásába. Királyság és titkos választójog — Tudom, hogy ez a kérdés áldoza­tot is követel az ellenzéki vezérek részéről, de nem szabad taktikára gondolni, hanem csak arra, hogy a megoldás a lehető legjobban, bizto­sítsa hazánk nyugalmát és békéjét. Mi, akik a törvényes királyság hí­vének valljuk magunkat, nem fé­lünk a titkos választójog behozata­lától, mert tudjuk, hogy a királyi hatalom, királyi tekintély olyan té­nyező, amely legalkalmasabb arra, hogy ellensúlya legyen a felfor­gató elemeknek és a felforgató szándékkal űzött propagandának. Ezért követeljük, hogy a kormány tegyen róla, hogy a nemzet szaba­don rendelkezhessék a trón helyre­­állítása fölött, mert mi a restaurációtól várjuk Ma­gyarország nagyságát, boldogulá­sát, a jólét és gazdagság helyre­állítását épúgy, mint a társadal­mi problémák megoldását. Ha a nemzet egysége nyíltan vallo­mást tesz a trónhoz való hűsége mellett, akkor az akadályokat le fogjuk győzni. Sigray beszédét nagy tapssal és él­jenzéssel fogadták, majd utána Eckhardt Tibor emelkedett szólásra. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy ma, amikor nagy veszedelmet lát a Duna-medence felé közeledni, szüksé­gesnek érzi, hogy leszögezze a maga és pártja álláspontját a restaráció kérdésében. tetünk az ideiglenes magyar ál­lamfő, a kormányzó személye iránt és mindazon közjogi beren­dezések iránt, amelyeknek tekin­télyét épségben tartani mindany­­nyiunk szent kötelessége, de az átmeneti állapotból a végleges állapotba vivő lehetőségeket szem elől téveszteni nem szabad. Az oszt­rák—magyar monarchia formájához vissza nem térhetünk, de ezt a kon­strukciót az együttműködésnek vala­milyen új fajtájával kell pótolnunk, ha meg akarunk itt állni a Duna völgyében. Európa békéje és nyugal­ma függ attól, hogy a magyar földön semmiféle nagy­hatalmi törekvés ne tudjon átha­tolni és ne tudja az európai egyensúlyt máról-holnapra fel­borítani. Egyszerű levelezőlapon­ lehetőleg még ma közölje, hogy az új ősz- I­tálysorsjátékban hány sorsjeggyel­­ óhajt résztvenni ? ÁRAK: */* 3.50, Vi 7, V. *• 4, V, 28 pengő. gg| Pontos és diszkrét elintézésről gondoskodik Ilii DÖRGE FRIGYES I bank rt. Kossuth Lajos­ utca 4. szám Telefon: 189-880, mely a most befejezett húzásokon rengeteg KSgP nyereményt fizetett ki, többek között a 15* 710 I számú sorsjegyre a 300.000. pentős I főnyereményt isrt Helyre kell állítani Szent István birodalmát — Mi az alkotmányos monarchia álláspontján állunk, — mondotta Eckhardt, — s ennek az országnak becsületes, stabil, állandó, megingathatatlan tekintéllyel rendelkező kormány­zását csak az alkotmányos mon­archia alapján és minden válasz­tástól való függetlenítés alapján tudom elképzelni. E kis nemzetnek, amely valóságos kulcshelyzetet tölt be az európai tér­képen, a külföldi beavatkozások lehe­tőségét a legteljesebb mértékben ki kell zárnia a maga életéből és az államfőkérdés megoldásánál elsősor­ban kell ügyelnie arra, hogy ennél soha semmilyen körülmények között idegen érdekek ne érvényesülhesse­nek. Az alkotmányos monarchiát min­den józan és tisztességes magyar ember más formában, mint Szent István birodalmának helyreállí­tásában, nem képzelheti el. Eckhardt Tibor ezután arról be­szélt, hogy a szentistváni birodalom gondolatában pártok felett álló mó­don kell összefogni minden magyar embernek. A restauráció kérdésében két felfogás áll szemben egymással: a legitimizmus és a szabad király­­választás. Néhai Túri Béla mondotta, hogy a legitimista gondolat hívei nem gondolnak arra, hogy az alkot­mányos magyar tényezők megkerü­lésével restauráljanak, hanem kizárólagosan az alkotmányos magyar tényezők akaratelhatáro­zása alapján következzék be a magyar restauráció, így a legitimista és szabad király­választó felfogás között nincs ellen­tét. Időszerű-e a restauráció ? — Magyarországon a legutóbbi években a restauráció politikai idő­szerűsége lényegesen megnövekedett. — Mi mindnyájan a legteljesebb lojalitással visel­ Persze, hogy nemi lehetetlenség oda bejutni­. Az­­ egész házban nappali világosságot árasztanak a TUNGSRAM dupla spirállámpák. — A fejfájás és a migrén akkor, ha ezek a bé­nűködés és a gyomoremésztés zavaraiból erednek, gyakran már egy po­hár természetes „Ferenc József*­ keserű­víz használata után is megszűnnek. Kér­dezze meg orvosát. Eckhardt Ottó királyfiról Megnövelte a restauráció időszerű­ségét az a tény is, hogy az a férfiú, akinek személyéhez a restaurációs törekvések kapcsolódnak, elérte nagykorúságát. Én abban a szeren­csében részesültem a nyáron, hogy az ő felfogását, az ő egyéniségét szemé­lyesen megismerhettem. Valóságos lelki örömömre szolgált az a né­hány óra, amit az ő társaságában, alkalmam volt eltölteni, mert az az alkotmányos felfogás, amelyről min­den szava tanúságot tett, szociális megértése és komoly, férfas egyéni­sége meggyőzött arról, hogy az ő személye biztosíték minden körül­mények között, hogy ez az ország, ha rákerül a sor, keresztény és népi ala­pon fog regenerálódni és erre az alapra egy szebb és jobb jövőt nyu­godtan építeni lehet. Ezután gróf Zichy János beszélt és hangsúlyozta, hogy Eckhardt beszéde a legitimizmus szempontjából rend­kívül sokat jelent (Tudósítás folytatása a 9. oldalon)

Next