8 Órai Ujság, 1937. november (23. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

Az állam kenyerén A kormánypárt múlt heti értekez­letén a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány rendezni készül a tisztviselők fizetését. Ezt a rende­zést várják most a tisztviselők, az állam érdemes szolgái, akiket min­dig elsőül áldoznak fel az állam­­háztartási egyensúly oltárán, ha ezt az egyensúlyt a legkisebb szél­roham éri és akik mindig utoljára következnek, ha az általános gaz­dasági konjunktúra megjavul és az állami pénzügyek hajója biztos révbe ér. TA pénzügyminiszter már eszten­dők óta fokozódó állampénztári be­vételeket mutat ki, ezzel szemben a tisztviselők fizetése változatlanul megmaradt azon a mélyponton, ahová nem is egy, hanem három­szori redukcióval nyomták le. A legújabb Tyler-jelentés a gazdasági élet lassú emelkedését, állapítja meg, de nem titkolja, hogy ezzel egyidejűleg a nagy tömegek élet­standardjában nem mutatkozik ja­vulás. Természetes, hogy nem mu­tatkozik, amikor az országnak egy szám szerint is tekintélyes rétege, a fixjövedelmű köztisztviselői kar oda van rögzítve a lecsökkentett és a fokozódó drágasághoz képest már szinte létminimumot sem biz­tosító fizetéshez. Mitől javuljon az általános életszínvonal amikor tíz­­meg tízezer tisztviselőcsalád éppen csak hogy éhen nem hal, de arra m­ég álmában sem gondolhat, hogy olyan cikkekre adjon ki pénzt, me­lyek nem tartoznak a legszűkösebb megélhetés keretébe. Ipar és keres­kedelem, gyár és üzem, de az egész magyar mezőgazdaság is a maga nincstelen embermillióival döntő fokban attól virágzik, vagy pang, tud-e bőven fogyasztani, vásárolni, pénzt költeni a köztisztviselő? Nos, évek óta­ nem tud. Ez az oka, hogy a rohamosan javuló világkonjunk­­túra hozzánk csak üggyel-bajjal, alig látható nyomokban képes el­vergődni. De ezeken az életbevágó gazdasági és szociális szempontokon túl van még valami, ami türelmet­lenül sürgeti azt a­ „pozitív lépést", melyet a miniszterelnök megígért. Ennek az országnak ma inkább, mint valaha szüksége van arra, hogy a közhivatalokban kenyér­­gondoktól független, az államhoz és alkotmányhoz hű, nem politizáló tisztviselők dolgozzanak. Nem vi­tás, hogy a magyar köztisztviselők óriási többsége ilyen férfiakból áll. De ki biztosíthatja, hogy a leg­jobbakhoz is nem találnak-e utat a felforgató jelszavak, ha a gond és nélkülözés kikezdi bennük azt az ellenálló erőt, mely eddig diadal­masan győzött le minden kísértést! /H­k­f­ly| Budapest, 1937 november 3. szerda A Komisly 1 XXIII. évfolyam 1 Főszerkesztő: Bethlen András Alapította: Hadányi Emil­­j 249. szám Angol államférfiak nagyfontosságú látogatása Budapesten 5 % -fsal emelik karácsonyra a köztisztviselők KP ■» ^fizetését Visszakapják 1933 januári illetményeiket — A 8 Órai Újság tudósítása — „ Darányi Kálmán miniszterelnök a kormánypárt múlt h­eti értekezletén a tisztviselői kérdésről szólva, beje­lentette, hogy a kormány a­ közeljö­vőben bizonyos mérvű rendezést hoz az illetmények terén. A miniszterelnök bejelentését hosz­­szas tanácskozások előzték meg. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövet­sége nemrégiben újabb memorandu­mot intézett a kormányhoz s ebben kérte, hogy a folyton növekvő drá­gaság következtében igen súlyos helyzetbe jutott tiszt­viselőtársadalmon segítsen a kor­mány és helyezze hatályon kívül a négy évvel ezelőtt hozott illetménycsök­kentő rendeleteket és így állítsák vissza újra azt az állapotot, ami 1927-ben volt, amikor is a tisztvise­lői fizetéseket rendezték. A kormány belátta, hogy sürgős se­gítségekre van szükség és ezért a ren­dezés módjára vonatkozóan meghall­gatta a KANSz terveit is. A pénzügy­minisztériumban megtartott tanács­kozásokon Fabinyi Tihamér pénz­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy maga is keresi a­ lehetőséget a meg­oldásra és nem akarja megvárni a se­gítéssel a jövő évi költségvetést, ha­nem a lehetőséghez képest m­ár most szeretne segítséget nyújtani, de előzőleg meg kell keresnie azt a módot, ahogy ez keresztülvihető, anél­kül, hogy a költségvetés mai egyen­súlyát ezzel veszélyeztetnék. A leg­utóbbi tanácskozás tíz nappal ezelőtt volt Fabinyi Tihamér pénzügymi­niszternél, s ekkor a miniszter újabb jóindulatáról biztosította a KANSz kiküldötteit. Ezt követte két nappal később Darányi Kálmán miniszter­­elnök bejelentése. Jó informált helyről kapjuk most azt az információt, hogy a kormány karácsonyra vissza­állítja az 1933 január 1-j.a fizeté­seket, ami azt jelenti, hogy az 1933 március 1-én életbeléptetett fizetést redukáló kormányrendeletet hatályon kívül helyezi. Az akkori rendelkezés sze­rint a különböző kategóriáknál 7—5—2 százalékkal szántották le az illetményeket s körülbelül ugyanez a redukció volt a nyugdíjasoknál is, akiknél előzőleg nagyobb mérvű csök­kentést vittek keresztül- Hír szerint mivel ez a redukció egyes kategó­riákban csak igen kevés­ segítséget jelentene, bizonyos korrekciók lesznek, úgy hogy általában legalább 5 száza­lékkal emelik a jelenlegi fizeté­seket. Nem szállítják le a nyugdíj árcát A köztisztviselők várható fizetés­emelésével kapcsolatban olyan hírek is megjelentek, hogy a nyugdíjasok illetményeinél bizonyos leszállítás következnék be, továbbá, hogy 10-ről 15 évre tolnák ki a­ kezdő nyugdíj­fizetés időpontját és hogy százalék­­szerűen bizonyos csökkentés állana be a nyugdíjban, vagy a 10 év után járó 40 százalékos nyugdíját lemérsé­­kelnék. Érdeklődtünk illetékes helyen e hitekre nézve s a légit­a­túrázót­­ ab­­­ban kijelentették, hogy a pénzügyminisztériumban új nyugdíjtörvényen nem dolgoznak. A szolgálati idő meghoszabbításáról szó sincs, hiszen a fiatalság elhelyez­kedésének támogatását a kormány programjába vette. Hogyan tudna en­nek a kötelességnek eleget tenni a kormány, jegyezte meg informáto­runk, ha a szolgálati időt kitolnák? A nyugdíjjogosultság tekinteté­ben sem kívánható, hogy az eddiginél rosszabb helyzetbe ke­rüljenek a tisztviselők és ezáltal mintegy kényszer elé jut­nának, hogy tovább dolgozzanak azok a tisztviselők is, akik már meg­érettek arra, hogy nyugdíjba menje­nek. Egyébként Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter az egész tisztvi­selőkérdés rendezésén nagy erővel dolgozik s ha a helyzet arra meg­érik, a pénzügyminiszternek elhatá­rozott szándéka, hogy az államház­tartás helyzetét figyelembe véve, pil­lanatnyi késedelem­ nélkül segítsen az egész tisztviselőtársadalmon.

Next