8 Órai Ujság, 1937. november (23. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-06 / 252. szám

iQX^fttdapest, 1937 november 6. szombat ÓtaiSnAG? 1— 1^ XXIII. évfolyam Főszerkesztő: Bethlen András Alapította: Nadányi Emil [ 2­5 2. szám Művésznő a tolonckocsin A férges cellában, a tolonckocsi­­ban és az erkölcsrendészeten eltöl­tött hosszú órák kínos emlékeit várjon feledteti-e Dömötör Iloná­val, az egykor ünnepelt operaéne­kesnővel a főkapitány tevékeny erélye, melynek nyomán két fel­függesztett rendőr várja, remélhe­tőleg, példás büntetését. Egy teljes napot töltött az operaénekesnő, a kifogástalan úriasszony az utca lányai, a társadalom söpredéke tár­saságában a rendőrségi fogdában, hurcolták rabszállítókocsiban egyik kerületből a másikba, míg végre az erkölcsrendészeten, közvetlenül a megszégyenítő vizsgálat előtt ki­derült, hogy ártatlanul van ott, ahová vitték. Mi történt itt? Csak annyi, hogy egy szélhámos oda­ment az utcán a rendőrőrszemhez és bosszúból alaptalan vádat emelt a művésznő ellen. Ennyi elég volt ahhoz, hogy egy sétáló úriasszonyt karonragadjanak és végigjárassák vele azt az arcpirító kálváriát, amelyet Dömötör Ilonával végig­járattak. Urihölgyek nem szokták igazolványokkal teletömködni a retiküljeiket, csak azok, akik előre számítanak rá, hogy valami okból meggyűlhet a bajuk a rendőrséggel.­­A tiszta lelkiismeretű ember feles­legesnek tartja, hogy bejelentő­­lapokat, hivatalosan láttamozott, fényképes személyazonossági iga­zolójegyeket cipeljen magával, ha kiteszi a lábát az utcára. Az iga­zolvány hiánya már önmagában is bizonyíték lehet az ártatlanság mellett. Hogyan lehet az, hogy a művésznőt, akinek nevét mindenki ismeri, huszonnégy órán át tartot­ták fogva és csak a huszonnegye­dik órában került abba a helyzetbe, hogy a nevét megmondja. Meg­rettenve gondolunk rá, hogy ez a szörnyűség eddig bárkivel megtör­ténhetett, mert, úgy látszik, a rendőrségen nincsen olyan intéz­mény, mely az ilyen kényes esetek­ben egy órán belül intézkedik. Az új főkapitány erélye megnyugtató arra nézve, hogy hasonló eset többé nem fordul elő. De az utóbbi né­hány év folyamán megtörtént­ ese­tek, melyeket nem követtek fel­függesztések, arra mutatnak, hogy itt nem két szál rendőr bűnös ha­nyagságával állunk szemben. Buda­pest rokonszenves új főkapitányá­nak a két rendőr felfüggesztésén kívül likvidálnia kell egy kínos szellemi hagyatékot is, amely lehe­tővé tette ezt és a hasonló mellé­fogásokat. Nemcsak azt kell ki­nyomozni, hogy ki a hibás, hanem azt is, hogy mi a hiba. Ha a vizs­gálat azzal az eredménnyel jár, hogy többé egyetlenegy úri­asszonyt, vagy­ bármi­­­rendű és rangú ártatlan nőt sem cipelnek az utcáról a fogdába és az­ erkölcs­rendészetre, ez a legszebb elégtétel lesz a súlyosan megbántott művész­nőnek és ez, csakis ez feledtetheti el vele a súlyos inzultust, a férges cellában és a tolonckocsiban töltött órák emlékét. M­inisztertanács előtt a választójogi javaslat tervezete l_nrt_na_n-1_1n_—..­in_n­Lm rrm~rm—i" *~ ~~ ** ** ~* 11 ** *“ 11 ■» mm mm *“* **** ■» *"* ** ■* ** — — —■ -- — — — —! Békét közvetít Németország Kína és Japán közt Ribbentrop készíti elő a megegyezést Paris, nov. 5. A brüsszeli értekezlettel kapcso­latban a Petit Párisien kifejti, hogy az értekezlet tagjai nem fűz­nek vérmes reményeket ahhoz a felhíváshoz, melyet a két hadviselő félhez intéznek, azonban a közvetí­tés kísérletét mégis meg kell tenni. Az Echo de Paris szerint Edén fel akarta használni a brüsszeli ér­tekezlet alkalmát arra, hogy meg­valósítsa — legalábbis embrionális állapotban — az angol—amerikai együttműködést. Azt szerette volna, ha egyedül Angliát és Amerikát bízzák meg azzal, hogy adandó al­kalommal közvetítsenek a két fél között. Amerika azonban óvakodik attól, hogy akár a legcsekélyebb mértékig is nemzetközi kötelezett­ségeket vállaljon és ezt Norman Davis tudomásul is adta. A Journal hírt ad arról a berlini szóbeszédről, hogy a német kormány rövidesen maga veszi kezébe a kezdemé­nyezést és ennek végrehajtását Ribbentropra bízza. A német diplomácia máris puhato­lózott mindkét félnél az esetleges közvetítés esélyei tekintetében és puhatolózásának eredménye alap­ján állítólag remélni lehet, hogy si­kerül a kérdést aránylag rövid időn belül rendezni. (MTI) Nyugtalanság Párisban Anglia Franco­­barátsága miatt Páris, nov. 5. (A 8 Órai Újság tudósítása) A francia politikai körök egy ré­­szében bizonyos fokú nyugtalanság­gal fogadták azokat a londoni híre­ket, hogy az angol kormány és a Fra­nco-kormány között tárgyalások indultak meg. Mint ismeretes, ezek a tárgyalások arra vonatkoznak, hogy mindkét részről ügynököket ne­veznek ki, akik diplomáciai hatás­körrel rendelkeznek és a két kor­mány érdekeit képviselnék. A Quai d’Orsay­­környezetében hangoztatják, hogy az angol kormány a francia kormányt állandóan, tájékoztatta a tárgyalások menetéről. A­­ francia kormány már nyolc nappal ezelőtt értesült az angol kormány tervéről, hogy ügynököket küld a nemzeti Spanyolországba. A francia kor­mánynak nincsenek ellenvetései az angol kormány tervével szemben, — mondják a Quai d-Orsay köreiben,­­ mert az angol kormány ugyan­akkor kijelentette, hogy az ügynö­­kök kiküldetése semmiképpen sem jelenti a Franco-kormány hivatalos elismerését Anglia részéről. Ami már most Franciaország magatartását il­leti, ezekben a körökben hangoztat­ják, hogy az angol intézkedések sem befolyásolják azt a francia állás­pontot, hogy a francia kormány a Spanyolországban harcoló önkénte­sek elszállításától teszi függővé a Franco-kormány eismerésének kér­dését.

Next