8 Órai Ujság, 1938. február (24. évfolyam, 25-47. szám)

1938-02-17 / 38. szám

8 ­ VALAKIT KIÍRTAK... Most múlott el a látogatási idő, az utolsó barát, rokon, családtag is eltávozott a kórház kórterméből. A betegek magukra maradnak és mint egy véget ért színházi elő­adást, megbeszélik a látogatási id­ő eseményeit. Kihez ki jött, mit ho­zott, mit üzent, ki üzent — kis hí­rek a nagyvilágból, a komor kór­terem napi szenzációi. De hirtelen elhallgatnak. Nyílik az ajtó. Belép a fehérköpenyes doktor két ápoló­nővel. Nem mennek oda az ágyak­hoz, hanem megállnak a terem kö­zepén. A doktor kezében egy kis blokk. Csak úgy a távolból egy­­egy pillantást vetnek minden ágy felé s utána rövid tanácskozás kezdődik. Izgalom fut át a betege­ken. Mindegyik tudja, mit j­elent ez a konferencia ott a kórterem közepén. Az orvos gyorsan felír valamit a blokkjára és kisiet a kórteremből. Az ápolónők utána.. Néma megdöbbenés kiséri. Valakit kiírtak. Kell a hely egy súlyosabb betegnek, s most azt állapították meg, hogy az ott fekvők közül kit lehet már elbocsátani a kórházból, mint gyógyultat, vagy javultal. Ebben a teremben nem a gyó­gyulás a fontos, hanem az egzisz­tenciát, a kényelmes ágyat, a fű­tött termet, a napi ötszöri étkezést jelentő betegség. Az a lényeg, hogy az minél tovább tartson, legalább tavaszig. Az élet elesettjei vala­mennyien­­ súlyos betegek és ja­­vidók egyformán. Váljon ki az a szerencsétlen, akit iznap kitesznek a kórházból. Az ágyak lakói között megindul az izgatott találgatás. Sorra letár­gyalják egymás eseteit és igyekez­nek kitalálni, hogy kinek a helyé­re kerül holnap új beteg. Egy per­gamenarcú, beesett mellű kis szabó­­legény fekszik az ötös ágyon. Na­gyon beteg szegény. A fejénél lát­hatatlanul már ott áll a nagy ka­szás, munkára készen. Az orvosok már lemondtak róla annyira, hogy a diéta alól is felmentették. Elle­tik, ihlatik, ami jól esik neki. A be­tegek megállapodtak abban, hogy őt teszik ki a kórházból. Hiszen meggyógyult, tegnap este már sza­lonnát is kapott. Életerejének utol­só fellobbanásával tiltakozik a kis szabólegény az egyhangús ítélet el­len, mintha tényleg a betegtársai­nak a véleményen fordulna meg a dolog. Izgatott, rémült és harag­szik. Nem akar még kimenni a kórházból. Még nagyon beteg és munkája sincsen odakint. A te­remben azonban mindenki biztosra, veszi, hogy őt fogják kiírni. .Élénk, heves vita közben száll le a téli est. A vita csendesedik. A kis szabó már nem vesz részt ben­ne. Nem is vehet. Szépen, szabá­lyosan végignyu­lt az ágyán és csendben meghalt. Féltékeny be­tegtársainak egy szót sem szólt az egészről. Mire észreveszik, már viaszsárga az arca és a lelke ré­gen túl van a kórtermen és vándo­rol a nagy ismeretlen felé. — Szegény, — mondja az egyik beteg, — legalább most nem kell senkit kiírni. Megürült egy hely. A többiek helyben hagyjál?. A hangulat megkönnyebbült. Egy ember elment az útból. (n. n.) — Hogyan preparálják az élelmi­szerárakat az Eucharisztikus Kon­gresszusra. A nagyvásárcsarnok áru­sai között tegnap a kora reggeli órákban körlevelet írattak alá, a­mely figyelmeztette az árusokat, hogy a tegnapi vásáridő folyamán lehetőleg magas árak elérésére töre­kedjenek, mert a tegnapi nap árait veszik alapul az Eucharisztikus Kongresszus idejére, vagyis a kon­gresszus tartama alatt a tegnap jegyzett árakat fogják közforgalmi áraknak tekinteni. A vásárcsarnoki hírszolgálat tehát jól működik, azon­ban valószínűleg hiba csúszik a szá­mításba, mert hihetetlennek tartjuk, hogy az illetékes hatóságok előre megállapított egy nap árai alapján kívánnák a kongresszus tartama alatt követelhető élelmiszerárakat megállapítani.­­ Jövőre minden levelet repülőgépen szállít a német posta. A német­­ posta azzal a tervvel foglalkozik, hogy 1939 ja­nuárjától minden külföldre szóló levelet a repülőgépen továbbít. A Németország­gal és Németországból levelező közönség számára ez az intézkedés rendkívüli elő­nyöket biztosítana. Az általánosított re­pülőposta-levelezést a német kereske­delmi repülés hallatlan fejlődése teszi lehetővé. — VAN EGY-KÉT SZABAD HETE? Fordítsa egészségének és idegeinek rend­behozására: utazzon el. A 8 Órai Újság Utazási Irodája (VI., Andrássy­ út II.) a legszebb utazási lehetőségekről díjmente­sen állít össze Önnek egyéni útprogra­mot. Keresse fel még ma! — Lányok nem járhatnak gimná­ziumba Németországban. Rust német birodalmi közoktatásügyi miniszter rendeletet adott, ki a középfokú ok­tatás újjáalakításáról. A rendelet­ a német középfokú oktatást teljesen új alapokra helyezi. A fiúiskolákban a legfontosabb idegen nyelv az angol és a latin, a leányiskolákban az an­gol. A gimnáziumban, amelyet ezen­túl csak fiúk látogathatnak, a latin, a görög és az angol kötelező nyelv. A francia nyelvet a tanulók, mind a felsőiskolában, mind a gimnázium­ban, szabadon választhatják. — Dinasztia — 176 hercegnővel. A világ legnépesebb dinasztiája az indiai Cochin uralkodó család, melynek, a kormány je­lentése szerint, 116 hercegnő tagja van. A kormány külön lajstromot készített a dinasztia tagjairól és ennek alapján a civilista felemelését javasolta. — Zúg a Jenissel... (Mészöly Jenő re­génye.) A Szibériában született és a Szi­bériáról szóló hadi­fogoly-regények tulaj­donképpen elhanyagolták Szibériát. A tájék csak annyiban volt fontos bennük, amennyiben a szenvedésekhez­ kulisszát szolgáltatott. Ezekben a regényekben so­hasem kelt fel a nap, a fűnek nem volt színe, a folyónak nem volt hangja, min­den zug csak a kínokat növelte. A hadi­foglyok lelke átitatta a vidéket, elher­­vasztotta a fölötte rezgő fényeket és megfagyasztotta különös varázsát. Hamis képet kapott mindenki Szibériáról, azt, amelyet a regények írói átszűrtek szen­vedéseiken s az olvasó kénytelen volt ezzel az elfogult térképpel megelégedni. Mészöly Jenő észrevette az elhanyagolt természeti Szibériát, felszívta a vidék báját és életet öntött a halott tájba. Re­gényéből kirajzolódik Szibéria másik, igazi arca, amely nem torzult el a kín­ban, hanem látványosság. A zsályának színe van, süt a hold s a vizek elringat­ják a sugarakat. Az élő tájban élőbbek az alakok, élőbb a mese, mert ha a hadi­fogoly-keserűség már a torkokat szoron­gatja, a szem megpihenhet a fényben fürdő síkságon. A háttér ragyogóan lép elő ebben a regényben, amely Eggenber­­ger szép kiadásában, megmutatja az új, ismeretlen Szibériát. — Halálozás, özv. Hervay Lajosné feb­ruár 14-én, áldásos életének 87-ik évében Újpesten elhunyt. Temetése február 17-én, csütörtökön délután 4 órakor lesz a kerepesi­ úti temető hajáttasluszából. Az elhunytban Hervay Frigyes, a 8 órai Újság munkatársa édesanyját gyászolja.. . Bajtársi szervezkedés. A volt. m. kir. kolozsvári 21. honvédgyalogezred leendő bajtársi szövetsége február 26-án, szombaton 6 órakor az Országos Tiszti­ Kaszinóban “­IV .” Váci­ utcába­1 előkészítő közgyűlést tart,. ___ — Kés, amellyel lőni lehet. Solingenben most nyitották meg az acélpenge-kiállí­tást. Érdekes képek és kiállítási tárgyak mutatják be a kés történetét. Luther ide­jében még csak a szakács kezében volt szeletelő­ kés, a vendégek kézzel ettek. 1491-ben a királynak már kés volt a ke­zében, de a többiek, akik az asztalnál ül­tek, kénytelenek voltak kanállal megelé­gedni. A barokk idejében nagy kés-kul­tusz alakult ki; ebből a időből való az a furcsa díszkés, amely egyúttal pisztoly is. A gazdagon díszített pisztoly­késsel nem­csak vágni lehetett, hanem lőni is. . . ■ H • I • R * E • K Messiások Usetty Béla: „Két-három ember összeáll s elkiált­ja: mi vagyunk a messiások, mi hozzuk a jobb jövőt" Szerintem aggasztó az s tünetnek igazán sok, hogy oly dúsan teremnek nálunk a messiások.­Bennük a­ hivatottság fürge kis gilisztája, a hon üdvét szerényen mind önmagától várja. Hozzák a jobb jövendőt s mily fájdalmas ez viccnek: — miközben hozzák, minket a pusztulásba visznek ... ____ (vér) — Pintér Jenő magyar irodalom­­története. A legnagyobb magyar iro­dalomtörténet szerzőjének ez a­ most megjelent kétkötetes Magyar Iro­dalomtörténete; újabb meglepetés mindazok számára, akik Pintér Jenő nagyarányú munkásságát figyelem­mel kísérik. Ha van mű, amely kom­pozícióban és nyelvben egyaránt feltűnik kristályos egyszerűségével, ez az irodalomtörténet az. Szerzője nem a régi nyomokon jár anyagá­nak feldolgozásában sem. Évtizedek­re terjedő kutató munkája nyomán a magyar szellemiség története új megvilágítással bontakozik ki. A két­kötetes mű több mint ezerkétszáz la­pon tárja az olvasó elé irodalmunk történetét. Ára harminc pengő. — A magyar növénynemesítés a mező­­gazdasági kiállításon. Az országos mező­gazdasági kiállítás rendezőbizottságának régi törekvése, hogy kiállításai kereté­ben megfelelő helyet biztosítson a ma­gyar növénynemesítésnek. Sikerült végre ennek a lehetőségét biztosítani, mert a Magyar Növénynemesítők Országos Szö­vetsége a kiállítási telepen állandó jel­legű kiállítási csarnokot létesít a ma­gyar növénynemesítés rendszeres és meg­felelő keretekben történő bemutatására. — Két ítélet a nürnbergi törvény, alapján. A dortmundi bíróság másfél évre ítélte Stiefel Gyula zsidó ál­lampolgárt, mert el akarta csábítani árja gépírókisasszonyát. „Buta liba, ne féljen, a nőt nem büntetik meg, csak a férfit!“ — igyekezett megpuhí­­tani a leányt, aki azonban ellenállt Stiefel csábításának és feljelentette főnökét, akit a nürnbergi törvény „csábítási k­isérle­t“-szak­asz­a alapján ítéltek el. — Az esseni bíróság két évre ítélte Rosenberg Maxot, mert keresztény házvezetőnőjével viszonyt kezdett s a viszonyból törvénytelen­ gyermeke is született. — Megmérgezték Európa legnagyobb elefántját. Nagy gyásza van a müncheni állatkertnek: injekció segítségével el kel­lett pusztítani Boyt, Európa legnagyobb elefánt-bikáját. Boy az utóbbi időben olyan nyugtalanul viselkedett, hogy nem egyszer veszélyeztette ápolói életét. Időn­ként dührohamot kapott, így néhány nap­pal ezelőtt is. Az őrjöngő elefánt nekiro­­hant egy fának, még pedig olyan erővel, hogy nemcsak a fát döntötte ki, hanem agyara is kitört. A szabadon lévő fog­idegek rettenetes fájdalmat okoztak a ha­talmas állatnak, enni sem tudott. „Fog­orvosi" kezelés lehetetlen volt s ezért az állatkert igazgatója úgy dönött, hogy a most már fájdalomtól őrjöngő Boyt ki kell végezni. A halálos ítéletet könnyes szemmel mondta ki az igazgató, már csak azért is, mert Boyt még baby-korából is­merte s az ítélet végrehajtásával Európa legnagyobb ormányosa tűnt el a mün­cheni állatkertből. — Zsidóbarátok nem kapnak meg­rendelést. A Drezda mellett levő Freital város rendeletét tett közzé, amely szerint azok az árja gyárosok és kereskedők, akikről bebizonyoso­dik, hogy zsidókkal üzleti összekötte­tésben állnak vagy barátkoznak, a jövőben nem kaphatnak sem állami, sem városi megrendelést. — Széljegyzetek a választójogi javas­latról. (Hegymegi Kiss Pál könyve.) A választójogi kérdés egyik legalaposabb magyar ismerője, Hegymegi Kiss Pál volt országgyűlési képviselő, érdekes ta­nulmányt írt a Darányi-kormány vá­lasztójogi törvénytervezetéről. A szakértő hivat­otts­ágával boncolja a javaslatot, mutat rá számos hibájára, egymásnak el­lentmondó intézkedéseire és az ao­ra a hiányosságokra, amelyek miatt a törvény­­tervezetnek mai formájában vagy csu­pán lényegtelen módosításokkal való megszavazása szerint nem juttatja nyug­vópontra a magyar politikai életben any­­nyi vihart keltő problémát. 1938 FEBRUÁR 17. CSÜTÖRTÖK S­zékrekedés —'‘''■'■'■V a vért beszennyezi. Ennek­­ következményei: émelygés, fej- és derékfájás és más bajok. Ilyenkor Önnek is hashajtó ?6®3s$a HALLÓ, RÁDIÓ &»*­«**» BUDAPEST! Február 16. BUDAPEST I.: 4.15: A rádió diákfélórája. — 4.45: Pon­tos időjelző*, időjá­rásjelentés, hírek. — 5.04: „Éneklő ifjúság.”* Közreműködik a Koronaőr­ utcai községi polgári leány­iskola énekkara. — 5.31: Berde Mária elbeszélé­sei. — 5.53: Cigányzene. — 6.30: „Ameri­kai magyar sors.“ Takaró Erika előadása. — 10: A rádió szalonzenekara. — 8.34: A rádió külügyi negyedórája. — 8.35: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. — 9.35: Hírek, időjárásjelentés. — 10.44: Ci­gányzene. — 11.84: Hírek francia és olasz nyelven. — 11.10: Angyal Árpád és­­jazz­­zenekara játszik. — 00.03: Ik­rek külföldi magyarok számára. BUDAPEST II.: 6.39: Cigányzene. — 7.40:* Olasz nyelv­­oktatás. — 7.20: „A bolgár irodalom jelen­tősége.”* Ambrus Tibor előadása. — 8.09: Hírek. — 8.25: Hanglemezek. Február 17: BUDAPEST I.: 4.45: Torna. — Utána: Hanglemezek. — Kb. 7.20: Étrend, közlemények. — 10.44: Hírek­. — 10.20 és 10.45: Felolvasás. — 11.14: Nemzetközi vízjelzőiszolgálat. — 13.04: Déli harangszó, idő­járás jelentés. — 12.45: Hanglemezek. — Közben kb. 12.36: Hírek. — 1.24: Pontos időjelzés, időjárás­­os vízállásjelentés. — 1.34: Cigányzene. — 2.46: Hírek. — 2.55: A rádió műsorának ismertetése. — 3.00: Árfolyam hírek. — 4.15: „A háztartásról.“ Vizváry Mariska előadása. — 4.15: Pontos időjelzés, idő­járás jelentés, hírek. — 5.64: A földműve­lésügyi minisztérium rádióelőadássorozata. — 5.36: A rádió szalonzenekara. — 9.30: „A kínai kultúra.“ Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár előadása. — 7.06: Rapo Sim­i­la finn népdalokat énekel, kantele­­játékkal. — 7.09: „Az egydolláros a sz­ezon”.”* Falusi történet három felvonás­ban. — 9.20: Hírek, idő­járás jelentés. — 9.45: Cigányzene, Orlényi József ének­számaival. — 10.45: Almássy Anoe olasz­­nyelvű­ előadása. — 1l.66: Budapesti Hangvers­eny Zenakar. — 00.05: Hírek külföldi magyarok számára. BUDAPEST II.: 5.00: „A királyné hatezer ruhája." Gás­párné Dávid Margit csevegése. — 7.04: Angol nyelvoktatás. 7.40: Jancsin Fe­renc hegedül, Lacakovich János dr. or­gonái. Közvetítés a Kálvin-téri reformá­tus templomból. — , 8.30: Híres­, ügető­­versenyeredmények. — 8.55: Tánclemezek.

Next