8 Órai Ujság, 1938. május (24. évfolyam, 93-117. szám)

1938-05-01 / 93. szám

Csak rendőri ügy?! Darányi Kálmán miniszterelnök tegnap ismét nyilatkozott az izga­tásról. Az izgatás elsősorban rend­őri kérdés, — jelentette ki a minisz­terelnök, é s hozzáfűzte, hogy a kormánynak kötelessége ellene fel­lépni, amint ezt eddig is megtette és a jövőben is fokozottabb mér­tékben hajlandó megtenni, ha szük­sége mutatkozik. Igen komoly tü­netek arra vallanak, hogy a foko­­zottab erélyre, melyet a miniszter­­elnök úr kilátásba helyez, már most szükség van, azzal tovább várni felmérhetetlenül veszélyes és kocká­zatos. De afelől is megoszlanak a vélemények, váljon az országos ve­szedelemmé fajult izgatás csak­ugyan leegyszerűsíthető-e közönsé­ges rendőri kérdéssé, amint azt a miniszterelnök úr minősíti. Rend­őri kérdés-e, hogy a parlament nyílt ülésén szélsőjobboldali kép­viselők internálótáborral fenyege­tik meg a polgári ellenzék vezérfér­­fiait s hogy egy diktátorjelölt üres széke előtt tüntetően hódolnak a közéletben, az állami adminisztrá­cióban és a kormánypártban elő­kelő poziciót betöltő férfiak?! A rendőrség hatásköre­­véges és korlátolt, az izgatás igazi tűz­fészkeihez a legjobb akarattal sem tud hozzáférkőzni. Ezeket ártal­matlanná tenni nem detektivek, biciklis őrjáratok, riadóautók és közlekedési rendőrök feladata, ha­nem elsősorban a kormányé. A rendőrség nem akadályozhatja meg, hogy a kormányhoz közelálló és a kormány anyagi támogatását élvező sajtó nap-nap után izgasson, a rendőrség semmit sem tehet az ellen, hogy a kormány pártjában ne foglaljanak helyet a felforgató szélsőségek politikai barátai és protektorai. Mit tehet a rendőrség a publicistával szemben, akinek minden sora a diktatúrát dicsőíti, vagy a kormánypárt szélsőjobb­­oldali kiválóságai ellen, akik a parlamentben, a bizottságokban, népgyűléseken és társasvacsorákon állandóan azzal szórakoznak, hogy a fennálló társadalmi rendet cse­­pülik, osztályok, felekezetek és foglalkozási ágak ellen izgatnak, alkotmányos intézményeink, tör­ténelmi hivatást végzett és európai nevű politikai kiválóságaink tekin­télyét próbálják megtépázni?! En­nek a felülről jövő izgatásnak egyesegyedül csak a kormány vet­het véget, mert ez elsősorban poli­tikai okosság, erély, céltudatosság, felelősségérzet és előrelátás dolga, nem pedig egyszerű rendőri ügy. A rendőrség derekasan elvégzi, ami rátartozik, de az izgatásnak ez kevéssé vet gátat, — erre első­sorban a kormány illetékes és hivatott. ff 1 18 APft 3 0. J (■ ' 110 ff ff. #«"J^'^TVB!TÍ®^r I I 1 feTMPes^f 1938 május 1, vasárnap 151 OMiujsíG s XXIV. évfolyam !l Főszerkesztő: Bethlen András Alapította: Nadányi Emil 9 3. szám Benes lemond? Messzemenő engedményeket követel Anglia a csehországi kisebbségek részére Katonai szövetséget kötöttek Londonban London, április 30. (A L­orai Újság távirati tudósítása) Az angol—francia miniszteri ta­nácskozások befejezése után az an­gol közvélemény figyelme elsősorban a csehszlovák kérdésre irányul. Mint isme­retes, a tanácskozások során az an­gol és a francia kormány abban ál­lapodott meg, hogy a csehszlo­vák kérdésben egységesen lép fel közvetítő tárgy­al­á­­sok megindítása érdekében. Az angol sajtó továbbra is igen sú­lyosnak látja ezt a problémát és vannak lapok, amelyek következ­tetéseikben odáig mennek, hogy az áthidalhatatlan poli­­t­ik­ai nehézségekre való tekintettel Benes köz­­társasági elnöknek le kell mondania. Az angol sajtó úgy látja, hogy Franciaország és Anglia talán már május első hetében akcióba lépnek, hogy a közvetítő tárgyalá­sokat létrehozzák. A Daily Mail szerint London külföldi diplomáciai köreiben nem alakult ki olyan felfogás, mintha a baloldali politikától átitatott Be­nes elnök a szudétanémet népcso­port irányában jelentősebb eredmé­nyekre hajlandó lenne. A lap utal azokra a nehézségekre, amelyek az angol—francia közvetítő lépés elé hárulnak. Egy ilyen lépés súlyos po­litikai nehézségeket idézne fel és esetleg Benes köztársasági elnök lemondásával vég­ződne. A News Chronicle a pénteki zárókommünikében említett g­az­da­­sági támogatásról ír, amely­ben Anglia és Franciaország a du­nai államokat szándékozik ré­szesíteni, majd megállapítja, hogy a londoni találkozó megerő­sítette a páris l­­ondoni ten­gelyt. Paris, április 30. (A S­órai Újság távirati tudósítása) A francia sajtó általában a legna­gyobb megelégedés hangján ír a londoni angol—francia miniszteri ta­nácskozások eredményéről. Szárazföldön, tengeren és a levegőben Francia­­ország és Anglia között katonai szövetség jött létre és Daladier védel­mi szövetséget hozott ma­gával Londonból — írják a lapok. A Csehországot érintő határozat a francia közvéleményt természetesen szintén nagy mértékben foglalkoz­tatja. Valamennyi lap megállapítja, hogy a nyugati hatalmak ré­széről rövidesen jelentős lépések történnek a cseh kérdés rendezése érdeké­­b­e­n. Anglia azt fogja tanácsolni Prágának, hogy kisebbségei irányában tanúsítsa a lehető legna­gyobb mértékű engedé­kenységet. Még az angol munkáspárt is he­lyesnek tartja a szudétanémetek kö­­­veteléseik nagy részét. Anglia nem segít, akár védekezik, akár eldobálja fegyvereit a cseh hadsereg London, ápr. 30. (Magyar Távirati Iroda) Az angol lapok elárulják, hogy az angol-francia miniszteri tanács­kozáson még egy közvetítési kísér­letet határoztak el a legsúlyosabb európai probléma: a cseh kisebb­ségi kérdés megoldása érdekében. A legtöbb lap úgy tudja, hogy Anglia Berlint, Franciaország Prágát közelíti meg kölcsönös engedékenységet ajánlva. A Daily Mail­ szerint az angol és a francia miniszterek úgy vélik, hogy a cseh kormány megoldási terve aligha vezet sikerre, mert nem ad teljes politikai és területi ön­­kormányzatot a szudétanémetek­­nek. Az angol és francia miniszte­rek készek minden tőlük telhető módon segíteni Benes elnököt, a terv szerzőjét, de londoni diplomá­ciai körök azt hiszik, hogy Benes veleszületett baloldali meggyőző­dése és közismert hajthatatlansága szükségképpen politikai nehézségek­re vezet, ami elkerülhetetlenné teszi Benes le­mondását. A Daily Express rendkívül eré­lyes hangú vezércikkben hangoz­tatja, hogy Csehország megsegítésé­ről szó sem lehet, történjék bármi, akár bevonulnak a németiek Cseh­országba, akár nem, akár védekezik a cseh hadsereg, akár eldobálja fegyvereit. Az egész vita nem az angol biroda­lom ügye, nem és ezerszer nem! Az új entente cordiale legfeljebb csak­ annyit jelent, hogy Anglia megvédi Franciaországot a francia terület elleni vétlen támadástól, de soha semmi körülmények között nem védi meg Csehországot sem a vétlen, sem egyéb támadások ellen. A Times vezércikke Anglia közve­títő szándékával foglalkozva, emlé­keztet arra, hogy Anglia és Fran­ciaország, mint a­­Népszövetség tag­

Next