8 Órai Ujság, 1938. szeptember (24. évfolyam, 192-216. szám)

1938-09-01 / 192. szám

J (MitisiG — 1914-ben meg kellett tanulni azt a szót: Szerbia, ma a Csehszlovákia szót kell megtanulni, így beszél az autóbuszi kalauz, a ho­­telimitás és a terület is.­­ A cseh sajtó­ ma ismételten meg­állapítja, hogy a kérdés már túlnőtt a cseh-szudétanémet probléma kere­tein és angol-német hatalmi kérdés lett belőle, sőt vannak lapok, amelyek túl lassú­nak találják az angol tempót. Cseh katonai írók uszítanak ! A Narodny Politika például azt írja,­ hogy Sir John Simon beszédé­nek nem volt meg a kellő hatása -Berlinben és Angliának nyíltabb ka­tonai rendszabályokhoz­ kell­­ fol­ya­mod­ni­a, ha hatni akar a németekre. A cseh radikális lapok­«griftná]után közük katonai szakírók cikkeit, ame­lyek végeredményben mind azt álla­pítják meg,­­hogy Németország nem­ tud három hónapnál tovább háborút viselni. Érdekes, hogy Hodzsa m­i­­niszterelnök hipja, a Slovenski Hlas, ma mérsékletre inti ezeket az álne­vek alatt író katonai­ szakértőket, akiknek publicisztikai működését fe­leslegesnek tartja. Ma már a szudétanémet sajtó is csatlakozott az angol politikát táma­dó német birodalmi sajtóhoz. A f>ie­ Zeit gúnyos hangú vezércikket ír a­ cseh-német kérdésbe beavatkozó brit politikáról, és Angliát olyan tűzoltó­hoz hasonlítja, aki meghívás nélkül megy tüzet oltani olyan szomszédjához, akinek por­tája nem is ég. Alkoholtilalom A birodalmi német lapok is foly­tatják támadásaikat. A Deutsche Allgemeine Zeitung azt írja, hogy amennyiben a cseh kormány harma­dik számú ajánlata megadja a néme­tek jogait, úgy nem kell, hogy emiatt fájjon az angol miniszterek feje. Vi­szont olyan konfliktus esetén, ame­lyet­ a prágai háborús párt erősza­kolna ki, Angliának arra kellene ügyelnie, hogy ezt a konfliktust lokalizálják. Aki azonban Sir John Simon be­szédét olvasta, az önkéntelenül is arra gondol, hogy Nagybritannia nem akarja lokalizálni a konfliktust. Érdekes, hogy a német sajtó állan­dóan a konfliktus lehetőségeiről cik­kezik és ezért Prágában minden in­tézkedést megtettek, hogy a cseh­­német összetűzések elkerültessenek, mert hiszen a mostani végsőkig fe­szült helyzetben minden politikai alapon kezdődő vasárnapi kocsmai verekedésből világégés keletkezhetik. A német szociáldemokrata párt is felhívást intézett tagjaihoz és abban mérséklésre inti őket. Nincs kizárva, hogy a belügyminiszter szombatra és vasárnapra alkoholtilalmat ren­del el a szudétavidéken. Egyes lapok még kivételes állapot kihirdetését követelik d­ Imtárvidék­en a nyugalom biztosítása céljából. Tetőfokán a válság Tegnap két óra hosszat tanácskozott a politikai minisztertanács és e tár­gyalások közben állandó telefon­összeköttetésben voltak a londoni cseh követséggel. A minisztertaná­cson a kantonális tervezet részletei­­­ről tárgyaltak. Egyelőre, úgy látszik, hogy a szu­­détanémetek nem fogadják ugyan el a javaslatot, de hajlandók hozzá­járulni egy átmeneti megoldáshoz, amelynek ideje alatt tovább folytat­nák a tárgyalásokat. Általában azt hiszik, hogy a feszültség ma vagy leg­később holnap éri el tető­fokát, amikor elválik, hogy milyen hatást keltett Berlinben Chamberlain üze­nete é­s Henlein teljes egészében el­utasítja-e a cseh kormány harmadik ajánlatát, amivel felégetné maga mö­gött minden hidat vagy pedig módot nyújt a további tárgyalásokra. Hogy m­i történik az utóbbi esetben, hogy van-e még Hodzsa tarsolyában egy negyedik ajánlat, vagy a tárgyalások végleges megfe­­neklése esetén teljesen London veszi kezébe a cseh—német ügyet, erre a kérdésre ma senki sem tud vála­szolni. A cseh körökben azt tartják legva­lószínűbbnek, hogy a szudétanémetek a nürnbergi pártnapokig kihúzzák a döntést s akkor majd Hitler beszéde adja meg a végső választ. Ez a felte­vés azonban csak akkor válik be, ha Berlinben is úgy határoznak, hogy a nürnbergi beszéd jelentse be Német­ország döntését csehországi néptársai ügyében. Andor Leon A RIMAML’RÁNY-S­ALGÓTARJÁNI VASMŰ RÉSZVÉNY­­TÁRSASÁG igazgatósága őszinte fájdalommal jelenti, hogy nagy­érdemű tagja, nagyméltóságú „G.ANDRÁSSY GÉZA belső titkos tanácsos, a Felsőház tagja, folyó évi augusztus hó 29-én elhunyt. A Megboldogultat, aki a magyar közéletnek egyik legyende­­­seb­b alakja volt, családi tradíciói és egyéni hajlamai egyaránt szoros kötelékekkel kapcsolták a magyar vasbány­ásza­thoz és vas-,­­ kohászathoz. Négy évtizeden keresztül tartozott körünkbe és mindenkor nagy szeretettel, lelkes odaad­ással és páratlan lelkiismeretesség­gel szolgálta vállalatunkon keresztül a magyar vasipart, amelynek megerősödésében és fejlődésé­ben nemzeti hivatást látott. Társulatunk e nemes barátjától nagy fájdalommal veszünk búcsút és felejthetetlen emlékét mindvégig hálás kegyelettel fog­­­­juk megőrizni. Budapest, 1938 flugusizmus 30. Apa és fia kultúrháborúja egymás ellen ij­|gt az évezredes sírokért Az ásatási kerületek kijelölése miatt kitört a harc a szegedi és a szentesi múzeumok között Szentes.- au­g.­31. —. ;• (A 3 Órai Ujság tudósítójától Mfjst ■ jelentt meg ,*r Nemzeti Mú­zeum Tanácsának az a szabvályren­­delete, amely • a* - © rsaég-b»íi-'-J!«46.«tja­az ásatási területeket és pontosan megállapítja az ásatási körzetek ha­tárvonalát. A szabályrendelet 1:1 rész­re osztja az országot, éspedig: ba­lassagyarmati, debreceni, k­ecskeméti, miskolci, nyíregyházi, pécsi, soproni, szegedi, székesfobátvári, szekszárdi, szom­­bathely­i­ és veszprémi, ásatási kerületekre. A kijelölt területeken ásatásokat végeztethetnek­­ a múzeu­mok és a muzeális értékű leleteket lefoglalhatják. A felosztás folytán nem mindennapi kultúrharc ke­letkezett most a szegedi és a szentesi múzeum között. A szabályrendelet ugyanis a szegedi muzeum­i Hatást­örébe utalta az ásatá­sok szempontjából­­ egész Csongrádi­ megyét,­továbbá Arad,­ Bács-Bodrog, Békés és Csanád megyék területét is. Szentesen, Csongrád vármegye székhelyén az ásatási körzetek'ki­je­lölése kínos meglepetést keltett. Itt van ugyanis a híres Csongrádmegyei múzeum, amely eddig a vármegye számos* Hfi­j&i ‘-í Végzett ásatásokat' rendkívüli •eredni'mivel: ■& múzeum­­értékes régi­séggyüjtem­énye ma már európai hírű és legutóbb is amerikai régészek tekintették meg. Most arról beszélnek Szentesen szültében, hát szóban, hogy az ásatási körzetek beosztása tel­jességgel halálra ítélte a híres szentesi múzeumot, mert ásatási tevékenysége megszűnt. Csótány Gábor, a szentesi múzeum tudós igazgatója már meg is indí­totta, az akciót, a Nemzeti Múzeum Tanácsánál, hogy változtassák meg az ásatási beosztást, és a szentesi múzeumot von­ják ki a szegedi mú­zeum hat­á­sk­öréből. Csalid­i>g Gábor­­nak annál érdekesebb ez a lépése, mert az ő fia, dr. Csallány Dezső , a szegedi múzeum igazgatója. A családi kapcsolatokra való tekin­tet nélkül, Csallámy Gábor, az apa, a legélesebb harcot indítja meg­ a szet­gedi múzeum ellen. A 8 Órás Újság tudósítója beszélt ebben az ügyben Szentesen Csallán­y Gábor m­úzeum­igazgatóval, aki a következőket mondotta: — Egészen elhibázottnak és érthetetlen­nek tartom­ az­ ásatási körzetek kijelölé­sét. A szegedi múzeum számára olyan ha­talmas területet jelöltek ki, hogy azt kép­­telen lesz feltárni, s ellenben a ma már európai hírcé­ggek örvendő szentesi­ mú­zeumról egyszerűen megfeledkeztek az illetékesek. Most fejeztük be a századik, évezredes régi " temető feltárását és eddig'W00' sírt ástam fel Csongrád megye­­ területén. A régiséggyű­jteményünk pá­­ratfaji x az országban, különösen leggazd­a­­igabb fi rijin-kori gyűjteményekben és az Attila-m­úzeum felállítását, annak idején a szentesi múzeum­mal kapcsolatban hatá­rozta el a néhai gróf Klebelsberg Ernó, aki sokszor megcsodálta értékes gyűjte­ményünket. Nem tudjuk megérteni, hogy mivel szolgált rá a szentesi múzeum, hogy ásatási szabadságától egyszerűen meg­­fosszák, a­­ szegedi múzeum javára. Fiam, Csallány Dezső, a szegedi mú­zeum igazgatója, de nem ajánlanám azért neki sem, hogy a mi vidékü­n­kre jöjjön ásatm­­, mert ha netán mégis idejönne, hát kizavarnám. Hagyják meg a szentesi múzeum ásatási területét. Mi tudjuk legjobban, mit rejt még­ magában ez a föld és felszínre hoz­zuk az értékeket, hogy a csongrádmegyei múzeum világhírű gyűjteménye — amely közkincs — tovább gyarapodjék. Szentesen, ebben a békés lakójú al­földi városban kultúrharc van készü­lőben. A szegedi és a szentesi mú­zeum között indult a kultúrháború, apa és fia hadakozik egymással kul­túra,­s az évezredes csontok és emlé­kek védelmében"­..., ' H. M. Margitszigeti Sportuszoda Amerika- Európa és Amerika-Magyarország Uszóm­érkőzés Indulnak Amerika és Európa legjobb úszói, AMERIKA: Fiuk, Joretz, Flanagan, Ta­­kaisehi, Pattiak, Kol­b, stb.­­ EUROPA: Borg, Heidel, Plath, Batke, Schlauch, Dove, Leivet­e, stb. MAGYARORSZÁG: Csik, Gróf, Angyal, Kö­rösi, Lengyel, Hídvégi, stb. A verseny­­ kezdete mindkét napod d. á. 4 óra. A jegyek kaphatók a -órát­, II.tenWr fiók-* kJaddhiYalálá>bart, VI., Ár­oráSöy-út 10. 1938 SZEPT. 1, CSÜTÖRTÖK 532239 Kirakatrendező?* reklámgrafikai és iitti divatrajzolási s­zo­ktan­folyamok XI. fivfdl,vajtm kezdőt­­ik 1 ^"S fízaptemb­er 1ö-én a Budapesti Kereskedelm­­i Akadémián. Kör* je fi prospektust a vezetődé z­­től Szécsi-Háeker Jóikét! iparművész, tanár, V., Alkotm­án­y-utca 16. Telefon: 126-6Ö7. 20 Havanna*vadász verseny Oldalszám :_____________________ Beküldő:_______________________ Lakcím __....____,__________

Next