8 Órai Ujság, 1939. február (25. évfolyam, 26-29. szám)

1939-02-01 / 26. szám

Budapest, 1939 február 1. szerda XXV. évfolyam Főszerkesztő: Bethlen András Alapította: Nadányi Emil 2­6. szám BÉKE 1939-BEN! A Hitler-beszéd világvisszhangja A DSn&skG londoni tudósítójának telefonjelentése : London, jan. 31. Angliában a feszült, várakozás után igen kedvező benyomást tett a német kancellár beszéde és azt bizonyos megelégedéssel és megnyugvással fo­gadták. Elsősorban azt állapítja meg az angol politikai közvélemény, hogy a beszéd semmi meglepetést nem tar­talmazott- A Führer nem mondott semmi olyat, amit ne vártak volna tőle. Másrészt a beszéd hangja ugyan Hitler temperamentumának megfe­lelő volt, de tartalma megnyugtató békülékenységre enged következtet­ni. A beszéd után az az általános vé­lemény, hogy a tengely se­mm­i­­esetre sem akar háborút. Angliát közvetlenül a beszédből természetesen a gyarmatokra vonat­kozó rész illeti a legjobban. Megelé­gedést keltett, hogy Hitler nagyon mérsékelt formában köve­telte a gyarmatokat és bizto­sította a világot, hogy ez a kérdés nem vezethet háborúra. Kétségtelen, hogy az angol közvéleménytől és a közgazdasági élet számos fontos té­nyezőjétől Németország komoly köz­­gazdasági együttműködést várhat a beszéd után, mert Angliának nem célja és érdeke, hogy Németország­ban komoly gazdasági bajok kelet­kezzenek. Általában az az általános összefoglaló benyomás a beszédről: jobb, mint amit vártak és ha nem is tölt el mindenkit túláradó optimiz­mussal, mégis nyugalmasabb és csen­desebb esztendőt várnak a beszéd után, mint amilyen az 1938-as év volt. A Daily Telegraph vezércikke rész­letesen kitér T­itlernek arra a mon­dására, amelyben Olaszországgal kapcsolatban háborús lehetőségekről beszélt és kijelentette, hogy bár­minő, Olaszország elleni háború, bár­mily oka is legyen. Németországot Olaszország oldalán fogja találni. A lap szerint ebből a mondatból nem lehet világosan megérteni, hogy Hitler csak arra az esetre gondol-e, ha Olaszországot megtámadják, vagy arra is, hogyha Olaszország támad. A lap valószínűnek tartja, hogy Hitler az előbbi esetre gon­dol. A Times hűvös megelégedéssel fo­gadja a beszédet. Vitatkozik Hitler néhány mondatával, amelyek a múlt eseményeivel és a zsidókérdéssel kapcsolatban hangzottak el, de meg­elégedéssel veszi tudomásul, hogy Hitler őszintén békét akar és hogy a gyarmati kérdéssel kapcsolatban is megnyugtató békés kijelentést tesz. A gazdasági kérdésekkel összefüg­gően azt írja a legsúlyosabb szavú angol lap, hogy Nagybrit­annia mindig hajlandó volna­­az egyenlő feltételek melletti gazdasági együttműkö­désre és erre változatlan­ul hajlandó ma is. A lap szerint — és ezt a kijelentést rendkívül fon­tosnak kell tekinteni — a gyarmati kérdés megoldását csak az aka­dályozhatja, ha nem kapnak elég biztosítékot az általá­nos béke fenntartására. A Times szerint Hitler csak arra az esetre ígért segítséget Olaszország­nak, ha Itáliát háborúba kényszerí­­tenék, ez azonban, a lap véleménye szerint, sohasem fog bekövet­kezni. A szocialista Daily Herald öröm­mel üdvözli a beszéd békés hangját és bízik benne, hogy a német poli­tika valóban meg is fog felelni a Führer tegnap esti békéshangú beszé­dének. A News Chronicle vezércikke azt írja, hogy Anglia hajlandó a gyar­mati kérdést, mint az általános béke egyik alkatrészét a lefegyverzési programtól függővé téve megbeszélni, de nem hajlandó a gyarmatokat tál­cán felkínálni. A Daily Mail örömmel szögezi le hogy Hitler beszéde után nincs új krízis. A Daily Express szerint komolyan és igazságosan meg kell vizsgálnia az angol birodalomnak, hogy milyen körülmények között vették el Német­országtól a gyarmatokat, mik voltak Wilson ígéretei és mint a mandátu­mot birtokló birodalomnak, azt is meg kell vizsgálni, hogy váljon ké­pes-e már Németország megfelelően igazgatni gyarmatait. Meg kell álla­pítani, hogy a gyarmati kér­désről ilyen engedékeny hangon még sohasem írt az angol sajtó. A világpolitika legfontosabb és legnagyobb jelentőségű aktusa a be­széd után az angol minisz­terelnök mai alsóházi be­széde lesz. Nemcsak a spanyol kérdéssel fog foglalkozni, hanem részben válasz lesz a beszéd a német kancellárnak, sőt azt sem tart­ják lehetetlennek, hogy a gyar­mati kérdés megoldásai­nak lehetőségeivel is fog­lalkozni fog Chamberlain. Mikes György Hogyan fogadta a világ Hitler beszédét London: A Führer nem akar háborút London, jan. 31. (A 6 órai Újság távirati tudósítása) A német vezér és kancellár beszéde iránt eddig nem tapasztalt mérték­ben nyilvánult meg az angol közön­ség érdeklődése. Hétfőn este a lapok folyamatosan adták ki külön kiadá­saikat a beszéd különböző részeiről és az angol rádióállomások is hamar végeztek a zenei műsor leadásával, csak azért, hogy rögtön hozzáfog­hassanak a beszéd angol kivonatá­nak közléséhez. A nagy beszéd elhangzása után az első benyomás az volt, hogy béke lesz. Mindenütt csak annak hangoz­tatását lehetett hallani, hogy Hitler Adolf nem akar háborút.Általában megállapítható, hogy első be­nyomásra a beszédet kedvezően fo­gadták, mert Hitler semmiféle területi követelést nem­­ hangoztatott a nyugateurópai államokkal szemben és nyitva hagyta a demokrata álla­mokkal való tárgyalások lehetősé­gét. Az angol politikai körökre legin­kább az a kijelentés hatott, hogy a Német Birodalom Olaszországgal a legszorosabb együttműködésben akar maradni. Az angol sajtó ma reggel hosszú vezércikkekben méltatja Hitler be­szédének jelentőségét. Valamennyi lap a kancellár békekészségét han­goztatja. Páris A beszéd benyomása kedvező Páris, jan. 31. (A 8 Órai Újság távirati tudósítása) A francia rádióállomások hétfőn este teljesen megváltoztatták műso­rukat, csak azért, hogy minél gyor­sabban közölhessék hallgatóikkal Hitler beszédének fordítását. A rá­

Next