8 Órai Ujság, 1939. február (25. évfolyam, 26-29. szám)
1939-02-01 / 26. szám
Budapest, 1939 február 1. szerda XXV. évfolyam Főszerkesztő: Bethlen András Alapította: Nadányi Emil 26. szám BÉKE 1939-BEN! A Hitler-beszéd világvisszhangja A DSn&skG londoni tudósítójának telefonjelentése : London, jan. 31. Angliában a feszült, várakozás után igen kedvező benyomást tett a német kancellár beszéde és azt bizonyos megelégedéssel és megnyugvással fogadták. Elsősorban azt állapítja meg az angol politikai közvélemény, hogy a beszéd semmi meglepetést nem tartalmazott- A Führer nem mondott semmi olyat, amit ne vártak volna tőle. Másrészt a beszéd hangja ugyan Hitler temperamentumának megfelelő volt, de tartalma megnyugtató békülékenységre enged következtetni. A beszéd után az az általános vélemény, hogy a tengely semmiesetre sem akar háborút. Angliát közvetlenül a beszédből természetesen a gyarmatokra vonatkozó rész illeti a legjobban. Megelégedést keltett, hogy Hitler nagyon mérsékelt formában követelte a gyarmatokat és biztosította a világot, hogy ez a kérdés nem vezethet háborúra. Kétségtelen, hogy az angol közvéleménytől és a közgazdasági élet számos fontos tényezőjétől Németország komoly közgazdasági együttműködést várhat a beszéd után, mert Angliának nem célja és érdeke, hogy Németországban komoly gazdasági bajok keletkezzenek. Általában az az általános összefoglaló benyomás a beszédről: jobb, mint amit vártak és ha nem is tölt el mindenkit túláradó optimizmussal, mégis nyugalmasabb és csendesebb esztendőt várnak a beszéd után, mint amilyen az 1938-as év volt. A Daily Telegraph vezércikke részletesen kitér Titlernek arra a mondására, amelyben Olaszországgal kapcsolatban háborús lehetőségekről beszélt és kijelentette, hogy bárminő, Olaszország elleni háború, bármily oka is legyen. Németországot Olaszország oldalán fogja találni. A lap szerint ebből a mondatból nem lehet világosan megérteni, hogy Hitler csak arra az esetre gondol-e, ha Olaszországot megtámadják, vagy arra is, hogyha Olaszország támad. A lap valószínűnek tartja, hogy Hitler az előbbi esetre gondol. A Times hűvös megelégedéssel fogadja a beszédet. Vitatkozik Hitler néhány mondatával, amelyek a múlt eseményeivel és a zsidókérdéssel kapcsolatban hangzottak el, de megelégedéssel veszi tudomásul, hogy Hitler őszintén békét akar és hogy a gyarmati kérdéssel kapcsolatban is megnyugtató békés kijelentést tesz. A gazdasági kérdésekkel összefüggően azt írja a legsúlyosabb szavú angol lap, hogy Nagybritannia mindig hajlandó volnaaz egyenlő feltételek melletti gazdasági együttműködésre és erre változatlanul hajlandó ma is. A lap szerint — és ezt a kijelentést rendkívül fontosnak kell tekinteni — a gyarmati kérdés megoldását csak az akadályozhatja, ha nem kapnak elég biztosítékot az általános béke fenntartására. A Times szerint Hitler csak arra az esetre ígért segítséget Olaszországnak, ha Itáliát háborúba kényszerítenék, ez azonban, a lap véleménye szerint, sohasem fog bekövetkezni. A szocialista Daily Herald örömmel üdvözli a beszéd békés hangját és bízik benne, hogy a német politika valóban meg is fog felelni a Führer tegnap esti békéshangú beszédének. A News Chronicle vezércikke azt írja, hogy Anglia hajlandó a gyarmati kérdést, mint az általános béke egyik alkatrészét a lefegyverzési programtól függővé téve megbeszélni, de nem hajlandó a gyarmatokat tálcán felkínálni. A Daily Mail örömmel szögezi le hogy Hitler beszéde után nincs új krízis. A Daily Express szerint komolyan és igazságosan meg kell vizsgálnia az angol birodalomnak, hogy milyen körülmények között vették el Németországtól a gyarmatokat, mik voltak Wilson ígéretei és mint a mandátumot birtokló birodalomnak, azt is meg kell vizsgálni, hogy váljon képes-e már Németország megfelelően igazgatni gyarmatait. Meg kell állapítani, hogy a gyarmati kérdésről ilyen engedékeny hangon még sohasem írt az angol sajtó. A világpolitika legfontosabb és legnagyobb jelentőségű aktusa a beszéd után az angol miniszterelnök mai alsóházi beszéde lesz. Nemcsak a spanyol kérdéssel fog foglalkozni, hanem részben válasz lesz a beszéd a német kancellárnak, sőt azt sem tartják lehetetlennek, hogy a gyarmati kérdés megoldásainak lehetőségeivel is foglalkozni fog Chamberlain. Mikes György Hogyan fogadta a világ Hitler beszédét London: A Führer nem akar háborút London, jan. 31. (A 6 órai Újság távirati tudósítása) A német vezér és kancellár beszéde iránt eddig nem tapasztalt mértékben nyilvánult meg az angol közönség érdeklődése. Hétfőn este a lapok folyamatosan adták ki külön kiadásaikat a beszéd különböző részeiről és az angol rádióállomások is hamar végeztek a zenei műsor leadásával, csak azért, hogy rögtön hozzáfoghassanak a beszéd angol kivonatának közléséhez. A nagy beszéd elhangzása után az első benyomás az volt, hogy béke lesz. Mindenütt csak annak hangoztatását lehetett hallani, hogy Hitler Adolf nem akar háborút.Általában megállapítható, hogy első benyomásra a beszédet kedvezően fogadták, mert Hitler semmiféle területi követelést nem hangoztatott a nyugateurópai államokkal szemben és nyitva hagyta a demokrata államokkal való tárgyalások lehetőségét. Az angol politikai körökre leginkább az a kijelentés hatott, hogy a Német Birodalom Olaszországgal a legszorosabb együttműködésben akar maradni. Az angol sajtó ma reggel hosszú vezércikkekben méltatja Hitler beszédének jelentőségét. Valamennyi lap a kancellár békekészségét hangoztatja. Páris A beszéd benyomása kedvező Páris, jan. 31. (A 8 Órai Újság távirati tudósítása) A francia rádióállomások hétfőn este teljesen megváltoztatták műsorukat, csak azért, hogy minél gyorsabban közölhessék hallgatóikkal Hitler beszédének fordítását. A rá