8 Órai Ujság, 1939. július (25. évfolyam, 121-146. szám)

1939-07-01 / 121. szám

Distiussia 1989 JÚLIUS 1. SZOMBAT 24 órás izgalom Danzig körüi /ingás-francia pires „bizonyos intézkedésekről" . London, június 30. ,(Inf.) Az angol sajtót erősen foglal­koztatja a danzigi probléma, tekin­tettel arra, hogy a lapok danzigi és varsói tudósítói különböző ellenőriz­hetetlen hírt közölnek, amely szerint német részről állítólag bizonyos in­tézkedéseket hajtottak volna végre. A Daily Express és a News Chronicle vezetnek e hírek terjesztésében. A Times varsói tudósítója szerint lengyel katonai körökben az a véle­­mény alakult ki, hogy nem kell hadá­szati jelentőséget tulajdonítani német katonai csapatok danzigi útjának, mert legfeljebb csak nyugtalanításról van szó. Paris, június 30. (Inf.) A francia sajtó riasztó híre­ket közöl a danzigi helyzettel kapcso­latban. A jelentések a francia közvé­leményt szemmel láthatóan izgalomba hozták. A lapok már felírásaikban is olyan hangot ütnek meg, amelyek al­­kalmask az izgalom fokozására. A Petit Parisien és az Excelsior különböző varsói jelentéseket közöl, amelyek szerint Danzigban és a sza­badvároson kívül különböző intézke­dések történtek volna, amelyek arra mutatnának, hogy küszöbön áll Da­nz­ignak '••'•N­é­m­e­to­r­s­z­á­g­hoz v­a­l­ó c­s­a­­tolása. A félhivatalos Petit Parisien többek közt azt írja, hogy abban az esetben, ha ez bekövetkezne, úgy lengyel részről feltétle­nül intézkedéseket haj­tanának végre a lengyel érdekek védelmére. Német—lengyel összetűzés ebben az esetben elkerülhetetlen lenne és Lengyelország szövetségeseihez for­dulna, amelyek önműködő segélynyúj­tásra kötelezettek. Danzig, jan. 30. (Inf.) A hivatalos danzigi körök szócsöve, a Danziger Vorposten szem­beszáll a külföldi lapokban terjesz­tett különböző jelentésekkel, amelyek szerint Danzig szabadvárosban bizo­nyos katonai intézkedéseket hajtot­tak, volna végre. A lap többek közt a következőket írja: — Szemtelen hazugság azt állí­tani, hogy Danzigban birodalmi katonaság lenne. Ugyanígy nem igaz, hogy a Nogat-folyó fölött betonhídat építettek volna. Nincs semmi rejtenivalónk Danzig­ban a közvélemény elől, mert nem történik semmi törvénytelen a ké­szültség­e napjaiban. A külföldnek természetesen meg kell értenie, hogy Danzigtól nem kívánhatják: marad­jon közömbös akkor, amikor lengyel részről ezzel a védtelen várossal szemben háborús fenyegetéseket han­goztatnak. A lap ezután foglalkozik a nem­zetközi sajtónak azzal a híresztelésé­vel, hogy Dansigot militarizálják és a következőket írja: — Danzigban katonai téren semmi olyan nem történik, ami összehason­lítható lenne azokkal a katonai moz­gósítási intézkedésekkel és a min­dennapos élet m­ilitarizálásával, amely jelenleg ,Lengyelországban és Franciaországban tartósan folyik. Ez mindenesetre nem jelenti azt, hogy a danzigi rendőri szervezetek nincse­nek abban a helyzetben, hog­y a dan­zigi lakosság számára ■­ megadják a biztonság érzését és ne fokozzák a nyugodt munka garanciáját. Paris, jún. 30. (Inf.) A danzigi helyzettel kapcso­latban terjesztett híresztelések okoz­ta izgalom csütörtökön az esti órák­ban elült, amikor ismertté vált a Quai d’Orsay közleménye, amely szerint a francia külügyi hivatal nem tart közvetlenül küszöbönálló fejleményektől. Általában megállapítható, hogy a francia közvélemény egyre fokozódó idegességével szemben a Quai d’Orsay lényegesen nyugodta­bban ítéli meg a helyzetet, és igyekszik a közvéle­ményt is megnyugtatni. A Quai d’Orsay környezetének nyugodtabb megítélésével minden­esetre szembeáll a­­ jobboldali Journal péntek reggeli „Németországot figyel­meztették: az erőszakos ténykedések ideje elmúlt“ felirású vezércikke, melyben a lap diplom­áciai szerkesz­tője megismétli a riasztó hangú jelen­téseket. Feltűnő intézk­edés d­e Lengyel­országban Varsó, jún. 30. (Inf.) Adamsky felsősziléziai ka­tolikus püs­pök általános tilalmat rendelt el német istentiszteletek ren­dezésére. Ezt megelőzően egyes plé­bánosok már maguk is beszüntették, a német , katolikus istentiszteletek megtartását és pedig azzal az indo­kolással, hogy a német istentiszte­leteket németellen­es körök megza­varták. Varsó, jún. 30. (Inf.) A kattowitzi rádióállomás, amelynek erősségét ötven kilowattra fokozták,­ megkezdte a németnyelvű hírszolgálatát. A német ének- és mű­kedvelőegyesület­ működését beszün­tették és pedig azzal az indokolással, hogy az egyesület alapszabályellenes tevékenységet folytat. M/MAAlVVWWMIWVVVVVWWVIWWVVVWVWVWMWt^WVWWVW l'STTa ■ n A. —4 METEOR csillárgyár I­I m (O H a a üzleteiben vásároljon : if B Podmanb­aky-n. 27. } * JVysef-korut lI. Borsod vármegye súlyos gondjai a mezőgazdasági munkásexporttal, az egykével és a cigányokkal A munkáskivitel felfüggesztését kéri a főispán Miskolc, jún. 30. től 8 órai Ujság tudósítása) Az aratással kapcsolatban Borsod vármegyében feltűnő megállapítást tett a hatóság. Vitéz Borbély-Maczky Emil főispán kijelentette a legutóbbi kisgyűlésen, hogy a mezőgazdasági munkásság munkakedvét megron­totta a Németországba való tömeges mezőgazdasági munkásexport. Bó­bita János gazdasági felügyelő, a vármegye mezőgazdaságának leg­főbb hivatalos vezetője, megállapí­totta, hogy hiába függesztették ki a községházakban a minimális mun­kabérekre vonatkozó rendeletet, az agitáció és a Németországba küldött munkások propagandája felfokozta az igényeket a kielégíthetetlenség mértékéig. Így azután most Borsod­ban az a helyzet, hogy a jó termés ellenére sincs elég munkáskéz az ara­tás elvégzésére. Éppen ezért, jelen­tette ki a főispán, az ősszel előter­jesztést fog tenni a kormányhatóság­nak arra, hogy a németországi mun­káskivitelt teljesen szüntessék meg. Itthon is találhat minden mezőgaz­dasági munkás munkaalkalmat. Borsod vármegye életét a munkás­exporton túl igen súlyosan érinti a népszaporodás kérdése is. Mint dr. Mikuleczky Gyula árvaszéki elnök szóvátette, az élve születések száma folyton csökkenő irányzatot mutat. A Sajóvölgyében a gazdag közsé­gekben az „egyke“ és az „egyke" pusztít. Különös példa Uppony köz­ség, ahol két év­ múlva egyetlen gyermek sem fog születni, ha a mai folyamatnak gátat nem vetnek. Ezzel szemben dr. Spiry Endre fő­orvos arról tájékoztat, hogy Borsod vármegyében ijesztően szaporodnak a cigányok. Jelenleg 7000 cigány van Borsod vármegyében, akik terjesztői a különböző ragályos betegségeknek. Nyári játékokra. M­INERVA rí.V­."," V 3 A vármegye országos akciót kíván a c­igánykérdés megoldására. Mint a vármegye főispánja mondotta, ez a fajta ingyen élő, rombol, lop, gyil­kol, rabol és erkölcstelen életet foly­tat, a csendőrségnek ezzel a cigány­sággal van a legtöbb baja. A vár­megye feliratában, azt fogja kérni a kormánytól, hogy valahol egysé­gesen telepítsék le ezt a cigány nép­séget és szorítsák rendszeres mun­kára. Volt osztrák miniszter belefulladt egy brazíliai folyóba • Rio de Janeiro, jún. 30. (Havas.) Thaler András, volt oszt­rák föl­dmível­ésügyi miniszter, aki a Santa Catharina állambeli Cru­zeiro de Sul községben a tiroliak te­lepülésének vezetője volt, belefulladt az Itapuhy folyóba. (MTI.) Elítélték a kenti hercegné merénylőjét London, jún. 30. Azt az ausztráliai férfit, aki jún. 5-én revolverrel merényletet kísérelt meg a kenti hecegné ellen, legfel­sőbb fokon egyhónapi fogságra ítélték. Büntetését azonban nem tölti ki, ha egy hónapon belül visszatér Ausztráliába. (MTI.) Eltemették a Visegrádi-utcai rém­dráma kis áldozatát — A 8 Órai Újság tudósítása — Megható temetés volt tegnap a rá­­kosi temetőben. A Visegrádi-utcai rémdráma hatéves kis áldozatának, Ujmerei Attilának a holttestét szü­lei felhozatták Budapestre és itt új­ból eltemettették. Mint emlékezetes, Molnár Miklós autóbuszkalauz ma­­gához vette vendégségbe nővére fiacs­káját. A autóbuszkalauzt még máig sem tisztázott előzmények után ideg­beteg felesége meggyilkolta, azután a gyermekkel együtt vonatra ült. Molnárné a robogó vonatból a sínek­re dobta az ártatlan kisgyermeket, azután magát is a vonat kerekei alá vetette. Összeroncsolt holttesteiket, mint­­ ismeretlen halottakat temették el. Miután a Visegrádi­ utcai rém­­dráma napvilágra került, a holttes­teket exhumálták és a kisgyermeket tegnap nagy tömeg részvéte közben temették el a rákosi temetőben. ­ Erőteljes, kövér egyéneknek, köszvénye­­seknek és aranyérben szenvedőknek regye­lemként éhgyomorra egy-egy pohár természe­tes „Ferenc József“ keserűvíz gyakran fel­becsülhetetlen szolgálatot tesz. Kérdezze meg orvosát! ANNABELLA * JOUYET * PIERRE AUM0NT Külvárosi szálloda MÁTÓL kizárólag ATRIUM

Next