8 Órai Ujság, 1940. augusztus (26. évfolyam, 174-194. szám)

BUKARESTI NÉMET JELENTÉS: A LEGKÖZELEBBI NAPOKBAN MEGKEZDŐDNEK A MAGYAR-ROMÁN TÁRGYALÁSOK Berlin és Róma ítél, ha Budapest és Bukarest nem tudna megegyezni — A tengely egyelőre befejezte munkáját Spanyol támadás kásául Gibraltár ellen?sít a duna—balkáni rendezés iránt Györgyi Miklós a attmundMt*jé**fc Hkfo*j*l***é$* +mAmi ....... ............. ■ Milánó, július 31. Feltűnő értesülések keringenek Rómában a tegnap megkötött spanyolportugál megnemtámadási szerződés igazi hátterére vonatkozóan. Lehetségesnek tartják, hogy Franco tábornok Spanyolországnak szomszédjával kötött egyezménye is a spanyol nemhadviselő magatartás készülő megváltozásának egyik előjele. Magasabb diplomatakörökben sem tartják kizártnak, hogy a brit birodalom ellen intézett német és olasz offenzívával egyidejűleg a spanyolok megtámadnák a gibraltári angol támaszpontot. Események, de szemben a nyugatiak-akai, feltétlenül-békés jellegűek válthatók Délkeleteurópa felől is. ..Bukarestből egy félhivatalos német sajtóügynökség, a Transocean Press, ma a következőket jelenti: ■ • „A román, a bolgár és a magyar kormány között a salzburgi és római megbeszélések alapján a legközelebbi napokban tanácskozások indulnak meg.“ A pontos időpontot sem a római felelős körök, sem pedig az újságok nem tudják, mivel már az érdekelt államok feladata, hogy ezekben az időpontokban megállapodjanak. ■ .*:• / v;’ ' ■ - •••... . . .;-.5-■ . t A tengely egyelőre befejezte munkáját - é ... azzal, hogy* megteremtette a közvetlen kapcsolatok felvételének lehetőségét. Mindenesetre . /■ . j ( - ■ i sorrendben előbb, a bolgár-román érintkejtés következnék, sőt egyes Rómába érkezett magánértesülések szerint, ez a két ország külképviselete útján már meg is történt. Olasz és német helyen egészen bi■onyosrr veszik, hogy Béldobruázsát simán viszakapják a bolgárok, akik ennek a bolgárlakta vidéknek az északi felére már nem is tartanak annyira igényt. Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter ugyanis azt tanácsolta Fiton bolgár miniszterelnöknek, hogy ne ragaszkodjék a közös bolgár-orosz határhoz, amely Romáriát teljesen elzárná a Fekete-tengertől és ismét, a gyűlölet mágiát hintené el a Balkánon. r Az észak és dél-dobrudzsai kisebbségek kicserélésébe hihetőleg már mindkét fél] elvben beleegyezett. Igen érdekes, hogy egy olasz lap, az .rta.UaT már felvetette az Égei-tengerhez vezető bolgár kijáró ügyét és erről igen, rokonszenves hangon emlékezik meg. Nem tudni, írja a lap berlini tudósítója, hogy Salzburgban szó esett-e Tráciáról. Német politikai körökben azt tartják, hogy ezt a kérdést, csak később, a háború végső eredménye alapján lehet majd elintézni. A,* katolikus,,olasz újság itt mindjárt arra is céloz, hogy a háború befejeztével az egész Bakánt átszervezik,tehát felszínre kerülnek ma esetleg még elhallgatott egyéb problémák is. Az erdélyi kérdést a dobrudzsainál jóval komplikáltabbnak tartják Rómában. A Corrierre della Sera tegnap értesülést közölt a román részről jelképesen kiürítendő Aradon rövidesen létrejövő magyarromán konferenciáról. Ma azonban a ■Stampa azt írja, hogy minderről sem Budapesten, sem pedig Bukarestben nem tudnak. A torinói, újság hangsúlyozza, hogy akárhogyans alakuljanak,ki a részletek, a magyarok számára a leglényegesebb, hogy Románia belátja területi engedmények szükséges voltát. . Különben is, ha Budapest és Bukarest közvetlenül nem tudna kompromisszumos megoldást találni, úgy a tengelyhatalmak kimondják majd megfellebbezhetetlen ítéletüket . A Popolo di Roma, jelenti, hogy a Szovjetunió is nagy érdeklődést tanú- feljvés augusztus 1-én csütörtökön: Újabb záporok. Keveset melegszik az Idő, Ismer 1940. július 31. Főszerkesztő: Bethlen András Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert XXVI. évf. 173. szám A belgrádi sajtó a tárgyalások gyors megindulását várja Belgrád, július 31. (Budapesti Tudósító.) A „Vreme" szerint Románia a salzburgi és római tárgyalások alatt kötelezettséget vállalt arra, hogy hozzálát Magyarország és Bulgária irányában határainak revíziójához. Úgy látszik —,írja,,—,■ hogy Románia egyidejűleg elfogadta azt a magyar javaslatot, amely a tengelyhatalmak Intervencióját helyezi kilátásba, ha bizonyos nehézségek merülnének fel. A tárgyalásoknak azonnal meg kell indulniuk és elsősorban a Bulgáriával való tárgyalásokra kerülne sor. A „Politika“ szerint Bukarestben cáfolják, hogy a német kormány szeptember 1-ig adott volna haladékot Romániának a területi kérdések rendezésére. A lap szerint Románia azonban kötelezte magát, hogy azonnal hozzálát a határok revíziójának közvetlen tárgyalások útján. Bukarest, július 31. (Bud. Tud.) A „Romania“ berlini jelentést közöl, amely szerint a délkeleteurópai államoknak az új , dunai élettérben saját maguknak kell megtalálniuk az együttműködés lehetőségét és az együttélésnek olyan szilárd alapját, amely számukra mind gazdasági, mind kulturális téren a legnaryobb szabadságot és megelégedést biztosíthatja . „ A délkeleteurópai államok kormányférfiaival való megbeszélések során kifejezésre jutott az a német és olasz kívánság, hogy a délkeleteurópai kérdések rendezése során elkerüljék a nagyhatalmak bármiféle nyomását és hogy ezek az államok önmaguk kíséreljék meg az egymás közötti közeledést. A tengelyhatalmak különben kizárólag baráti tanácsra szorítkoznak s egyáltalán nem akarnak befolyást gyakorolni. A lap szerint Berlinben úgy vélik, hogy Délkeleteurópában bizonyos kibontakozás máris észlelhető és az érdekelt államok az összes problémákat, megvitathatják. Az Universul szerint Gigurtu és Manoilescu salzburgi és római látogatásának eredménye az, hogy mindkét tengelyhatalom rábírta őket, hogy a balkáni (alap csak „balkáni“ kérdésekről ír) kérdéseket megoldják s ezzel a tisztességes együttműködés jövőjét készítsék elő. A tengelyhatalmak ilyenformán a legfőbb igazság szellemében akarják, hogy a kérdések megoldást nyerjenek. Ugyanekkor azonban a lap az etnikai határok kérdéséről írva megállapítja, hogy a lakosságcsere oly kitűnő módszer, amelyet az utóbbi időben igen sokszor alkalmaztak és amely szilárd etnikai határok megalkotására feltétlenüljó.