8 Órai Ujság, 1940. augusztus (26. évfolyam, 174-194. szám)

BUKARESTI NÉMET JELENTÉS: A LEGKÖZELEBBI NAPOKBAN MEGKEZDŐDNEK A MAGYAR-ROMÁN TÁRGYALÁSOK Berlin és Róma ítél, ha Budapest és Bukarest nem tudna megegyezni — A tengely egyelőre befejezte munkáját Spanyol támadás kásául Gibraltár ellen?­sít a duna—balkáni rendezés iránt Györgyi Miklós­­ a attm­undMt*jé**fc Hkfo*j*l***é$* +mAmi ....... ............. ■ Milánó, július 31. Feltűnő értesülések keringenek­­ Ró­mában a tegnap megkötött spanyol­portugál megnemtámadási szerződés igazi hátterére vonatkozóan. Lehetségesnek tartják,­­­­ hogy Franco tábornok Spanyolországnak szomszéd­jával kötött egyezménye is a spanyol nemhadviselő magatartás készülő meg­változásának egyik előjele. Magasabb diplomatakörökben sem tartják ki­zártnak, hogy a brit birodalom ellen intézett né­met és olasz offenzívával egyidejű­leg a spanyolok megtámadnák a gibraltári angol támaszpontot. Események, de szemben a nyugatiak-a­kai, feltétlenül­­-békés jellegűek váltha­tók Délkeleteurópa felől is. ..Bukarest­­ből egy félhivatalos német sajtóügy­nökség, a Transocean Press, ma a kö­vetkezőket jelenti: ■ • „A román, a bolgár és a magyar kormány között a salzburgi­ és ró­mai megbeszélések alapján a legkö­zelebbi napokban tanácskozások in­dulnak meg.“ A pontos időpontot sem a római felelős körök, sem pedig az újságok n­­em tudják, mi­vel már az érdekelt államok feladata, hogy ezekben az időpontokban megállapodjanak. ■ .*:• / v;’ ' ■ - •••... . . .;-.5-■ . t A tengely egyelőre befejezte mun­káját - é ... azzal, hogy* megteremtette a közvetlen kapcsolatok felvételének lehe­tőségét. Mindenesetre . /■ . j ( - ■ i sorrendben előbb, a bolgár-román érintkejtés következnék, sőt egyes Rómába érkezett magán­­értesülések szerint, ez a­ két ország külképviselete útján már meg is tör­tént. Olasz és német helyen egészen bi­­■onyosrr veszik, hogy Béldobruázsát simán viszakapják a bolgárok, akik ennek a bolgárlakta vidéknek az északi felére már nem is tartanak annyira igényt. Ribbentrop német bi­rodalmi külügyminiszter ugyanis azt tanácsolta Fiton­ bolgár mi­niszterel­­nöknek, hogy ne ragaszkodjék a közös bolgár-orosz határhoz, amely Romár­­iát teljesen elzárná a Fekete-tenger­től és ismét, a gyűlölet mágiát hintené el a Balkánon. r Az észak és dél-dobrudzsai kisebbsé­gek kicserélésébe hihetőleg már mind­két fél] elvben beleegyezett. Igen érdekes, hogy egy olasz lap, az .rta.UaT már felvetette az Égei-tenger­­hez vezető bolgár kijáró ügyét és er­ről igen, rokonszenves hangon emléke­zik meg. Nem tudni, írja a lap ber­lini tudósítója, hogy Salzburgban szó esett-e Tráciáról. Német politikai kö­rökben azt tartják, hogy­ ezt a kér­dést, csak később, a háború végső ered­ménye alapján lehet majd elintézni. A,* katolikus,,olasz újság itt mindjárt arra is céloz, hogy a háború befejezté­vel az egész Bakánt átszervezik,­­­­tehát felszínre kerülnek ma esetleg még elhallgatott egyéb problémák is. Az erdélyi kérdést a dobrudzsainál jóval komplikáltabbnak tartják Ró­mában. A Corrierre della Sera tegnap értesülést közölt a román részről jelképesen kiürítendő Aradon rövidesen létrejövő magyar­­román konferenciáról. Ma azonban a ■Stampa azt írja, hogy minderről sem Budapesten, sem pe­dig Bukarestben nem tudnak. A­ torinói, újság hangsúlyozza, hogy akár­hogyan­­s alakuljanak,ki a rész­letek, a magyarok számára a leglé­nyegesebb, hogy Románia belátja te­rületi engedmények szükséges voltát. . Különben is, ha Budapest és Buka­rest közvetlenül nem tudna kom­promisszumos megoldást találni, úgy a tengelyhatalmak kimondják m­ajd megfellebbezhetetlen ítéletü­ket­ . A Popolo di Roma, jelenti, hogy a Szovjetunió is nagy érdeklődést tanú- feljvés au­gusztus 1-én csütörtökön: Újabb záporok.­­ Keveset melegszik az Idő, I­smer 1940. július 31. Főszerk­esztő: Bethlen András Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert XXVI. évf. 173. szám A belgrádi sajtó a tárgyalások gyors megindulását várja Belgrád, július 31. (Budapesti Tudósító.) A „Vreme" sze­rint Románia a salzburgi és római tár­gyalások alatt kötelezettséget vállalt arra, hogy hozzálát Magyarország és Bulgária irányában határainak reví­ziójához. Úgy látszik —,írja,,—,■ hogy Románia egyidejűleg elfogadta azt a magyar javaslatot, amely a ten­gelyhatalmak Intervencióját he­lyezi kilátásba, ha bizonyos nehéz­ségek merülnének fel. A tárgyalá­soknak azonnal meg kell indulniuk és elsősorban a Bulgáriával való tár­gyalásokra kerülne sor. A „Politika“ szerint Bukarestben cá­folják, hogy a német kormány szeptem­ber 1-ig adott volna haladékot Romá­niának a területi kérdések rendezésé­re. A lap szerint Románia azonban kö­telezte magát, hogy azonnal hozzálát a határok revíziójának közvetlen tárgya­lások útján. Bukarest, július 31. (Bud. Tud.) A „Romania“ berlini je­lentést közöl, amely szerint a délkelet­­európai államoknak az­­ új , dunai élet­térben saját maguknak kell megtalál­­niuk az együttműködés lehetőségét és az együttélésnek olyan szilárd alapját, amely számukra mind gazdasági, mind kulturális téren a legnar­yobb szabadságot és megelégedést biztosít­hatja­ . „ A délkeleteurópai államok kormány­­férfiaival való megbeszélések során kifejezésre jutott az a német és olasz kívánság, hogy a délkeleteurópai kérdések rendezése során elkerüljék a nagyhatalmak bármiféle nyomását és hogy ezek az államok önmaguk kí­séreljék meg az egymás közötti közele­dést. A­­ tengelyhatalmak különben ki­zárólag baráti tanácsra szorítkoznak s egyáltalán nem akarnak befolyást gya­korolni. A lap szerint Berlinben úgy vélik, hogy Délkeleteurópában bizonyos kibon­takozás máris észlelhető és az érde­kelt államok az összes problémákat, megvitathatják. Az Universul szerint Gigurtu és Ma­­noilescu salzburgi és római látogatá­sának eredménye az, hogy mindkét tengelyhatalom rábírta őket, hogy a balkáni (a­lap csak „balkáni“ kérdé­sekről ír) kérdéseket megoldják s ez­zel a tisztességes együttműködés jö­vőjét készítsék elő. A tengelyhatal­mak ilyenformán a legfőbb igazság szellemében akarják, hogy a kérdések megoldást nyerjenek. Ugyanekkor azonban a lap az etni­kai határok kérdéséről írva megálla­pítja, hogy a­ lakosságcsere oly kitűnő módszer,­­ amelyet az utóbbi időben igen sokszor alkalmaztak és amely szilárd etnikai határok megalkotására feltétlenül­­jó.

Next