8 Órai Ujság, 1940. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1940-12-02 / 272. szám
1000 és 22 Nagyrománia huszonkettedik születésnapját ünnepelte tegnap a zöldinges vasgárdista uralom — Gyulafelé árva rótt, erdélyi fejedelmeink ősi székhelyén. Antonescu tábornok beszédet mondott s ebből a kondukátori beszédből bennünket az a rész érint, amely Románia jövőjével foglalkozott. Tekintettel arra, hogy a román miniszterelnök mindezekkel konczatban jónak látta tengelyhűségét hangoztatni és azt a hitet, hogy Romanic sebeit a tengely segítségével sikerül majd meggyógyítani, le akarjuk szögezni a következőket: 1. Ismert és jogos magyar álláspontunkat nem befolyásolhatja az Antonescu-beszéd sem. Ő 22 év epizód uralmára céloz, mi 1000 év történelmi igényeit ismerjük. 2. A tengely politikai módszertana ugyancsak történelmi jogalapokon áll. Hitler Adolf személyesen tett hitvallást szóval és cselekedettel a német nép történelmi igényei mellett a szudétavidéki bekebelezés után, tegnap pedig a Saarpfalz és Lotharingia egyesítéséből megszületett a német Westmark. 3. Antonescu tábornok hiába szegezi neki a szétlősz' Románia Maré 22 évét a magyar birodalom ezeresztendős történelmi tényének. Nekünk nincsenek cine miityés jelszavaink, „csak“ — igazságunk van. Német tancsapatok nagy díszfelvonulása Bukarestben Bukarest, dec. 2. (Magyar Távirati Iroda) A Romániában tartózkodó német tancsapatok hétfőn délelőtt Romániának a hármas egyezményhez történt csatlakozása alkalmából díszfelvonulást tartanak Bukarestben. A felvonuláson megjelenik Mihály király és Antonescu tábornok. Hannen és Speidel német tábornokok vezetése alatt az összes német szárazföldi és légi csapatok felvonulnak. Kewyerk: Brdianut és Gigurtut is megölték ? Newyork, dec. 2. Vasárnapra virradó éjjel változatlanul özönlöttek a hírek Bukarestből. Sok jelentést gyakran bizonyos kétkedéssel fogadtak, azonban rendszerint rövidesen az derült ki, hogy a való tények messze túlhaladták a híradásban jelzett cselekményeket. Magától értetődően olyan hírek is akadtak, amelyek túlzottaknak vagy valótlanoknak bizonyultak. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a román vidéken számtalan helyen fordultak elő újabb véres cselekmények. Ezeknek újabb számtalan emberélet esett áldozatul. Az elpusztult emberekről határozott értesülés nincs. De ez csak annyiból jelent bizonytalanságot, hogy az áldozatok ezreinek számát pontosan megállapítani nem lehet Diplomáciai körökben egyedül Ploestiről tudták meg azt, hogy a volt király mintegy húsz hívét gyilkolták le- Egy másik híradás szerint a jilavai tömegmészárlásban résztvett vagárdisták közül huszonhatan öngyilkosságot követtek el. Arról is beszélnek a román fővárosban, hogy Bratianut és Gigurnnt is megölték. Maniu sorsáról semmilyen közelebbi részlet vasárnap hajnalig nem vált ismeretessé. Állítólag védőőrizetben tartják a volt miniszterelnököt. Külföldi újságírók szemléje a szardíniai csata olasz hajóin Egy olasz tengerészeti támpontról, dec. 2. A legutóbb Szardínia körül lefolyt tengeri csata után egészen a mai napig az angolok azt állították, hogy több olasz hadihajó megsérült vagy el is süllyedt. Ezzel szemben az olasz hadijelentések pontosan leírták a csata lefolyását, az angolok azonban ezekel a jelentésekkel is vitába szálltak. A Magyar Távirati Iroda munkatársa abban a kikötőben, ahol a szardíniai tengeri csatában résztvett egységeket lehorgonyozták, reggel 9 órától déli 1 óráig megtekinthette a hajókat és meggyőződhetett az angol jelentések ellenkezőjéről. Végigjárhatta a kikötőben lévő hajóegységeket és valamennyit kívülről és belülről egyaránt megtekinthette. A kikötőben horgonyzó hajók a következők voltak: A 35.000 tonnás Vittorio Veneto és a 24.000 tonnás Giulio Cesare csatahajó, valamint a 10.000 tonnás Pola, Fiume és Gorizia cirkálók. A Fiume cirkálóról kiadott olasz hadijelentés azt mondotta, hogy találat érte. Mint utólag kiderült, a hadijelentést rejtjeles távirat megfejtése nyomán állították össze és a Fiumét sem érte találat. Erről egyébként a magyar, német, amerikai, svéd, jugoszláv, japán és spanyol távirati irodák munkatársai is a helyszínen győződhettek meg, akik szabadon járhatták be a hajókat, beszélhettek a vezető tengernagyokkal, az egyes hajók kapitányával és legénységbeliekkel is. A Szardínia mellett lefolyt tengeri csata egyike volt a háború kitörése után a leghosszabb tengeri csatáknak, miután 45 percig tartott. — A Belgrádi Tangóharmonika Egyesület meghívta Marnitz Frigyest a karácsonyi ünnepekre, hogy megrendezze az első jugoszláv tangóharmonika-hangversenyt. Marnitz elutazása előtt a Pesti Vigadóban nagyszabású tangóharmonika-est keretében búcsúzik a pesti tangóharmonika kedvelőitől december 8-án. f* OiUiojsáG ] Gyulafehérvár, dec. 2. (Bud. Tud.) Az egyesülés ünnepe alkalmából vasárnap Gyulafehérváron nagyszabású manifesztációt rendeztek, amelyen Antonescu tábornok, államvezető és Horia Sima miniszterelnökhelyettes is részt vett. Az ünnepségre vidékről sokezer földmívest vonultattak fel. Az összegyűltek előtt Antonescu, majd Horia Sima mondott beszédet. Antonescu beszéde során kijelentette, hogy Románia nem állt el Erdélyre vonatkozó követelésétől. Beszélt ezután az Erdélyben élő sokezer románról, majd a felvonult vasgárdistákhoz fordulva, így fejezte be: * — Eddig én ellenetek harcoltam, most azonban értetek harcolok, tehát jogom és kötcsőségem, hogy tőletek engedelmességet követeljek. Ezt azért követelem, mert a nép követeli. Nem tudom Romániát két nap alatt felépíteni. Románia nem fog eltűnni. « Ilyen a győzelem, amely el fog következni. Horia Sima kijelentette, hogy a román államférfiak rövidlátása az egyesüléstől a mai napig, volt az oka annak, hogy az a helyzet alalkult ki, amelyet a légionáriusok kormányra‘utasuk napján találtak. Az erdélyi lelket nem értették meg az előző kormányok. Ma a helyzet teljesen megváltozott az erdélyi testvéreik minden szeretetet, támogatást, megértést megtalálnak a légionista mozgalomban, amely Erdélyben a román nép bölcsőjét látja. Hafonescu támadófringy beszéde Gyulafehérváron Svájci népszavazás a katonai előképzés ellen Bázel, dec. 2. (NST) Svájcban népszavazással elvetették a kötelező katonai előzetes kiképzésről szóló törvényjavaslatot, 430.000-ren szavaztak a javaslat ellen és 340.000-ren mellette. A javaslatot tehát 90.000 szótöbbséggel vetették el. Az egyes kantonok közül csak hat kantonban kapott többséget a javaslat. ■«*» Mit írt nyolc és fél év előtt? hogy a német túlsúly a Duna völgyében esetleg politikailag is érezhetővé váljék. A magyar nacionalizmusnak Hitler Adolftól nincsen várnivalója, a magyar nacionalizmusnak Hitler Adolftól csak féltenivalója van. Akármennyire furcsán hangzik is: az erős magyar nacionalizmusnak azért kell imádkoznia, hogy Németországban mentől később győzedelmeskedjék az erős nacionalizmus. Esetleg akkor, amidőn Magyarország a maga külpolitikai hadállásait már kiépítette a hitleri Németország ellenében. Mert mi Hitler németjeivel nem mehetünk együtt. Érdekeink azok felé löknek, akik ezzel a hitleri Németországgal szemben állanak, elsősorban Franciaország felé, bármennyire érezzük is, hogy mai nyomorúságunk Franciaországnak is köszönhető. A világpolitikában nincsenek érzelmi szempontok. A világpolitikában csak realitások vannak. Ez a realitás fogja például a mai Franciaország ellenében Németországgal rokonszenvező Angliát abban a pillanatban Franciaország mellé állítani, mihelyt Hitler Németországa számára veszélyessé kezd válni. S a mi helyünk abban a táborban van, — nemcsak érzelmeink, de érdekeink alapján is, — amely Németország ellen felvonul. Ha e felvonulás ismét Németország járószalagján talál bennünket, mint talált 1914-ben, éppen úgy összetöretünk, mint ahogy összetörtek bennünket 1918-ban, azért a Németországért, amely most a maga faji ambícióit elsősorban Magyarország felé akarja érvényesíteni.“ SZELECZKY ZITA és JÁVOR PÁL ötlet?*, fordulati»« vígjátéa Sok kÜSiő Emmiért gjKiLADWAY A Magyar Nemzet közli Hubay Kálmán volt országgyűlési képviselőnek és volt miskolci hírlapírónak 1932 április 9én a „Felsőmagyarországban“ „Hitler vagy Hindenburg“ címen megjelent cikkét. Ebből a cikkből vesszük az alábbi idézeteket: „A magyar jobboldal pedig ne felejtse el, hogy a magyar nemzeti gondolat, a magyar fajiság, a magyar történelmi célkitűzés s az a törekvés, hogy a Dunamedence népei újra magyar hegemónia alatt egyesüljenek, akkor fogják élni legválságosabb órájukat, midőn Hitler Németországban uralomra jut és berendezkedik. Ne felejtsék el, hogy a Drang nach Osten, amelynek erős lendületét eddig is éreztük, a sovén Hitler Adolf Nem országa részéről kapna csak igazi átütő erőt s ne felejtsék el, hogy Hitler Adolf legszűkebb környezetéből, a müncheni Barna Ház környékéről, a német nemzeti szocialista munkáspárt részéről terjesztettek és terjesztetnek azok a térképek, amelyek az új Németországot a Dunántúl bekebelezésével képzelik el a Dunával, mint határfolyóval és Budával, mint határvárossal. Hitler Adolf, aki a minden németek egyesítésének álláspontján áll s aki a felvidéki zipszereket éppen úgy a Birodalom határain belül akarja látni, mint az erdélyi szászokat, a mi kedvünkért igazán nem fogja revízió alá venni álláspontját s előbb kulturális, később gazdasági téren akar majd bennünket megnyergelni annyira,