8 Órai Ujság, 1941. szeptember (27. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-01 / 199. szám

A Ciifrád berlini­­ tudósítójának tele öntetemen Berlin, szept. 1. A harmadik háborús év első napjá­n a keleti arcvonalon kikristályosodelt helyzettel lezárult a hadjáratnak egyik legfontosabb fejezete, még­pedig az, amelyben a német és a szövetséges haderők északon, középen és délen messzire előretolták állásaikat. Nem­csak Berlinben, hanem már­­ Lon­donban is azon a nézeten vannak, hogy a német és a finn hadsereg Leningrád körül katonai és gazdasági szempont­ból egyaránt fontos területeket zárt el a Szovjetunió többi részétől. E sikeres hadműveletek következtében a szovjet hadfelszerítési iparának 15 száza­lékát vesztette el. Nem véletlen, — mondják Berlinben, — hogy a Renter­­iroda diplomáciai munkatársa feleli, hogy Leningrádiak bekerítése súlyos csapást jelent az egész szovjetül­e­sz termelésre. A háború-évfordulón igen nagy le­é­ykedés tölti el a birodalmat, a dolgok további fejlődését illetően. Áll ez a né­met nép széles rétegeire ugyanúgy, mint a legtájékozottabb körökre, ame­lyeknek a W­ilhelmstrasséban alkalmuk van olyan részletekről is értesülni, amelyek ma még nem tárhatók a nyil­vánosság elé. Annyi azonban kétség­telen, hogy a keleti front sokszor igen kemény harcaiban a német csapatok egyrészt felfr­orzsolták a bo­sevi hadsereg elit alakulatait, másrészt pedig lehetetlenné tették a moszkvai hadvezetőség számára, hogy bárhol is magához regadja a kezdeményezést és támadóan lépjen fel. A Finn-öböltök a Fekete-tengerig a német és a szövetséges hadseregek a kisebb -nagyobb városok százait foglal­ták el. A legfelsőbb német hadvezető­ség eddig nem tette közzé e helységek reveit, hanem — amint arról a 8 Órai Újság tudósítója a régii!c­cker''féle he­lyen értesült, — a német rádiónak tartotta fenn ezt a közlést. Bizonyos, hogy a Deutschlandsender és a többi állomás egyik legérdekesebb­ közlemé­­nye az lesz, amikor elhangzik majd a szovjet területen chop’­alt városok hosszú névsora. O. E. O­sztály sorsjáték 1941 szeptember 1. hétfő XXVII. évfolyam, 199. szám Főszerkesztő: Bethlen András Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert * A­ harmadik háborús esztendő első é­rrapján... MANNERMEIM ELŐRETÖR A NÉMET RÁDIÓ KÖZLI AZ ELFOGLALT OROSZ VÁROSOK NEVÉT Pétain, Inönü, Csankmak és Roosevelt beszédei Olaszok Ukrajnában Olasz hidászok helyreállítanak egy bolsevisták által szétrombolt hidat Ukrajnában Finn katonai ünnepség Viipuriban Helsinki, szept. 1. (Német Távirati Iroda) Viipuriban vasárnap katonai dísz­szemlét tartottak, amelyen meghívott vendégekként résztvettek a német véd­erő képviselői is. A díszszemlét a vá­ros meghódításában résztvett finn­ csa­patok szemléje vezette be, amelyet Ösch tábornok végzett. Ezután a tábor­nok szózatot intézett a katonákhoz, kö­szönetet mondott nekik bátorságukért és kijelentette a többi között, hogy Viipuri meghódításával megszűnt a moszkvai kényszerbéke is. Miután elhangzott a kikötőben le­adott kilenc ágyúlövés, a viipuri kas­télyban Szent Olaf tornyán a björne­­burgi induló hangjai mellett felvonták ugyanazt a finn hadilobogót, amelyet 1940 március 13-án, a moszkvai kény­szerbéke napján levettek. A tábornok ezután szívélyes szavakat intézett a megjelent német vendégekhez. A díszszemlén felolvasták Manner­­heim tábornagy táviratát, amelyben köszönetét és elismerését fejezi ki az ügyesen irányított hadműveletekért és a katonák nagy teljesítményeiért. (MTI) Helsinki, szept. 1. (Német Távirati Ir­oda) A Finn Távirati Iroda vasárnap este a következő jelentést bocsátotta ki: A Finn Távirati Irodát felhatalmaz­ták annak kijelentésére, hogy teljesen valótlanok azok a néhány külföldi lap­ban és rádióadásban terjesztett híresz­telések, amelyek szerint Finnország védekező háborújának ki nem elégítő eredményei miatt állítólag tárgyaláso­kat kezdeményezett Helsinkiben és Stockholmban abból a célból, hogy idegen államfőt Finnország és a Szov­jetunió között béketárgyalásokra bír­jon rá. (MTI) Teherán a perzsa főváros egyik városkapuja

Next