8 Órai Ujság, 1941. november (27. évfolyam, 248-271. szám)

1941-11-03 / 248. szám

1941 november 3. hétfő XXVII. évfolyam, 248. szám Főszerkesztő: Bethlen András F­őmunkatárs: Dr. Kertész Róbert 1941 november 4-én( kedden: I A nap kel 7.32 ó., nyugszik 17.23 ó. I A hold kel 18.00 ó, nyugszik 7.31 ó. I _____ r­r­y­b­a „SZÁL­AS­Z ÁLARC NÉLKÜL" A német birodalmi kormány megállapítja: AMERIKA TÁMADTA MEG NÉMETORSZÁGOT Elfoglalták Szimferopolt, a krími félsziget fővárosát Légiriadó volt Londonban Berlin, november 1. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A birodalmi kormány a következő hivatalos nyilatkozatokat teszi közzé: 1 . Az Egyesült Államok elnöke október 3l-án mondott beszédében a következő állításokat tette: 1. Az Egyesült Államok kormányá­nak birtokába jutott egy titkos térkép, amelyet Németországban a birodalmi kormány készített. Közép- és Délame­­rika térképéről van szó, úgy ahogy azt a Führer újjá akarja rendezni: ennek a térségnek tizennégy államából öt hű­béres államot akar alakítani és ezzel az egész délamerikai szárazföldet ural­ma alá akarja hajtani. Az öt állam egyike állítólag Panama kötársaságot és a Panama-csatornát is magában fog­lalja. 2. Az amerikai kormány birtokában van egy másik okmány is, amelyet szin­tén a birodalmi kormány fogalmazott meg. Ez az okmány azt a tervet tartal­mazza, amely szerint Németország győ­zelme után a világ minden vallását meg fogja semmisíteni. Egyaránt ki­küszöbölik a katolikus, a protestáns, a mohamedán, a hindusztáni, a buddhista és a zsidó vallást, az egyházi javakat lefoglalják, eltiltják a keresztet és a vallásfelekezetek többi jelképét s a lel­készeket gyűjtőtáborral való büntetés­sel elhallgattatják. Az egyházak helyé­be nemzetközi nemzetiszocialista egy­ház lép, amelyben a nemzetiszocialista birodalmi kormány által küldött szó­nokok fognak működni. A biblia he­lyett a Mein Kampf szavait kényszerí­tik az emberiségre és mint Szentírást léptetik érvénybe a Führer könyvét; Krisztus keresztjét a horogkereszt s a meztelen kard fogja felváltani és végül az Isten helyére a Führer lép. A birodalmi kormány ezzel szemben a következőket állapítja meg: Nincs sem a birodalmi kormány ál­tal szerkesztett térkép Közép- és Dél­­amerika felosztásáról, sem pedig ugyan­csak a birodalmi kormány által meg­fogalmazott okmány a vallásfelekeze­tek megszüntetéséről. Mind a két eset­ben a legdurvább hamisításról van szó. A Délamerikának Németország által való meghódításáról, a vallásfelekeze­tek és egyházak megszüntetéséről és nemzetiszocialista egyházzal való he­lyettesítéséről szóló állítások annyira ostobák és képtelenek, hogy felesleges­sé teszik a birodalmi kormány számára a velük való foglalkozást. Ezt a hírt a birodalmi kormány diplomáciai úton közölte valamennyi semleges kormán­­­nyal, köztük a közép- és délamerika államok kormányaival is. II. Az Egyesült Államok elnöke október 28-i beszédében kijelentette, hogy né­met tengeri erők szeptember 4-én, majd pedig október 17-én megtámadtak egy­­egy amerika rombolót. Az Egyesült Ál­lamok kormánya el akarta kerülni a lövöldözést. Azonban a lövöldözés mégis megkezdődött és a történelem megálla­pította, ki adta le az első lövést. Ame­rikát megtámadták. Ezzel szemben német tengeralattjáró­parancsnokok jelentéseiből és amerikai tengerészeti hatóságok hivatalos nyilat­kozataiból a következő tényállás de­rül ki: A szeptember 4-i esetben a Greer, az október 17-iben pedig Kearny amerikai rombolóról van szó. A Greer angol tengeri erőkkel szo­rosan együttműködve, órák hosszat ül­dözött egy német tengeralattjárót. Az üldözés során a víz alatt tartózkodó né­met tengeralattjárót vizibombákkal tá­madták meg. Csak miután ez a táma­dás megtörtént, használta a német ten­geralattjáró fegyvereit. A romboló még órák hosszat folytatta — eredménytele­nül — vizibombákkal az üldözést. A Kearny romboló egy hajókaraván védelmében haladt, amikor felfogta az Atlanti-óceán egy másik helyén tartóz­kodó másik hajókaraván segélyjeleit, amely német tengeri erőkkel állott harcban. A Kearny erre megváltoztatta irányát, a csata helyére sietett és vizi­bombákkal megtámadott egy német tengeralattjárót. Maga Knox haditenge­részeti miniszter erősítette meg, hogy a Kearny vizibombákat dobott le és hogy „csak valamivel később“ lőttek ki rá három torpedót, amelyek közül az egyik el is találta. A birodalmi kormány tehát megálla­pítja, hogy: 1. Roosevelt állítása, hogy német tengeri erők megtámadtak amerikai rombolókat, Németország tehát megtá­madta Amerikát, nem felel meg a té­nyeknek és az amerikai tengerészeti hatóságok közleményei is megcáfolják; 2. éppen ellenkezőleg, a két ameri­kai romboló támadott meg német ten­geralattjárókat és így Amerika támadta meg Németországot, amit az amerikai tengerészeti hatóságok épp így állapí­tanak meg. (MTI) „Ha valaki éjnek idején vasúti síneken sétál..." Berlin, nov. 3. Illetékes helyről közük: Eddig még csak amerikai forrásból eredő jelentések futottak be Berlinbe a Reuten James USA-romboló állítólagos megtorpedózásáról. A birodalmi fővá­ros politikai köreiben ehhez az esethez a következő magyarázó hasonlatot sze­retnék fűzni: Ha valaki éjnek idején vasúti síneken sétál, nem szabad cso­dálkoznia, ha a gyorsvonat elgázolja. (MTI) Nem szakadnak meg Berlin és Washington külképviseleti kapcsolatai — a Temps szerint Vichy, nov. 3. (NST) Németország és az Egyesült Államok viszonyának újabb kiélező­dése nem érinti ugyan közvetlenül Franciaországot, de a francia közvéle­mény mégis a legnagyobb érdeklődés­sel figyeli e viszony alakulását. Mély hatást keltett a birodalmi kormány nyilatkozata, amely szembeszáll Roo­­seveltnek az állítólagos közép- és dél­amerikai német tervekre és az atlanti­óceáni legutóbbi összetűzésekre vonat­kozó állításaival. A vichyi kormány­hoz közelálló helyen ezzel kapcsolat­ban azt mondották hogy a birodalmi kormány nyilatkozatát érveinek szaba­tossága teszi figyelemreméltóvá. A Temps vasárnapi vezércikke a Reuben James egyesült államokbeli romboló megtorpedózásával foglalko­zik. Nem valószínű, írja a lap, hogy küszöbön áll Berlin és Washington külképviseleti kapcsolatainak megsza­kítása, de, úgy látszik, hogy külképvi­seleti szakítás és hivatalos hadüzenet nélkül is harc állapotában vannak az Egyesült Államok és a tengelyhatal­mak. A washingtoni szenátus vitái nyilván nem változtathatják meg többé a­­ képviselői lázban h­ozott döntéseket.

Next