8 Órai Ujság, 1942. február (28. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-03 / 26. szám

I német fa­szobr­ásznő Budapesten Höfken-Hempel Annie kiállítása Azokban a helyiségekben, ahol egykor a Királyi Magyar Automobil Club műkö­dött, az Apponyi-tér 1. sz. alatti királyi bérpalota első emeletén berendezkedett Német Tudományos Intézet teremsorában mutatja be alkotásait Höfken-Hempel Annie német képzőművésznő. A hanno­veri születésű hölgy előbb zenét tanult, később festészettel foglalkozott, majd át­tért a szobrászatra. Hazájában, a német birodalomban számos megtisztelő kitün­tetésben részesült, aranyérmet nyert egy 1937. évi világkiállításon is, számos kül­földi siker után most a budapesti német tudományos intézetben állított ki. Tekintettel arra, hogy több oldalról is felhívták figyelmünket a német szob­­rásznő budapesti jelentkezésére, szívesen teszünk eleget a kéréseknek és írunk I róla. A német szobrászhölgy egészséges na­turalista irányzatot követ a ma központi­lag irányított, a régi művészeti irányza­tok túlzó individualista kilengéseitől meg­szabadított német művészetvezetés és ál­lami támogatás keretei között. Technikája az erőteljesen darabos felü­leteket kedveli. Helyenként szinte­ kereset­ten nyers. Alkotásaiban robusztus ko­molysággal kerüli a lirizáló derűt. Dina­mizmussal pótolja az érzést s tárgyilagos mondanivalóit romantikus frázisok nélkül adja elő. Figurális alkotásait (Ifjúság, Tér­delő nő, Anyaság, ölelés, Szeretők, Vágy stb.) mahagóni és dió sötét tónusaiban tartja. Marcona női aktjai sztatikussá der­mesztett erő-attitüdökben fejezik ki a mű­vész gondolatait.­­ A kiállítás szemmelláthatólag a por­trékra helyezi a hangsúlyt. Államférfiak, hadvezérek, politikusok és gazdasági té­nyezők fejszobrai mutatják a szándékot: markáns­­ vésőcsapásokkal kialakítani az erélyesen hatásos férfiarcot a dió-, körte- vagy tölgyfatömbből. Két ma­gyar arcképe félreismerésen alapszik. A Kormányzó Úr portréja idegenül hat, a miniszterelnök ébenfa képmása sem sike­rült. Igen kifejezőek a német portrék. Hindenburg bús fejplasztikájánál jobban tetszett a Schacht-portré. E. G. Bührle nem mindennapos jellemábrázolása, gróf Ciano tökéletes mahagóni fejszobra s nem utolsó sorban Göring vezértábornagy diófa-arcképe nyűgözött le leginkább. (Jc.) Javítják a pályaudvarok traxiellhídsííí Az autótaxiforgalom korlátozása óta a közönség részéről sok panasz hang­zik el amiatt, hogy a pályaudvarokon, különösen az éjszakai órákban érkező vonatokhoz nem áll fel elég taxi. Eb­ben az ügyben az érdekeltségek és az illetékes hatóságok bevonásával érte­kezlet volt, melyen felhívták a taxi­vállalatokat, állítsanak ki megfelelő számú kocsit a pályaudvarokhoz, mert ellenkező esetben a hatóság kirende­lés eszközlésével fog gondoskodni ar­ról, hogy a vasúton érkező, rendszerint poggyászokkal megrakott utazóközön­ség elegendő taxit kapjon a pályaudva­rokon. hogy megújítsa azonnal Osztély sorsjegyét az V.-ik osztály február 5.-én kezdődő húzására. Bar­ll, Berlin, febr. 3. (Német Távirati Iroda) Európát nem fenyegeti a kiütéses tífusz veszélye — állapítja meg a bi­rodalmi egészségügyi vezető hivatala a külföldi sajtó egy részében megje­lent közleményekkel kapcsolatban. A német egészségügyi vezetés óvintézke­déseinek és a kiütéses tífusz leküzdé­sére létesített szervezetnek köszönhető, hogy ez a betegség sehol sem terjedt el járványszerűen. A volt lengyel és a megszállt keleti területekről kevés­számú szórványos megbetegedés be­­hurcolás folytán előfordult ugyan, de amint a betegséget felismerték, lehe­tetlenné tették továbbterjedését. A birodalom régi területén 1941-ben az egész év folyamán 126 eset fordult­­ elő, a visszatért német keleti terüle­teken pedig 138. A betegség fészkét nyomban elszigetelték és a betegek, valamint, környezetük tetvetlenítésé­­vel megakadályozták a betegség to­vábbi terjedését Keleten az egész te­rületen egy „tetvetlenítési vonal“ vonul végig s ez közvetlen gátat jelent a kiütéses tífusz terjedése ellen. A világháborúval ellentétben az orvosi tudománynak a betegség okozójára és a betegség terjedésének útjára vonat­kozó felfedezései annyira előrejutot­tak, hogy a betegség sikeres leküzdé­sének lehetőségei ismeretesek. A be­tegség csupán a ruhatetű csípése útján vihető át másra. A kiütéses tí­fusz leküzdésének legfontosabb esz­köze tehát a ruhatetvek és petéik megsemmisítése. Németországban kiütéses tífuszban történt megbetegedéseket és az erre gyanús eseteket az állami vagy városi egészségügyi hatóságoknál be kell je­lenteni. Ezt a bejelentési kötelezettsé­get az orvosok szigorúan végrehajt­ják. A keletről érkező munkásokat és hadifoglyokat mind tetvetlenítik, ami teljessé teszi a kiütéses tífusz elleni óvintézkedéseket. Ezek a rendszabá­lyok hatásosnak bizonyultak. A főkor­mányzóság területén, amióta ott német orvosok irányítják a betegség elleni védekezést, a kiütéses tífuszmegbetege­­dések száma, amely lengyel uralom alatt mindig igen magas volt, csökkent. (MTI) „Európát nem fenyegeti a kiütéses tífusz veszélye“ Félmilliárd pengő betét a Kereskedelmi Bankban Hétmillió tiszta nyereségről számol be a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank mérlege Működésének második évszázadába lé­pett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amelynek most nyilvánosságra került mérlege arról tanúskodik, hogy mint az eddigiekben, úgy a 101, 102 és a többi el­következő években, mint a magyar pénz­ügyi és gazdasági élet egyik legszilár­dabb pillére fogja a Kereskedelmi Bank a magyar nemzetgazdaság biztonságát és a magyar pénzügyek iránti bizalmat erő­síteni. A Kereskedelmi Bank mérlege az előre­látó, nagyvonalú bankvezetés eredmé­nyeit tükrözi vissza és emellett az egyetemes nemzeti érdekek előbb­­revitelében, gazdasági és pénzügyi alátámasztásában végzett munka is ott szerepel sok-sokmilliós összegek­kel a mérleg adatai között. A Kereskedelmi Bank legújabb mérlege csak fokozni fogja azt a bizalmat, amel­­­lyel az ország közönsége épp úgy, mint a külföld gazdasági körei a Kereskedelmi Bank iránt viseltetnek és amely kifeje­zésre jutott a mostani mérleg adatai sze­rint abban is, hogy a Kereskedelmi Bank és intézetei több mint félmilliárd pengő betétet kezelnek. A mérlegmegállapító igazgatósági ülés dr. Walkó Lajos titkos tanácsos elnöklé­sével az elmúlt év zárószámadásait meg­állapította és elfogadták a mérleget, amelyből kitűnik, hogy a bank az elmúlt évben közel hét­millió pengő tiszta nyereséget mutat ki. A nyereség többlete a múlt évi ,5.166.000 pengővel szemben majdnem eléri a 2.000.000 pengőt. A Kereskedelmi Bank a múlt évi 4 pengős osztalék helyett az idén az Intézet százéves jubileuma alkal­mából felülosztalék címen részvényen­­ként 2 pengőt és így a rendes osztalékkal együtt , részvényenként 6 pengő osztalékot fizet. Igen nagy fejlődést mutat a Kereske­delmi Bank takarék- és folyószámla be­téte. A betéteknél 15"/» az emelkedés, amely 371,000.000 pengőt tesz ki, az inté­zet érdekkörébe tartozó vidéki és fővá­rosi intézetek pedig 138,000.000 pengő be­tétet kezelnek, úgyhogy összesen 509.000.000 pengő összegű betétet ke­zeltek a Kereskedelmi Bank és az ér­dekkörébe tartozó Intézetek. A hiteligények kielégítése terén is ha­talmas munkát végzett a Kereskedelmi Bank és a folyószámlaadósok tétele 198.000. 000 pengőről 291.000.000 pengőre emelkedett, míg a váltótárca az előző évi 185.000. 444 pengővel szemben 310.000.000 pengővel szerepel. Az erdélyi kölcsönből 62.000. 000 pengő névértékű kötvényt vett át a bank, a százmilliós erdélyi nyere­­ménykölcsönből pedig az átvett, több mint 12.000.000 pengő értékű kötvényt ügyfelei körében teljes egészében elhe­lyezte a bank. Részletesen beszámol ezután a bank mérlege a visszatért területek gazdasági megerősítése érdekében kifejtett munká­ról és azokról a nagy pénzügyi tranzak­ciókról, amelyeket az elmúlt évben a bank végzett. Hajnali tömegverekedés a Körúton Botrányos tömegverekedés volt ma hajnalban három órakor az Emke ká­véház előtt. A részleteket eddig még nem lehetett pontosan megállapítani. Egy felkötött karú hadapródőrmes­­terbe belekötött egy részeg társaság. A közönség a megtámadott tisztjelölt segítségére sietett és pillanatok alatt valóságos utcai harc fejlődött ki a ká­véház előtt. A kerületi őrszolgálatról tíz rendőrt vezényeltek ki, akik eré­lyes fellépésükkel nagynehezen szét­oszlatták az egymást öklöző, pofozó és rugdaló, mintegy ötven főnyi töme­get. Az általános verekedés során a kötekedő részegek kereket oldottak, így csak Borbély Béla 25 éves állás­nélküli munkást állították elő a fő­­kapitányságra. döngös Gyuri *8 llfrAMA I - -us U Bílutii FEKETE GYÖRGY hUVHNU kavehézban säSäWwä,» A MÁV minden vonalán helyreállt a forgalom A MOT jelenti: A m. kir. államvas­utak igazgatóságától kapott értesítés szerint a forgalmi akadályok minden vonalon megszűntek. Ez idő szerint tehát a Máv­ vonalain forgalmi akadály nincs. Szalmacsizmát készítenek a katonák számára A Magyar Tudósító jelenti: Rábafő moson megyei telepes község lakói Csizmadia Károly református lelki­­pásztor kezdeményezésére 5000 darab szalmacsizmát készítenek katonáink számára. A szükséges zsuppszalmát Karner Herman mosonszolnoki vezető­jegyző adományoztatta községe lakos­ságával. Mihelyt a csizmák elkészül­nek, ajándékképpen felajánlják a ka­tonaságnak. Pécs város törvény­­hatósága tiltakozott a város nevének meg­változtatási terve ellen A Magyar Tudósító jelenti: Pécs vá­ros törvényhatóságának kisgyűlésén Baumann Emil törvényhatósági bizott­sági tag szóvátette, hogy az utóbbi időben a város nevének megváltozta­tásáról élénk vita indult meg. Az egész akciót a maga részéről helytelennek tartja és semmiképpen sem hivatalos állásfoglalás eredménye, amit meg is kell szüntetni, mert a város polgársága büszke városára és nevére és azt kí­vánja, hogy az ősi névvel haladjon to­vább eddigi útján. Esztergár Lajos polgármester válaszában kijelentette, hogy a város nevének megváltoztatá­sára irányuló kezdeményezés csak magánakció volt, amelyet a város ha­tósága nem tekint a magáénak és így azt nem támogatja. — Tóth László: Magyar vártán. Tóth László, a kiváló író és publicista ezzel a címmel gyűjtötte vaskos kötetbe azokat a pompás cikkeit és tanulmányait, ame­­lyekben egy év leforgása alatt a legége­tőbb magyar sorsproblémákkal foglalko­zott. Mint könyvének szép előszavában írja, főként azt vizsgálta, hogy a mai vi­haros korszakban mi a magyarság fel­adata és mi az ember feladata, az em­beré, „aki Isten képét viseli itt a földön és szabad akaratával választ a jó és rossz, az igazság és a hazugság, a szépség és a rútság, a jog és az erőszak, a szeretet és a gyűlölet között“. Tóth László a ma­gyar életet, a magyar rendeltetést vizs­gálva, megállapítja, hogy nemzetünket életösztöne, valóságérzéke, minden meg­próbáltatáson át megmentette s ennek fő okát abban látja, hogy a magyarság tudatosan ápolta a nemzeti és emberi szabadságeszme kultuszát és félemlíthe­­tetlenül megőrizte független államiságát, valamint hűségét a krisztusi hithez. Csak ez lehet a szebb jövő záloga is. A hat csoportba osztott cikkek felölelik a ma­gyar ember viszonyát a világgal szemben, foglalkoznak az alkotmány időszerű kér­déseivel, a magyar élettel, az ország égető problémáival, a magyar szellemi­séggel s az utolsó szép cikk a nagy ma­gyar halottak emlékének áldoz. Az il­lusztris szerző a Szent István­ Társulat kiadásában megjelent értékes könyvét a tragikus végű nagy nemzetnevelő, gróf Teleki Pál tiszta és nemes emlékének ajánlja. — Bajtársi találkozó. A volt marosvá­sárhelyi m. kir. 22. honv. gy. e. tiszti, al­tiszti és legénységi tagozata 1942 február 4-én, szerdán este 8 órakor fontos ügyben bajtársi találkozót tart VIII.­ József­ u. 26. Csákodi-étteremben. Hl A­ iesi cQUIiE 3T njjgázhatá rmunkaerő magas jutalékkal, lista slelet és Lexikon. Xá­ny Lajos-u. 3. D. ti. 3--fi-ig,

Next