8 Órai Ujság, 1943. július (29. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-01 / 145. szám

\ Churchill beszéde Amszterdam, júl. 1. (Német Távirati Iroda) Winston Churchill szerdán, mint a brit hírszolgálat jelenti, London város díszpolgárává való kinevezése alkalmá­ból beszédet mondott, amely azzal a jóslással kezdődött, hogy „súlyos har­cok lesznek a Földközi-tengeren és egyebütt, mielőtt az ősz leveleit hul­latja“. Churchill a továbbiakban ismét kijelentette, hogy Anglia ellenfeleitől „feltétlen megadást“ akar követelni és hogy ezek „korlátlan ítélkezésre és ke­gyelemre“ kell, hogy alávessék magu­kat. Anglia maga — folytatta — „nem törekszik nyereségre, nem akar terüle­teket vagy megnagyobbodást, nem vár jutalmat és nem fogad el kompromis­­­szumot“. Churchill ezután a tengelyhatalmak május havi állítólagos bú­várha­jó vesz­teségeiről beszélt, majd a Ruhrvidék bombázására vonatkozóan kijelentette, hogy ha majd az éjszakák hosszabbak lesznek és az Egyesült Államok légi hadereje megnagyobbodik, Németor­szágban „nem lesz többé olyan ipar, illetve olyan katonai cél“, amely a vég­sőkig való támadásoknak ne lenne majd kitéve. A továbbiakban Churchill, mint az angol hírszolgálat jelenti, kijelentette, hogy az Egyesült Államok hatalma Angliában nem kelt félelmet és hogy „az Egyesült Államok elsőbbségi állá­sát a brit kebel nem fogadja félté­kenységgel“. A világ jövője — foly­tatta — az Egyesült Államok és a brit birodalom politikájának pontos összehangolásától függ. Ha együtt menetelnek, akkor minden jól fog menni. Ha — hangsúlyozta ezután — a tengelyhatalmak legyőzhetők lesz­nek, mielőtt Japán a porondon fek­szik, akkor újra kijelenti, hogy Anglia minden embere, minden hajója és minden repülőgépe, amely a Csendes tengerre átvihető, oda fog menni és ott működésben maradni annyi esz­tendeig, amennyi szükséges, hogy Japánt megadásra kényszerítsék, il­letve rákényszerítsék, hogy „a fűbe harapjon“. Churchill továbbá az állította, hogy sikerült a búvárhajóveszedelmet lé­nyegesen korlátozni. Ezután dicsérte a robbanó- és gyúj­tóbombák tömegét, amelyeket a brit légierő német váro­sokra dob és elismerő szavakkal szólt arról, milyen szerepe van az Egyesült Államok légi erejének a német pol­gári lakosság ellen intézett terrortáma­dásoknál. Bejelentette azt a szándékot, hogy a Németország nagy­városai el­len intézett támadások után a kis vá­rosokra is bombazáport zúdítsanak. Churchill ebben az összefüggésben el­ismerte, hogy „a német ellenállási szellem ellen irányuló általános táma­dásról van szó“. Ehhez kapcsolódóan azonban „óva intette az angol lakosságot“; elsősor­ban — mondotta — minden nagy had­művelet a hadiszerencse kockázatainak és a véletleneknek van kitéve. Minden olyan megnyilatkozást, amely túlzott bizalomban jut kifejezésre, teljes szi­gorúsággal el kell nyomni; minden nagyarányú szárazföldi és tengeri had­művelet sokhónapi szervezést tesz szükségessé. ’(MTI­) sére ebből a szempontból különös jel­leget nyer. Churchill jól tudja, hogy az általa hirdetett megegyezés csak úgy lehetséges, ha bizonyos határozott igé­nyeket olyan nemzetek rovására is ki­elégítenek, amelyeket megnyerni pró­bál a baráti Szovjet számára. A hár­mas­ egyezményhez tartozó hatalmak teljes lefegyverzése, amit ma követel, csak előmozdítaná ezeket a törekvése­ket. A hármas egyezmény hatalmai pe­dig épen azt a feladatot tűzték ki ma­guknak, hogy ilyen eset soha be ne következhessék. Elhatározták, hogy az amerikai al­kotmány alapelvein „élet, szabad­ság és boldogulás“ nyugvó világ­rendet, amikre Churchill hivatko­zik, már csak azért is megakadá­lyozzák, mert ugyanezekre az alap­elvekre való hivatkozással egyszer már, az első világháború végén, el­vetették az új világégés csíráját. (MTI) Berlini közlemény Churchill beszédéről Szívesen helyeseljük Churchillnek azt a fejtegetését, hogy katonai betörés megkísérlése­­ az európai szárazföldre súlyos harco­kat és véres áldozatokat követelne, amelyek aligha maradnának hatás nélkül arra az ígéretére, hogy egyszer majd az összes rendelkezésre álló erő­ket és eszközöket Japán ellen vetik harcba. Nyitva maradhat a kérdés, hogy az amerikai közvéleménynek szánt ez az ígérete a netán már lét­rejött megegyezésnek jele-e vagy pe­dig annak, hogy továbbra is fennálla­­nak nézeteltérések a hadszínterek időrendbeli sorrendje fölött. Különös figyelmet érdemel Churchill­nek az a kijelentése, hogy Nagy­­britannia a győzelemtől nem vár területgyarapodást vagy valamilyen különös előnyt. Ugyanakkor a miniszterelnök a brit S­ommenwealthot, mint eszményi intéz­ményt magasztalja, amelyet tisztelet­ben kell tartania az Egyesült Államok­nak, amelyeknek „főhatalmi állását“ kifejezetten elismeri és a Szovjetunió­nak, amelynek közreműködését kéri a háború utáni problémák megoldásában. Az ilyen célzások azt jelentik, hogy a szövetségeseket felkéri, hogy törekvé­seiket ne a brit birodalom hátrányára elégítsék ki, s hogy a brit birodalmat legalább valamennyire épen szeretné kimenteni a világégésből. Churchill felszólítása az összesek együttműködé­A­Z OLASZ FILMGYÁRTÁS REMEK­Ei Berlin, júl. 1. A Német Távirati Iroda diplomá­ciai tudósítója írja: Ha Churchill azt hitte, hogy a lon­doni városházán mondott beszéde különös hatást gyakorol a hármas­egyezmény hatalmaira és népeikre, akkor nagy csalódás fogja érni. Az erős szavak, a merész állítások és még merészebb jóslatok csak erősíthetik Németországnak és barátainak azt az elhatározását, hogy véglegesen kik­­­ü­­­szöböljék azokat a veszélyeket, ame­lyek Európára és a világra szakadná­nak, ha a brit miniszterelnök valóra tudná váltani fenyegetéseit. Ezzel a megállapítással adva van a válasz Churchillnak arra a követelésére, amelyben Németor­szág, Olaszország és Japán feltétel nélküli kapitulációját kívánta. A követelés felállítása csak annak a jele, hogy teljesen félreismerik e ha­talmak rendíthetetlen győzelmi aka­ratát. A német nép tudomásul veszi Churchillnek a légi terrorral kapcsola­tos újabb cinikus vallomását és hogy az ő saját szavai szerint irgalmat­lanul akarják végrehajtani ezt a légi terrort. Az amerikai bombázók pontos mun­káját dicsérő kijelentéseit illusztrálja a kultúrhelyek és műemlékek válo­gatás nélküli és tervszerűtlen meg­semmisítése, amint a kölni dóm pél­dája mutatja. Fény eh az éjszahában t o sco Giachettí CSABA • DUNA • BETHLEN ideái Róma bombázásáról Amszterdam, július 1. (Német Távirati Iroda) Mint az angol hírszolgálat jelenti, Eden az alsóházban szerdán kijelen­tette, hogy az angolok nem fognak habozni Rómát oly hevesen, amennyire lehetséges, bombázni, ha a háború alakulása következtében ez helyénvaló­nak látszik. (MTI) amerikai csapatok meg­­szállták R­endova szigetét Washington, júl. 1. (NST) Mint az amerikai haditengeré­szeti minisztérium közli, a Salamon­szigetek középső csoportjához tartozó Rendova szigetén vegyes amerikai csa­patkötelékek szálltak partra. Az angol király lord­i rangra emelte Wavell tábornagyot London, júl. 1. (NST) India újonnan kinevezett al­­királya, Sir Archibald Wavell, csütörtö­kön viscounti rangot kapott az angol királytól. Wavell továbbra is megtartja családi nevét s ezentúl Lord Wavellnek hívják. . Vöröskeresztes vonatok segítenek a Ruhr-vidék kiürítésénél Berlin, júl. 1. (NST) A Ruhr-vidékről eltávolítják az anyákat, gyermekeket és öregembe­reket. Ennél az akciónál most elsőízben vöröskeresztes vonatokat alkalmaztak, amelyek máskor a könnyű sebesülteket szállítják haza a tábori kórházakból. Minden egyes ilyen vöröskeresztes vo­naton 400 személyt szállítanak összes csomagjaikkal együtt, egészségügyi ka­tonák és NSV-nővérek védelme alatt a birodalom távoli, nyugodt területeire. A vonatokhoz katonai konyhakocsit kapcsolnak, amelyek az utazás alatt étellel látják el a kiköltözködőket. Az NSV-szervezet az összes utasoknak kü­lön csokoládé-, cukorka- és pálinka­adagot ad. A szállításvezető fülkéjében baby-kelengyék és tejesüvegek állnak rendelkezésre, hogy szükség esetén szét­oszthassák a rászoruló kicsinyek között. Orvosok és szülésznők is kísérik a vo­natokat. Sztálin hajlandó talál­kozni Churchillel és Roosevelttel? Washington, júl. 1. (NST) Az Exchange Telegraph wash­ingtoni tudósítója a csütörtökre vir­radó éjszaka a következ­ő táviratot küldte Londonba: — Sztálin elfogadta Roosevelt ja­vaslatát, hogy találkozzon vele és Churchillel. Ez is benne van abban a lepecsételt levélben, amelyet Josef Da­vies hozott Moszkvából. E találkozás helyét és időpontját azonban még nem állapították meg és egyelőre aligha lehet számolni a hármas érte­kezlet belátható időn belül való létre­jöttével. — Termésgőzös jár a Budapest—Rév­körtvélyes­i vonalon. A MFTR közli, hogy a Budapest—Komárom—Révkörtvélyesi személy­ha­jó járat megnövkedett forgalmá­ra való tekintettel, ezen járat ellátására és az utasok nagyobb kényelmére egy ter­mesgőzhajót állított be. Az I. és II. hajó­osztállyal közlekedő gőzhajón hálófülkék is vannak. —D. Kenese Erzsébet: „Vérbulcs“. A jeles írónő, aki „Honfoglalók“ és „Vezé­rek nyomában“ című regényeivel tűnt fel, új művében Kálfia Bulcs, a későbbi Vér­embere hadvezéri alakját kelti életre, aki megkeresztelkedik, majd tűzbe-vérbe bo­rítja Európát. Benne a harcos pogány lé­­lek ütközik meg a kereszténységgel, hogy az augsburgi nagy tragédia után feloldód­jék a krisztusi megértésben. D. Kenese Erzsébet új regényét a Stádium adja ki. HáThérkamiVab házbérnyugták: Viafo-IfoAllCrinllBlf ICRf­oryasztés elszámolás: Lift esry Lakónyilvántartási könyv: Lakásper blanketták : MINERVA ÓVÁS! Figyelmeztetünk minden viszontel­adót, hogy a M. Kir. Kúria P. II. 814/ 943. sz. Ítélete értelmében „HOLLÓ“ el­nevezéssel és ábrával csak mi vagyunk jogosultak mosó-, áztató- és kéztisztító porokat gyártani. Miután „HOLLÓ“ kéztisztító néven eddig más gyártmány is volt forga­lomban, kérünk mindenkit, hogy ügyel­jen a „HAIDEKKER“ névre, nehogy törvényes következményeknek tegye­­ki magát. „HOLLÓ“ kéztisztító porunk az Anyaghivatal engedélyével ma is ne­mes nyersanyagok felhasználásával készül és 90 éves múltunk garantálja a jó és megbízható minőséget. A „HOLLÓ“-por a durván szennye­zett, olajos, kormos, festékes kezeket is gyorsan és biztosan tisztítja. Jegy nélkül szerezhető be. Minden keres­kedő árusíthatja. Haidekker Pál Gőzszappangyár rt. Kaposvár. Alapítva 1851.

Next