8 Órai Ujság, 1943. július (29. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-01 / 145. szám
\ Churchill beszéde Amszterdam, júl. 1. (Német Távirati Iroda) Winston Churchill szerdán, mint a brit hírszolgálat jelenti, London város díszpolgárává való kinevezése alkalmából beszédet mondott, amely azzal a jóslással kezdődött, hogy „súlyos harcok lesznek a Földközi-tengeren és egyebütt, mielőtt az ősz leveleit hullatja“. Churchill a továbbiakban ismét kijelentette, hogy Anglia ellenfeleitől „feltétlen megadást“ akar követelni és hogy ezek „korlátlan ítélkezésre és kegyelemre“ kell, hogy alávessék magukat. Anglia maga — folytatta — „nem törekszik nyereségre, nem akar területeket vagy megnagyobbodást, nem vár jutalmat és nem fogad el kompromisszumot“. Churchill ezután a tengelyhatalmak május havi állítólagos búvárhajó veszteségeiről beszélt, majd a Ruhrvidék bombázására vonatkozóan kijelentette, hogy ha majd az éjszakák hosszabbak lesznek és az Egyesült Államok légi hadereje megnagyobbodik, Németországban „nem lesz többé olyan ipar, illetve olyan katonai cél“, amely a végsőkig való támadásoknak ne lenne majd kitéve. A továbbiakban Churchill, mint az angol hírszolgálat jelenti, kijelentette, hogy az Egyesült Államok hatalma Angliában nem kelt félelmet és hogy „az Egyesült Államok elsőbbségi állását a brit kebel nem fogadja féltékenységgel“. A világ jövője — folytatta — az Egyesült Államok és a brit birodalom politikájának pontos összehangolásától függ. Ha együtt menetelnek, akkor minden jól fog menni. Ha — hangsúlyozta ezután — a tengelyhatalmak legyőzhetők lesznek, mielőtt Japán a porondon fekszik, akkor újra kijelenti, hogy Anglia minden embere, minden hajója és minden repülőgépe, amely a Csendes tengerre átvihető, oda fog menni és ott működésben maradni annyi esztendeig, amennyi szükséges, hogy Japánt megadásra kényszerítsék, illetve rákényszerítsék, hogy „a fűbe harapjon“. Churchill továbbá az állította, hogy sikerült a búvárhajóveszedelmet lényegesen korlátozni. Ezután dicsérte a robbanó- és gyújtóbombák tömegét, amelyeket a brit légierő német városokra dob és elismerő szavakkal szólt arról, milyen szerepe van az Egyesült Államok légi erejének a német polgári lakosság ellen intézett terrortámadásoknál. Bejelentette azt a szándékot, hogy a Németország nagyvárosai ellen intézett támadások után a kis városokra is bombazáport zúdítsanak. Churchill ebben az összefüggésben elismerte, hogy „a német ellenállási szellem ellen irányuló általános támadásról van szó“. Ehhez kapcsolódóan azonban „óva intette az angol lakosságot“; elsősorban — mondotta — minden nagy hadművelet a hadiszerencse kockázatainak és a véletleneknek van kitéve. Minden olyan megnyilatkozást, amely túlzott bizalomban jut kifejezésre, teljes szigorúsággal el kell nyomni; minden nagyarányú szárazföldi és tengeri hadművelet sokhónapi szervezést tesz szükségessé. ’(MTI) sére ebből a szempontból különös jelleget nyer. Churchill jól tudja, hogy az általa hirdetett megegyezés csak úgy lehetséges, ha bizonyos határozott igényeket olyan nemzetek rovására is kielégítenek, amelyeket megnyerni próbál a baráti Szovjet számára. A hármas egyezményhez tartozó hatalmak teljes lefegyverzése, amit ma követel, csak előmozdítaná ezeket a törekvéseket. A hármas egyezmény hatalmai pedig épen azt a feladatot tűzték ki maguknak, hogy ilyen eset soha be ne következhessék. Elhatározták, hogy az amerikai alkotmány alapelvein „élet, szabadság és boldogulás“ nyugvó világrendet, amikre Churchill hivatkozik, már csak azért is megakadályozzák, mert ugyanezekre az alapelvekre való hivatkozással egyszer már, az első világháború végén, elvetették az új világégés csíráját. (MTI) Berlini közlemény Churchill beszédéről Szívesen helyeseljük Churchillnek azt a fejtegetését, hogy katonai betörés megkísérlése az európai szárazföldre súlyos harcokat és véres áldozatokat követelne, amelyek aligha maradnának hatás nélkül arra az ígéretére, hogy egyszer majd az összes rendelkezésre álló erőket és eszközöket Japán ellen vetik harcba. Nyitva maradhat a kérdés, hogy az amerikai közvéleménynek szánt ez az ígérete a netán már létrejött megegyezésnek jele-e vagy pedig annak, hogy továbbra is fennállanak nézeteltérések a hadszínterek időrendbeli sorrendje fölött. Különös figyelmet érdemel Churchillnek az a kijelentése, hogy Nagybritannia a győzelemtől nem vár területgyarapodást vagy valamilyen különös előnyt. Ugyanakkor a miniszterelnök a brit Sommenwealthot, mint eszményi intézményt magasztalja, amelyet tiszteletben kell tartania az Egyesült Államoknak, amelyeknek „főhatalmi állását“ kifejezetten elismeri és a Szovjetuniónak, amelynek közreműködését kéri a háború utáni problémák megoldásában. Az ilyen célzások azt jelentik, hogy a szövetségeseket felkéri, hogy törekvéseiket ne a brit birodalom hátrányára elégítsék ki, s hogy a brit birodalmat legalább valamennyire épen szeretné kimenteni a világégésből. Churchill felszólítása az összesek együttműködéAZ OLASZ FILMGYÁRTÁS REMEKEi Berlin, júl. 1. A Német Távirati Iroda diplomáciai tudósítója írja: Ha Churchill azt hitte, hogy a londoni városházán mondott beszéde különös hatást gyakorol a hármasegyezmény hatalmaira és népeikre, akkor nagy csalódás fogja érni. Az erős szavak, a merész állítások és még merészebb jóslatok csak erősíthetik Németországnak és barátainak azt az elhatározását, hogy véglegesen kiküszöböljék azokat a veszélyeket, amelyek Európára és a világra szakadnának, ha a brit miniszterelnök valóra tudná váltani fenyegetéseit. Ezzel a megállapítással adva van a válasz Churchillnak arra a követelésére, amelyben Németország, Olaszország és Japán feltétel nélküli kapitulációját kívánta. A követelés felállítása csak annak a jele, hogy teljesen félreismerik e hatalmak rendíthetetlen győzelmi akaratát. A német nép tudomásul veszi Churchillnek a légi terrorral kapcsolatos újabb cinikus vallomását és hogy az ő saját szavai szerint irgalmatlanul akarják végrehajtani ezt a légi terrort. Az amerikai bombázók pontos munkáját dicsérő kijelentéseit illusztrálja a kultúrhelyek és műemlékek válogatás nélküli és tervszerűtlen megsemmisítése, amint a kölni dóm példája mutatja. Fény eh az éjszahában t o sco Giachettí CSABA • DUNA • BETHLEN ideái Róma bombázásáról Amszterdam, július 1. (Német Távirati Iroda) Mint az angol hírszolgálat jelenti, Eden az alsóházban szerdán kijelentette, hogy az angolok nem fognak habozni Rómát oly hevesen, amennyire lehetséges, bombázni, ha a háború alakulása következtében ez helyénvalónak látszik. (MTI) amerikai csapatok megszállták Rendova szigetét Washington, júl. 1. (NST) Mint az amerikai haditengerészeti minisztérium közli, a Salamonszigetek középső csoportjához tartozó Rendova szigetén vegyes amerikai csapatkötelékek szálltak partra. Az angol király lordi rangra emelte Wavell tábornagyot London, júl. 1. (NST) India újonnan kinevezett alkirálya, Sir Archibald Wavell, csütörtökön viscounti rangot kapott az angol királytól. Wavell továbbra is megtartja családi nevét s ezentúl Lord Wavellnek hívják. . Vöröskeresztes vonatok segítenek a Ruhr-vidék kiürítésénél Berlin, júl. 1. (NST) A Ruhr-vidékről eltávolítják az anyákat, gyermekeket és öregembereket. Ennél az akciónál most elsőízben vöröskeresztes vonatokat alkalmaztak, amelyek máskor a könnyű sebesülteket szállítják haza a tábori kórházakból. Minden egyes ilyen vöröskeresztes vonaton 400 személyt szállítanak összes csomagjaikkal együtt, egészségügyi katonák és NSV-nővérek védelme alatt a birodalom távoli, nyugodt területeire. A vonatokhoz katonai konyhakocsit kapcsolnak, amelyek az utazás alatt étellel látják el a kiköltözködőket. Az NSV-szervezet az összes utasoknak külön csokoládé-, cukorka- és pálinkaadagot ad. A szállításvezető fülkéjében baby-kelengyék és tejesüvegek állnak rendelkezésre, hogy szükség esetén szétoszthassák a rászoruló kicsinyek között. Orvosok és szülésznők is kísérik a vonatokat. Sztálin hajlandó találkozni Churchillel és Roosevelttel? Washington, júl. 1. (NST) Az Exchange Telegraph washingtoni tudósítója a csütörtökre virradó éjszaka a következő táviratot küldte Londonba: — Sztálin elfogadta Roosevelt javaslatát, hogy találkozzon vele és Churchillel. Ez is benne van abban a lepecsételt levélben, amelyet Josef Davies hozott Moszkvából. E találkozás helyét és időpontját azonban még nem állapították meg és egyelőre aligha lehet számolni a hármas értekezlet belátható időn belül való létrejöttével. — Termésgőzös jár a Budapest—Révkörtvélyesi vonalon. A MFTR közli, hogy a Budapest—Komárom—Révkörtvélyesi személyhajó járat megnövkedett forgalmára való tekintettel, ezen járat ellátására és az utasok nagyobb kényelmére egy termesgőzhajót állított be. Az I. és II. hajóosztállyal közlekedő gőzhajón hálófülkék is vannak. —D. Kenese Erzsébet: „Vérbulcs“. A jeles írónő, aki „Honfoglalók“ és „Vezérek nyomában“ című regényeivel tűnt fel, új művében Kálfia Bulcs, a későbbi Vérembere hadvezéri alakját kelti életre, aki megkeresztelkedik, majd tűzbe-vérbe borítja Európát. Benne a harcos pogány lélek ütközik meg a kereszténységgel, hogy az augsburgi nagy tragédia után feloldódjék a krisztusi megértésben. D. Kenese Erzsébet új regényét a Stádium adja ki. HáThérkamiVab házbérnyugták: Viafo-IfoAllCrinllBlf ICRforyasztés elszámolás: Lift esry Lakónyilvántartási könyv: Lakásper blanketták : MINERVA ÓVÁS! Figyelmeztetünk minden viszonteladót, hogy a M. Kir. Kúria P. II. 814/ 943. sz. Ítélete értelmében „HOLLÓ“ elnevezéssel és ábrával csak mi vagyunk jogosultak mosó-, áztató- és kéztisztító porokat gyártani. Miután „HOLLÓ“ kéztisztító néven eddig más gyártmány is volt forgalomban, kérünk mindenkit, hogy ügyeljen a „HAIDEKKER“ névre, nehogy törvényes következményeknek tegyeki magát. „HOLLÓ“ kéztisztító porunk az Anyaghivatal engedélyével ma is nemes nyersanyagok felhasználásával készül és 90 éves múltunk garantálja a jó és megbízható minőséget. A „HOLLÓ“-por a durván szennyezett, olajos, kormos, festékes kezeket is gyorsan és biztosan tisztítja. Jegy nélkül szerezhető be. Minden kereskedő árusíthatja. Haidekker Pál Gőzszappangyár rt. Kaposvár. Alapítva 1851.