8 Órai Ujság, 1943. szeptember (29. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-01 / 197. szám
1943 szeptember 1, szerda XXIX. évfolyam, 197. szám Főszerkesztő: Bethlen András .t . IFőmunkatárs: Dr. Kertész Róbert 1943 szeptember 2-án, csütörtökön: 1 A nap kel 6.04 ó., nyugszik 19.24 ó. | A hold kel 8.26 ó., nyugszik 20.49 ó. | A belügyminiszter a Bácskában a magyar-szerb együttműködésről MIRŐL BESZÉLT CHURCHILL A QUÉBECI FELLEGVÁRBAN? Háromhatalmi értekezletet készítenek elő — Churchill hisz a második és a harmadik frontban is — A bombázások fokozása — Franciaország és a Balkán helyzete Nem lehet jósolni, hogy meddig tart a háború... Helyzetkép Dániából Lisszabon, szept. 1. Churchill miniszterelnök kedden délután a québeci fellegvárban rádióbeszédet mondott. A bevezető részben Churchill a québeci értekezlet egybehívásának szükségességéről beszélt és rámutatott arra, hogy mind ő, mind Roosevelt elnök feltétlenül szükségesnek tartotta ennek az értekezletnek egybehívását. • Ezután Franciaországról beszélt Churchill. Hangsúlyozta, hogy Nagybritannia sohasem felejtette el, mivel tartozik az emberiség Franciaországnak. Annak a biztos reménységnek adott kifejezést, hogy Franciaország ismét mint szabad és egységes állam emelkedik fel. A kanadai kormánnyal folytatott tárgyalásairól is említést tett, majd röviden utalt arra, hogy a szövetséges vezérkarok a québeci értekezleten behatóan megvitatták a háború valamennyi kérdését. Churchill igen meleg és elismerő szavakkal emlékezett meg arról a szerepről, amelyet a kanadai hadsereg a háború kezdete óta betölt és külön felsorolta mindazt, amivel Kanada hozzájárult a háború sikeres folytatásához. A birodalmi légierő* kanadai gyakorlóterei, a kanadai hadianyaggyártás és a mindjobban kifejlődő kanadai hajógyártás. Hangsúlyozta, hogy Kanada mindezt nem azért teszi, mintha valamilyen szerződéses kötelezettsége lenne, hanem kizárólag önszántából, mert meg akarja menteni az emberiség jövőjét. Churchill meleg köszönetét fejezte ki a maga és az angol nép nevében a kanadai népnek, majd annak a reménységnek adott kiefejzést, hogy a jövőben alkalma lesz hasonló személyes, helyszíni érintkezésbe lépni a nagy angol népcsalád többi tagjával is. Ezután a Szovjetunió és Nagybritannia közötti viszonyról beszélt. 1. Egy másik nagyhatalom, amellyel húszéves szerződést kötöttünk: a Szovjetunió. Nem lett volna helyénvaló, ha Oroszország a québeci értekezleten képviseltette volna magát. Ez az értekezlet ugyanis elsősorban a Japán elleni háború kérdéseit tárgyalta. Tekintettel arra, hogy a szovjet kormánynak ötéves szerződése van még a japánokkal, kínos és kellemetlen lett volna a Szovjet számára, ha részt vesz ezen az értekezleten. Churchil hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Nagybritannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között három hatalmi értekezlet jöjjön létre. Ha ez az értekezlet eddig még nem valósult meg, ez nem azt jelenti, mintha nem lennének hajlandók az értekezlet megtartására, hanem kizárólag arra vezethető vissza, hogy Sztálin marsall, aki személyesen áll az orosz hadak élén, e pillanatban nem hagyhatja el a dacoló frontot. Sztálin marsall bizonyára nem vesztegette el az idejét, mint ahogyan azt az orosz frontról érkező legújabb jelentések is bizonyítják. A közbenső időre igen szükségesnek és sürgősnek látszott, hogy a három nagyhatalom külügyminiszterei, illetőleg felelős személyiségei értekezletet tartsanak és előkészítsék azt a másik értekezletet, amelyen majd a három állam fejei vesznek részt s amely a jövő fontos problémáit fogja megvitatni. Nincsen semmiféle olyan ok, amely arra késztethetné a szövetséges hatalmakat, hogy a Szovjetunióval ne közöljenek mindent a legnagyobb bizalommal. Churchill hangsúlyozta, hogy az elmúlt időben igen sokat beszéltek a második front szükségességéről. Tekintetes arra, hogy mindmostanáig az oroszok vállára nehezedett az ellenállás legnagyobb súlya, egy pillanatig sem kárhoztatja az oroszokat azért, mert sürgették a második frontot. Előre tekint arra a napra, amikor a szövetséges hadseregek, átkelnek a Csatornán és teljes erejükkel rávetik magukat — közelharcban — a Franciaország földjére betört ellenségre. Bizonyára nem kívánják tőle, hogy megmondja, hol és mikor csapnak le. A szövetséges katonákat nem vezetik politikai meggondolások. Az angol és az amerikai stratégiát a vezérkari főnökök olymódon irányítják, hogy a lehető legjobb eredményeket szavatolják a leggyakorlatibb módon. Az akciók lebonyolításának előfeltétele, hogy az ellenfél ellen mindig a rendelkezésre álló erő maximumát és a jelenleg kezünkben lévő valamennyi erőt bevessük. A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy ilyen nagyszabású támadás igen kényes és sokoldalú, bonyolult kérdések szövevényét hozza magával. A maga részéről ugyanúgy hisz a harmadik, mint a második frontban. A beszéd következő része visszapillantás volt az afrikai harcokra. Churchill hangsúlyozta, hogy az afrikai kampány sikere nagyban megkönnyítette a további hadműveleteket. A hadifoglyok számát félmillióra teszi Churchill. Németország kénytelen volt tetemes számú csapatot elvonni Franciaországból és Olaszországba küldeni, hogy Olaszországot hadszíntérré változtassák és a háborút olyan sokáig tartsák távol Németország földjétől, ameddig csak lehetséges. A németek kénytelenek voltak légi haderejük nagy részét elvonni a keleti frontról. Mind az Atlanti-óceánon, mind pedig a Földközi-tengeren kezükbe ragadták a stratégiai kezdeményezést, és az ellenség nem tudhatja melyik órákban és hol fogják kihasználni ezt a stratégiai kezdeményezést. Churchill rátért a Németország elleni bombatámadásokra és ezt mondotta: A bombázások mérve és pontossága állandóan növekszik és növekedni fog. Churchill röviden érintette a balkáni helyzetet s eközben kijelentette: Bizakodással várom a napot, amikor Jugoszlávia és Görögország ismét szabadon és függetlenül élheti a maga életét. Jugoszlávia és Görögország uralkodói a háború után ismét elfoglalják trónjukat, ha a két nép szabad választással kívánja ezt. A következő részben ismét a québeci értekezletre tért vissza. Rámutatott arra, hogy Nagybritannia számára a