8 Órai Ujság, 1943. október (29. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-21 / 238. szám

Lelőttek 12 angol bombázót az Elba és az Odera közötti területen Berlin, okt. 21. (NST) Szerdán este erős angolszász bombakötelékek újabb támadást kísé­reltek meg a német birodalom területe ellen, a rossz idő miatt azonban a köt­­­elékek teljesen felbomlottak. A bom­bázók csak az Elba és Odera közötti területig jutottak el, anélkül, hogy össz­pontosított támadáshoz tudtak volna gyülekezni. Széles vonalon egymástól nagy távolságban repültek és a rossz idő miatt több gép nyilvánvalóan el­vesztette a tájékozódást. A bombákat tervszerűtlenül dobták le és nem okoz­tak nagyobb kárt velük. A német éj­szakai vadászok a kedvezőtlen időjá­rási viszonyok ellenére sikeresen ül­dözték az ellenséget. Az első megálla­pítások szerint 12 angolszász, bomba­vetőgépet lőttek le. al Kormányzó jelenlétében nyitották meg a Mérnök és Építész Egylet előadássorozatát A Magyar Mérnök és Építész Egylet „Magyarország hajózása a nemzetközi vízi közlekedésben“ címmel előadás­­sorozatot rendez, amelynek megnyitó előadása tegnap délelőtt volt az egylet székházában. A megnyitón megjelent vitéz nagybányai Horthy Miklós, akit a székház bejáratánál vitéz Becske Kálmán székesfővárosi tanácsnok, a mérnökegylet elnöke fogadott és ka­lauzolt a díszterembe. A jelenlévők he­lyükről felállva, hosszantartó lelkes él­jenzéssel köszöntötték az államfőt. Ott voltak báró Bánffy Dániel földmíve­­lésügyi, Zsindely Ferenc kereskedelem­ügyi miniszter, Bárczay János, Kádas Károly és Hankiss János államtitká­rok. A székesfőváros részéről megjelent Szendy Károly polgármester és Morvay Endre alpolgármester. Vitéz Becske Kálmán elnöki megnyi­tójában hódolattal köszöntötte Magyar­­ország kormányzóját, majd kifejtette a belvízi hajózás jelentőségét. Az elő­adássorozat munkarendjét Bauer Sán­dor miniszteri tanácsos, a földmívelés­­ügyi minisztérium vízügyi műszaki osztályának vezetője ismertette. Ezután került sor az első előadásra, amelyet Lampl Hugó ny. min. osztályfőnök, az Országos Öntözésügyi Hivatal­ elnöke tartott. Ismertette a minisztérium által 1942- ben elfogadott Duna—Tisza csatorna­tervet, mely szerint a csatorna , a so­roksári Dunaágból kiágazva, Gyón és Kecskemét mellett elhaladva, Újkécs­­kénél torkollik a Tiszába. A csatorna 1200 tonnás hajókő részére megfelelő méretekben épül és megépítésének költsége a 40 pengős búzaárra vonat­koztatott árakkal számolva, 200 millió pengőre rúg. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a kormányzó hosszasan elbeszél- S'Sífí£ $°adóvalf ^Qjdpa»Jcözjetűség lelkes ünneplése közben elfiagyta a mérnökegylet­ székházét.­­«­­. November 3-ig visszahozzák az üdülő budapesti gyermekeket A tanítási év november 3-iki kezde­tével kapcsolatban felhívás jelent meg a szülőkhöz, mely közli, hogy a közép­fokú iskolákban, szakiskolákban és az iskolai jellegű tanfolyamokon, valamint a népiskolákban a beiratkozások októ­ber 28-án, 29-én és 30-án lesznek és az 1943/44. iskolai évben a tanítás,az egész ország területén november 3-án, szer­dán megkezdődik, amint azt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium már augusztusban a szünidő meghosszabbí­tásának elrendelésekor közzétette. Az iskolai év megkezdésével kapcso­latban felmerült a kérdés: mi történik azokkal a gyermekekkel, akiket a fő­város üdültetési akciója keretében az elmúlt hetekben vidékre szállítottak. Illetékes fővárosi helyen közölték a 8 Órai Újság munkatársával, hogy a vidékre küldött gyermekeket november 3-ig visszahozzák Budapestre. Az üdül­tetési akció vezetői gondoskodnak ar­ról, hogy az a 12.000 gyermek, aki né­hány hetet vidéken töltött, idejében visszaérkezzék Budapestre.­­ Olyan he­lyekről, községekből és városokból, ahol csoportosan üdülnek budapesti gyer­mekek, az akció vezetősége különvona­­ton szállíttatja haza a gyermekeket, míg az elszórtan kihelyezett gyerme­kekért a szülők mennek el. A szülők ebből a célból vasúti sza­badjegyet kapnak az akció vezetőségé­től, leutazhatnak gyermekükért és ha­zahozhatják Budapestre. Kormányhatóságok és a főváros vezetősége között folytatott tárgyalások eredményeképpen az üdültetési akciót adminisztráló központ továbbra is megmarad, munkája ideiglenesen szü­­netel­ és bármikor ismét megkezdheti adminisztratív munkáját. . Kormányzói elismerés A hivatalos lap mai száma közli, hogy a kormányzó a miniszterelnök előter­jesztésére a közellátási igazgatás terén kifejtett buzgó és eredményes mun­kásságukért dr. Jánky Gyula központi statisztikai hivatali miniszteri osztály­tanácsosi címmel és jelleggel felruhá­zott miniszteri titkárnak, Szőts Gyula közellátási tanácsosnak és dr. Goltner Dénes törvényszéki bírónak elism­­eré­sét fejezte ki. Sir Dudley Pound halálon van - London, okt. 21. (MTI) Sir Dudley Pound, az angol hadiflotta volt főparancsnoka,­­ akit nemrégiben megrongált egészségi álla­pota miatt. Cunningham­ tengernagy váltott le, a halállal vívódik. Egészségi állapota az utóbbi napokban teljesen leromlott és életbenmaradására alig van remény. Válasz a román helyettes miniszter-­ elnöknek egy nyilatkozatára A Magyar Távirati Iroda jelenti: Mint ismeretes, Kállay Miklós m. kir. miniszterelnök a közelmúltban fo­gadta egyik külföldi lap munkatársát, akinek a magyar—román viszonyra vonatkozólag feltett kérdésére megál­lapította, hogy Magyarország és Ro­mánia között a viszony nem olyan, ahogy az kívánatos volna és hozzá­fűzte, hogy magyar részről mindent megtesz annak javítása érdekében, bár sok nehézség származik Erdély kevert népességi viszonyaiból. Ugyanez az újságíró lapjának folyó hó 15-i számában beszámol Antonescu román helyettes miniszterelnöknél tett látogatásáról, aki­ a cikkben foglaltak szerint a magyar—román kapcsola­tokról a többi között a következőket mondotta: „Én is mindig kerestem a spódot, hogyan élhetnénk jószomszédi viszony­ban Magyarországgal és minden tőlem telhetőt megtettem, hogy egyetértésre jussunk anélkül, hogy az elvet felál­doznám a részletekért. Ki kell jelen­tenem, hogy az egyetértésre irányuló erőfeszítések egy óriási akadály előtt torpantak meg. Észak-Erdélyben más­­félmillió román került rettenetesen el­nyomó rendszer alá. Néhány százezer románt kiüldöztek. Fiatalembereket ökrök helyett eke elé fogtak, mint a középkorban. A két éves gyermekeket szüleik eltávolítják ott­honukból, , ne­hogy éhezésnek legyenek kitéve. Nem elégséges jóviszonyról beszélni, arról van szó, hogy engedelmeskedni kell a civilizáció törvényeinek.“ A román helyettes miniszterelnök fent idézett nyilatkozata minden érve­lésnél ékesszólóbban bizonyítja a ma­gyar részről Romániával megbékélést kereső fáradozások hiábavalóságát. A magyar miniszterelnök tárgyilagos és jószándéktól vezetett megnyilatkozá­saira a román helyettes miniszterelnök, a gyűlölet hangján” válaszol." Magyar részről nem kívánják a román helvét­­tépisztereln­öttöt ezért az­ úton. Kö­vetni,­csak­ megállapítják, hogy az­ er­­­­délyi magyarság huszonkét esztendős sorsa, a déler­délyi magyarság nyo­m­o­­rúsága eléggé illusztrálják, hogyan ér­telmezik a határon túl a civilizáció törvényeit. Boldogok lennénk, ha a délerdélyi magyarságnak megközelítően olyan sorsa lenne, mint a nálunk levő románságnak. A helyettes miniszter­­elnök­ által említett vádak természete­sen alaptalanok, vagy a hamis beállítá­snak Ezek arra valók lehetnek, hogy jog­címet teremtsenek a magyarság el­nyomására. A mi nagy tanúbizonyságunk meg­dönthetetlen: a románság az évszáza­dos magyar uralom alatt számban és anyagiakban egyaránt fejlődött, (pél­dául jóval magasabb volt az analfabé­ták száma Romániában, mint az er­délyi románoknál), húszévi román ura­lom alatt az erdélyi magyarság pedig pusztulásra ítéltetett. Ez az igazság. . A magyar félhivatalos válasza hű marad a korrekt magyar felfogáshoz, amely éppen úgy respektálja a bécsi döntést, mint ahogyan évezredes hagyo­mányaink szellemében tiszteletben tartja minden kisebbség, tehát az er­­­­délyi románok ügyeit is. Antonescu he­lyettes miniszterelnök állításainak va­lódiságáról bárki meggyőződhet, aki ellátogat Erdélybe, ahol senki és semmi nem fogja akadályozni abban, hogy a való helyzetet, a­­román anyanyelvű lakosság teljes jogegyenlőségét a saját szemével is megfigyelhesse. Csak leg­utóbb tették ezt meg a svéd sajtó itt­járt képviselői, akik szintén teljes sza­badsággal érintkezhettek és érintkeztek is a román kisebbség reprezentánsaival. Magyarország jószándékát és jogtisz­teletét nem fogják befolyásolni az An­­tonescu-féle rosszhiszemű támadások sem, de kétségtelen, hogy a helyettes miniszterelnök saját fajának­­lesz rossz szolgálatot, az ilyen rágalmakkal és minden tárgyi alapot tökéletesen nél­külöző ,a tényállításokkal“. IPARI ÖNTUDATUNK ÉBRESZTŐI Gazdasági irodalmunk komoly nyeresége az a vaskos kötet, amelyet az Országos Iparegyesület Dálnoki Kováts Jenő szer­kesztésében, Kenéz Béla előszavával adott ki. A magyar ipar úttörő vezéreiről, ipari öntudatunk felkeltőiről Kossuth Lajostól ,Tolnay Kornélig 23 kitűnő élet- és jellem­rajzot kapunk a könyvben. A tanulmá­nyok szerzői Joó Tibor, Kenéz Béla, Mérey Gyula, Naményi Ernő, Supka Géza, Tonelli Sándor és Zsoldos Jenő. A könyv máso­dik része az Iparegyesület aranyérmét 1886 óta elnyert ipari vállalatokat ismer­teti. ­ A MFTR közlése szerint az alacsony vízállás miatt október 20-tól kezdve a sze­mélyszállító hajók Kisköszeg állomást a további intézkedésig nem érintik. itt- Vasárnapi krónika. Márai Sándor új könyvének anyaga „Vasárnapi krónika" címen látott napvilágot az 1936—1943-ig terjedő idő­szakban. Cikkek és elmélkedések ezek a mű­vek, hét tragikus esztendő története bontako­zik ki belőlük s az idő távlatában jóval többé válnak „vasárnapi krónikánál": történelmi távlatot nyertek. A forrongó esztendők ki­magasló­ emberi dokumentuma ez a mű.­­ — A Budapest—Újvidék közötti személy­­szállító ha­jó a MFTR közlése szerint Buda­pestről okt.­­ 22-én, Újvidékről vissza okt. 23-án indul ebben az évben utoljára. * dímsd a l­úcai okirályot Szabó Dezső: Akszin-bóklász-kálsz­­terem tette! . m mu ■ - ' * «* * • * Edelsheim Gyulai Ella a magyar szerzők némaságáról . •. V *. Két színházi levél: Egyed Zoltán az Andrássy Színházról, Deák Zoltán az Új Magyar Színházról * Gróf Bethlen Margit: Látogatásom a filmgyárban Harsányi Zsolt az Ajtay-ügyről, a meg­változott csizmaórról és a színház­­vezetés körüli suttogásról­­ * Faragó Baba: Védőbeszéd, elmondja:­­ Pelsőczy Irén * Dada Csortos Gyula­­­­ * Ignácz Rózsa: Szolnok művészei * Papp Antal Papp Jenőről * Egyed Zoltán: Egy szót se önmagamról * Bókay János és Jenny Jugo találkozása * Tempefői: Hamlet, Piinköszi királyfi * Boldizsár Iván: Utóirat könyvekhez * Pipi, mint riporter * Molnár Éva rajzai Muráti—Josephine ru­háiról, párisi szőrmedivat és rajzos tanácsadó a divatrovatban a

Next