8 Órai Ujság, 1943. december (29. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-06 / 276. szám

Mm első részletek a teheráni érte­kezletről A teheráni értekezletről, mint is­meretes, először Moszkva adott ki szűkszavú hivatalos jelentést. London csak tegnap jelentették be, hogy a te­heráni értekezlet véget ért s hogy az értekezleten résztvett államférfiak már elutaztak az iráni fővárosból. Sztálin már vissza is érkezett Moszk­vába. Egyelőre semmi többet nem kö­zöl London a nagyfontosságú értekez­­letről, legfeljebb még annyit, hogy a konferencia erő­terében elsősorban ka­tonai kérdések állottak, de, mint hoz­záfűzi, politikai kérdéseket is tárgyal­tak. Efelől pedig senkinek sem , se’ne­­m lett kétsége, hogy Teheránban katonai és politikai kérdéseket tárgyalnak. A Times diplomáciai levelezője sem mond sokkal többet. Egyetlen szóval sem emlékezik meg a szövetségesek sajtója és egyetlen rádióállomása sem Roosevelt és Churchill, valamint "Izmet Inöuü török köztársasági elnök tanácsko­zásáról, amelyről német források adnak hírt, amit, tekintettel arra, hogy a kairói és teheráni konferenciákról is csak el­késve, a konferenciák befejezése után több nappal s akkor is csak semmit­mondó kommünikét adtak ki, nem is lehet csodálni. A TP istanbuli jelentése szerint illetékes török poli­tikai személyiség is megerősítette, hogy az államférfiak találkozója tény­leg megtörtént; az Anglia és Török­ország közti kairói tárgyalás annak­idején nem zárult le és ezért vették fel most újból a tárgyalást. A TP sze­rint nem felel meg azonban a valóság­nak az a Reuter-hír, amely szerint Törökország felszólította volna a Né­metországban tanuló török diákokat,, hogy haladéktalanul térjenek haza, Törökországba. Semleges hírforrások is megerősítik az angolszász—"török kormányfők" tá­lél­kozó­jának­­ hírét s ugyanezek a for­rások tudni vélik, hogy Churchill, Roosevelt és Sitak­n­ megegyezésre jutott a második és harmadik arcvonal terveit illetően. Felteszik, hogy a tervek alapján a brit és amerikai haderők még a nyár bekö­szöntése előtt inváziót kísérelnek meg Nyug­ateurópában, míg a középkeleti szövetséges csapatok a Balkánon kersz­­tül működnének együtt a szovjet had­sereggel. Hogy ezek a hírek mennyiben felel­nek meg a valóságnak, természetesen nem lehet tudni, lehetséges, hogy leg­alábbis a hírek egy részét az idegháború újabb jelenségei közé kell utalni. Dr. Dietrich német birodalmi sajtó­főnök az idegháborúval kapcsolat­ban legutóbb mondott beszédében foglalkozott a moszkvai és teheráni értekezlettel és hangoztatta, hogy az európai nemzetek győzelme Németor­szág vezetésével az egyetlen út, amely a jövőbe mutat. Németország, mon­dotta dr. Dietrich, megvetette az alap­ját az emberi együttélés új rendjé­nek, amelynek révén az emberiség dolgozó tömegei számára megnyílik a világosabb és derültebb jövő.­ A nem­zeti virágzásnak és minden tisztessé­ges ember közössége iránt fennálló társadalmi kötelezettségnek ilyen el­gondolása alapján fogják majd Euró­pát megszervezni, ha a béke helyreáll, építik fel az elpusztított városokat és szebb és haladottabb otthonokat te­remtenek az embereknek, nem pedig azon az alapon, amint Roosevelt kép­zeli, hogy szabad kezet biztosítanak a bolsevizmusnak Európában. A német nép tudja, hangoztatta dr. Dietrich, hogy ebben a léte, vagy nemléte, fel­emelkedése vagy elsüllyedése körül vívott küzdelmes életéről vagy halá­láról van szó. Ezért küzd minden ere­jével, minden energiájának latbaveté­­sével és fáradhatatlan kitartással. Csak erőlködjék az ellenséges propa­ganda továbbra is a blöff harcmodo­rával, mondta a német birodalmi sajtó vezetője, — eljön majd az idő, amikor ők maguk állnak szemben a Németországnak szánt idegháborúval. A diplomácia eseményeihez tartozik még Boávia állásfoglalása a hadviselő felekkel szemben. Bolívia, mint a sem­leges hírforrások közül, tegnap hadat üzent a német biro­dalomnak és Japánnak. Ugyancsak itt kell megemlíteni azt a lissz­aboni, illetve amszterdami forrás­­ból származó hírt, amely szerint a „fel­szabadított Jugoszlávia“ ideiglenes par­lamentet kap. A Tito tábornok műkö­­dési területén 140 kiküldött részvéte­lével értekezletet tartottak, amelyen el­­határozták, hogy „nemzeti felszabadító bizottságot“ létesítenek, amely ideigle­nesen gyakorolja a kormány jogait és ügykörét. Az értekezleten jelen voltak elfogadták a föderatív alkotmány elvét Jugoszlávia számára és Titonak — tel­jes nevén, — amelyet most fedtek fel először, — Josip Broz­ Titonak —, tá­­bornagyi rangot adományoztak és őt nevezték ki a nemzeti bizottság élére. Az ideiglenes parlament­ elnökévé a horvát dr.­­ Ribar Ivánt választották, meg, aki a múlt világháború után a belgrádi alkotmányozó győlés elnöke volt, azonkívül egy szerb, egy szlovén és egy horvát alelnököt választottak. Egyelőre még nem lehet tudni, milyen kapcsolatban lesz ez az ellenkormány Purics kairói szerb emigráns kormá­nyával és Mihajlovics tábornokkal, aki ennek a kormánynak a hadügyminisz­tere. Figyelemreméltó a diplomáciai ese­mények­ frontján az a nyilatkozat is, amelyet Salazar portugál miniszterelnök tett Timro szigetével kapcsolatban. A miniszterelnök hangoztatta, hogy két évi türelmes, fáradhatatlan­­és h­iá­­bavaló­­ tárgyalások után Portugália számára eljött az ideje, hogy meg­oldást találjon ebben a kérdésben . A skandináv államok és a német kormány közt, amint azt a magyar rá­dió bemondója vasárnap esti helyzet­képében megemlítette, kiélesedett a­­helyzet az oslói események miatt. A német kormány, mint ismeretes, éleshangú jegyzékben utasította vis­­­sza a svéd kormány tiltakozását az oslói diákok internálása, illetve Né­metországba szállítása miatt. A svéd sajtó azonban továbbra is éles­­ hangon ír a német intézkedésről. A finn diákok és egyetemi tanárok memorandumban kérték a kormányt, hogy igyekezzék köz­­belépni a norvég diákok érdekében és a finn kormány közölte a küldöttség­gel, hogy megfelelő formában tolmá­csolni fogja a kérést a német kormány­nál. Egyébként a berlini svéd követ Stockholmba utazott, hogy jelentést tegyen kormányának a svéd jegyzék elutasításának körülményeiről. Ugyan­csak hazautazott Kivimäki berlini finn követ is jelentéstétel céljából. A magyar rádió vasárnap este közölte azt is, hogy dr. Best dániai teljha­talmú német megbízott kijelentette, hogy a dániai szabotőrök ellen most már a német megszálló hatóságoknak kell felvenni a küzdelmet. Ezt a har­cot kíméletlenül kell folytatni, amíg a rend végleg helyre nem áll.­ ­­A hadszíntereken tovább folynak a súlyos harcok. A ke­leti hadszíntéren főként Cserkasszi vi­déke, a Pripjet és­ a Berezina közt levő térség volt a harcok súlypontja. Fehér­oroszországban új támadást indítottak az oroszok, Gomel térségében, valamint Cser­kasszinál pedig a németek kezdtek heves ellentámadásokat. Kremencsugtól délnyugatra is heves küzdelem folyt egyes német állásokért. A Szlobin és Rogacsev környéki har­cokban erősen éreztette hatását az a körülmény, hogy erre a frontszakaszra jelentékeny,. német, erősítések érkeztek. Jellemző a harcok hevességére a keleti fronton, hogy egyedül Cserkasszi tér­ségében öt heves német páncélos táma­dás történt legutóbb az orosz vonalak áttörése céljából. A szmolenszki térség­ben átmenetileg ellanyhult a harci tevé­kenység. A délolaszországi arcvonalon Mont­gomery tábornok csapatai elérték San Vitot és most a pescarai római úton igyekeznek előrenyomulni. A németek azonban makacsul ellenállnak és sorra fel­robbantják az utakat és hidakat, amelyek Pescara felé vezetnek. Az 5. amerikai hadsereg a Camino Maggiore magaslati állásait rohamoz­ta. Clark tábornok a Cassinótól délre fekvő fennsíkon igyekszik­­ előrenyo­mulni. A harcokba Volturno térségé­ben a tenger felől a brit rombolók is beavatkoztak ágyútüzükkel. Erős légi­tevékenység is folyt az olaszországi front fölött. Angolszász repülők külön­böző repülőtereket és más célpontokat támadtak. Az angolszász csapatok kü­lönben újabb erősítéseket is kaptak: kanadai páncélos és gépesített egysé­gek­ szálltak partra egy meg nem ne­vezett itáliai kikötőben. A Balkánon jugoszláviai és albániai célpontokat ért ellenséges légitámadás. Nyugaton amerikai gépek vadászkísérettel fran­ciaországi célpontokat támadtak, de erős német vadászelhárításba ütköztek és súlyos légipárbajt vívtak 11 német vadászgéppel. Amerikai­ és brit gyors­bombázók északfranciaországi célpon­tok fölött jártak. Ez akciók során egy angolszász bombázógép és egy vadász­gép elveszett. Nyugatnémetország fölött szombaton éjjel brit Moszkitó-gépek repültek át, ezek közül egy elpusztult. Megélénkült hosszabb szünet után a búvárhajóháború is, kiújult az atlanti csata, amelyben a német „Dönitz­­offenzívára“ az angolszászok repülő­gépekkel támogatott ellenoffenzívével válaszolnak. Legutóbb az Atlanti­­óceánon folyt le elkeseredett ütközet német búvárhajó-falkák és angolszász repülők között. Nyolc napig tartott ez a csata. Izland vizein kezdődött, ahol német tengeralattjárók megtámadtak két angolszász hajókaravánt. Tizenöt búvárhajó támadott. A hajókaraván védelmére brit bombázók és amerikai Liberator-gépek szálltak fel, amelye­ket a brit parti kommandó küldött ki. A csata első napja eldöntetlenül vég­ződött, másnap az angolszász repülők ellentámadásba mentek át és meg­támadtak két német búvárhajót, mi­közben egy Liberator-gép elveszett, a harmadik napon ismét megtámadtak egy német búvárhajót. Közvetlenül ezután az Atlanti-óceán délebbre, fekvő részén egy új nagy hajókaravánt tá­madtak meg a német tengeralattjárók. Tízórás csata folyt itt le a búvárhajók és a repülőgépek között, amelynek so­rán az angolszász pilóták különösen három német búvárhajó ellen össz­pontosították bombáikat. A nyolcnapos tengeri és légicsata után a három hajó­­karaván befutott egy angliai kikötőbe. Hogy milyen veszteségeket szenvedett a három karaván, arról az angolok nem adtak ki jelentést. Erre vonatko­­zóan meg kell várni a német véderő­főparancsnokság hivatalos közlemé­nyét. Mint napsütéses nyáron, úgy üdül a Szent Gellért pezsgőfürdőben! A finn kormány is közbelép a norvég egyetemi tanárok és diákok ügyében a német kormánynál Helsinki, dec. 6. (MTI) A helsinckii és turkui egyetem rektorai az oslói egyetemen lezajlott események nyomán felkeresték Ram­say külügyminisztert és kérték, hogy a finn kormány vesse latba befolyását a norvég egyetemi tanárok és egye­temi hallgatók sorsának megkönnyí­tése és az egyetem működésének foly­tatása érdekében. A külügyminiszter közölte, hogy a kormány a kérdést megfontolás tárgyává teszi. Később hivatalos közleményt adtak ki, amely szerint a finn kormány az egyetemi rektorok december 2-i bead­ványában kifejezésre juttatott kíván­ságához csatlakozik és annak tartal­mát megfelelő módon a német kor­mány tudomásába hozza. Még nyár előtt sor kerül a második arcvonal megnyitására Lisszabon, dec. 6. Mint az­­ angol hírszolgálat jelenti, londoni körök véleménye szerint Sztá­lin, Churchill és Roosevelt megegye­zésre jutott a második és harmadik arcvonal terveit és megnyitásának ide­jét illetően. Felteszik, hogy a tervek alapján a brit és amerikai erők még a nyár beköszöntése előtt megtámadják Nyugat-Európát. Valószínűnek tartják, hogy Teheránban a közel- és közép­keleti nagylétszámú és kiválóan fel­szerelt szövetséges erők harcba vetésé­­ről is döntöttek. Ezek az erők a Balká­non keresztül együtt­működhetnének a szovjet hadsereggel. (MTI) — Benedek Elek: Apa mesél. Három nem­zedék gyönyörködött a nagy mesemondó könyvében, három nemzedék lelkét töltötte meg a legszebb, legnemesebb érzésekkel. Most megnövekedve egy másik Benedek-kön­yv anyagával, kitűnő új rajzokkal, amelyek Róna Emy művész­ kezét dicsérik, az „Apa­ mesél“ 6-ik kiadása frissen és töretlen erővel indul a gyermekszívek meghódítására. A szép könyv az Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner) kiadásában jelent meg. élm&aS Süd&uK EXKLUZÍV helyiségei étterem «S bár holnap, kedden este 7 órakor megnyílnak. ..­ • Az étteremben halk cigányzene A BAR-bon Hilda Hallstein zongora és dalművésznő Vigadó-tér 3. Bejárat a Dunapartról

Next