8 Órai Ujság, 1944. január (30. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-13 / 9. szám

­zettler Jenő a keresztény néppárt új elnöke Gróf Zichy János halálával megüre­sedett mandátumra a képviselőház el­nöke a listán soron következő Simonyi Dénes földbirtokost hívja be a Házba és így a keresztény néppártban Si­monyi Dénes lesz a legújabb képviselő­­tag. A párt legközelebb betölti az üre­sen maradt elnöki széket is. Egyhangú jelöléssel Czettler Jenő felsőházi tag kerül a keresztény néppárt elnöki szé­kébe Czettler Jenő már eddig is egyik legtekintélyesebb tagja volt a keresz­tény pártnak és mindig igen nagy te­vékenységet fejtett ki a párt megerősí­tése és tekintélyének emelése érdeké­­ben. A kultuszminiszter megnyitotta a bolgár egyetemi intézetet Szerdán este ünnepies keretek között nyitotta meg Szinyey Merse Jenő val­lás- és­­ közoktatásügyi miniszter a Pázmány Péter tudományegyetem böl­csészeti karának bolgár intézetét az Andrássy­ út 86. számú házban. A mi­niszter beszédében a bolgár-magyar kapcsolatokról szólt, majd köszöntet mondott Mintev egyetemi előadónak, az új intézet igazgatójának, azért a mun­káért, amellyel a mai nehéz időkben az intézet létrehozásán fáradozott. A meg­nyitó után Dimitri Toseff bolgár rend­kívüli követ és meghatalmazott minisz­ter német nyelvű beszédben tolmá­csolta a bolgár nép köszönetét. Meggyilkolták Herriot egyik volt munkatársát (NST) Serlin, volt lyoni polgármesteri főtitkárt és Ysare­ megye volt szenáto­rát, mint a „Petit Párisien“ jelenti, Lyon környékén meggyilkolták. A tette­seknek nyoma veszett. Serlin Herriot munkatársa volt. Ostenburg halála A kommunizmus utáni idők egyik ismert alakja halt meg tegnap este a 10-es számú helyőrségi kórház beteg­ágyán. Ostenburg Moravek Gyula tegnap délelőtt 10 órakor szál­lították be a kórházba s az orvosi vizs­gálat agyhártyagyulladást állapított meg. Az orvosi tudomány már nem segíthetett rajta s a súlyos beteg ezre­des este tizenegy órakor kiszenvedett. Ostenburg az első világháború egyik legszebben kitüntetett tisztje volt és mint fiatal vadásztiszt, a hadiékítmé­­nyes Lipót-Rendet is megkapta. Ami­kor Szegeden az első ellenforradalmi csapatok gyülekeztek, Ostenburg az el­sők között volt, aki szolgálatra jelent­kezett. Az első tiszti különítménynek ő lett a parancsnoka s a kommunisták elleni küzdelemben igen nagy szerepet játszott. Az emlékezetes királypuccs idején az országba érkezett Károly ki­rály mellé állott és Sopronban a király ki is nevezte testőrségének parancsno­kává s ezredessé léptette elő. A buda­örsi csata után Ostenburg­­ nyugalomba vonult. Az elhunyt rendkívül jószán­dékú ember volt, aki azonban később a politika útvesztőjébe került s a poli­tika stratégiájához nem értve, zsák­utcába jutott. Nyugalomba vonulása után megpróbálta, hogy a gazdasági életben helyezkedjék el, de itt sem tudott eredményt elérni. Az utolsó években már teljes visszavonultságb­an élt. — A Vigília ez évben öted­ik évfoh­amaba lépett. Januári számában Pozsonyi László mél­tatja az elmúlt kilenc év eredményeit. Ter­­sánszky J. Jenő novelláját közli a folyóirat. Bierbauer a templomépítészetről irt tanulmányt, Ady halálának 30-ik évfordulója alkalmából Vajda Endre méltatja a költőt. Baku Imre, Fodor József, Hegedűs Zoltán és Duói­ K £!~ E­n írásai és Thurzó Gábor s­zínházi krónikája gazdag könyvkritika Veszik teljessé az ne* 4 fteefc ( Bolgár jelentés a szófiai légitámadásról , Szófia, jan. 13. (MTI) « A Szófia ellen intézet angol­­amerikai légi támadásról a következő hivatalos közlést adták ki: Január 10-én az ellenfél légi támadást inté­zett a bolgár főváros ellen. A támadás a város központját és a lakónegyedeket sújtotta. Lakóházak, kórházak, templo­mok, iskolák, stb. elpusztultk. Ezen­kívül eltaláltak egyes követségeket. A polgári lakosság körében számos áldo­zat volt. (MTI) Bolgár rendeletek a légitámadások után Szófia, jan. 13. A belügyminisztérium államtitkár rendeletben megengedte az összes mo­toros közlekedési eszközök igénybevéte­lét a Szófiából távozók elszállítására. Egy másik rendeletben megtiltja a fő­városba való utazást. A vidékiek csak kivételes esetekben, az illető város polgármesterének különengedélyével utazhatnak a bolgár fővárosba. A harmadik rendeletben a belügyi államtitkár felhívta a Szófia környéki városok polgármestereit az összes pé­kek és gépkocsivezetők polgári mozgó­sítására. Ezek kötelesek Szomban a belügyminisztériumban jelentkezni. A szófiai légvédelmi hatóságok fel­szólították a főváros lakosságát, hogy a külön jelzéssel megjelölt területek közelében ne közlekedjenek, mert eze­ken a helyeken fel nem robbant bom­­bák vannak, amelyeket a legutóbbi tá­madáskor dobtak le. (MTI) Falusi kislány Pesten EGY 14 ÉVES ÁRTATLANSÁG BETÖRT A CORVIN ÁRUHÁZBA ÉS LEVELEZETT A RENDŐRSÉGGEL A Corvin Áruház vezetőségének hét­­­főn, a délelőtti órákban jelentették, hogy betörők jártak az áruházban. A tettes vagy tettesek az áruház minden osztályát végigfosztogatták. Hiányzott egy női bunda, ezenkívül retikülök, pénz­­ és levéltárcák, női ruhák és fehér­neműk, cipők. Az éjszakai vendég az élelmiszer-osztályt is meglátogatta, jól megvacsorázott és csak vacsora után látott neki a munkának. Az igazgatóság természetesen feljelentést tett a főka­pitányságon. A Várhegy­i-csoport de­­tektívjei érdekes nyomokat találtak. A Stáhly­ utcára néző egyik helyiségben egy női kabát hevert a sarokba dobva. Mellette egy pár cipő feküdt a földön. Bizonyítékául annak, hogy a tettesek között nő is volt és távozása előtt át­öltözött. Az élelmiszer-osztályon, ahol vacsorázott a betörő, egy regény hevert az asztalon kinyitva. Úgy látszik, a jó vacsora után irodalmi ambíciói is vol­tak: még az áruházi tolvajnak és mi­előtt munkához látott volna, még né­hány sort olvasott a könyvből. A bő­rönd-osztályról két hatalmas koffer hiányzott, a tettes ebbe csomagolta a zsákmányt. A Stáhly­ utcára néző egyik helyiségben, ahol az idegen női kabátot és cipőt találták, az egyik ablak nyitva volt. Az ablak mellett a falból egy vas­kar nyúlik ki, erre egy ponyvából font kötél volt csomózva, amelynek vége le­ért egészen az utcai járdáig. A tettes rákötötte a ponyvakötélre a két kof­fert, majd mikor a kofferek szerencsé­sen földet értek, maga is leereszkedett a kötélhágcsón. A levetett női kabát zsebében Mol­nár Gyula névre kiállított élelmiszer­­jegyeket és egy vásárlási könyvet ta­láltak. A könyv Balogh Mártonná Potyi Erzsébet Kiskunmajsa névre szólt. Alig tette meg a feljelentést a Cor­vin Áruház, máris újabb érdekes for­dulat következett be az ügyben. Az igazgatóság levelet kapott. „A Ferde Lámpásból írom ezeket a­­ sorokat, —■ mondja az ismeretlen levél­író. Hálásan köszönjük a szíves vendég­látást Mindent megtaláltunk a helyén. Jó volt a teoszt és a­ pia. Tiszteljük a vezetőséget, hogy ilyen szépen kiszol­gált élelmiszerjegy és vásárlási könyv nélkül. A rendőrségnek üzenjük, hogy bottal üthetik a nyomunkat.“ A Corvin Áruház vezetősége ezt a levelet is beszolgáltatta a főkapitány­ságra. A levélre nem sok szükség volt. A levélíró által emlegetett botra pedig a világon semmi, mert a detektívek huszonnégy óra alatt kinyomozták és el is fogták a tettest. A helyszínen ta­lált regényről megállapították, hogy kölcsönkönyvtárból származik. A Bos­­nyák­ téri kölcsönkönyvtárból váltotta ki valaki. A kölcsönkönyvtárban an­­­nyit tudtak mondani, hogy a­ regény négy példányban van meg a­ könyv­tárban. Három darab ki van kölcsö­­növe, a negyedik bent van a helyén. A detektívek kimentek mind a három címre, azonban minden eredmény nél­kül. Ezután az élelmiszer­jegy tulajdo­nosának lakására mentek ki a detek­tívek. N Molnár Gyula gépkocsivezető az Eszék­ utca 13-as számú házban lakik. Elmondta a detektíveknek, hogy a múlt hét szombatján utazni akar azonban a Keleti-pláyaudvar második­osztályú várótermében elaludt és leké­sett a vonatról. Bosszankodva indult hazafelé, mikor egy fiatal lány lépett hozzá. Sírva fakadt és elpanaszolta, hogy nagyon éhes, se pénze, se élelmi­szerjegye nincs és azt sem tudja, hol töltse az éjszakát. A gépkocsivezető megsajnálta, élelmiszerjegyeket és pénzt adott neki. Az előrelátó gépkocsi­­vezető éjszakai ismerősének nevét és címét is feljegyezte a noteszába. A fel­jegyzé­s szerint az éjszakai árvát Báli Irénnek hívják és Kispesten lakik. A detektívek kimentek Kispestre, ahol nyomban kiderült, hogy a kispesti Báli Irénnek semmi köze sincs a történtek­hez. Annyit azonban sikerült megálla­pítani, hogy Báli Irénnek van Kiskun­­majsán egy rokona. A detektívek leutaztak Kiskunmaj­­sára, mert most már világos volt, hogy a vásárlási könyvön talált név és cím lesz a helyes. Kiskunmajsán az Erzsé­­bet­ utca 67. számú házban meg is ta­lálták Balogh Mártonnét és a lakásban ott volt a két bőrönd holmi is. A lapoást a 14 éves falusi kislány követte el, aki egyébként mostohalánya Balognénak. Hosszantartó béldugulásnál egy-két pohár természetes „Ferenc József“ ke­serűvíz az emésztőcsatornában felgyü­lemlett erjedő és rothadó anyagokat gyorsan feloldja és biztosan levezeti, s­­­­ így megakadályozhatja a vakbélgyulla­­dás esetleges képződését. Kérdezze meg ! «dtwmSfc* t Az első­­ magyar történelmi világfilm : Rákóczi nótája Főszerepekben: Tolnay Klári, Abonyi, Sárd­y, Csortos­i fi­lm­ A Filmszínházban Telefon: 145—67­3. A főkapitányságon Demeter János főe g Trácsos hallgatta ki az áruházi tolvajt. A fiatal kislány egymaga követte el a betörést. Szombaton elbújt az áruház­ban, egy egész napig ott élt, evett, ivott, aludt és olvasott, majd mikor si­került leereszkednie az első emeletről a két bőrönddel, kiment a pályaudvar­ra és hazautazott Kiskunmajsára. A lopott holmik értéke meghaladja a harmincezer pengőt. Mindent megtalál­tak hiánytalanul Kiskunmajsán. A fa­lusi kislányt ismét Pestre hozták a de­tektívek és már át is kisérték a tör­vényszékre. ' Liieieii Homier meghalt Csak az ideérkezett svájci lapokból értesülünk arról, hogy a közelmúlt na­pokban, Vichy­től nem messze ,váratlan szívroham következtében elhunyt Lu­­cien Romier, a Petain-kormány tárca­nélküli miniszterei Romier halálával a vieb kormány egyik legjellegzetesebb­­ alakja tűnik el. A háború előtt, hosszú éveken át Paris egyik legelőkelőbb napilapjának, a Figaro-nak, volt fő­­szerkesztő­je­ VV Figaro a harmadik fran­cia köztársaság világszemléletet for­máló lapjai közé tartozott s céljául, mint Franciaország egyik legrégibb napilapja — 1826-ban alapították —■ mindenekelőtt a régi, előkelő francia arisztokratikus hagyományok ápolását tűzte ki maga elé. A lap — mint kiadói hangsúlyozzák — a háború tartamára „egyelőre“ nem jelenik meg. Romier azonban, most már lap nélkül, sem szűnt meg azt a szel­lemet tovább ápolni, melyet ez a Fi­garo körüli csoport életcéljául tűzött ki. Pétain kimondott kérésére így szí­vesen lépett be, mintegy három évvel ezelőtt a vichyi kormányba s­­ mint a Gazette de Lausanne búcsúztató cikke legtalálóbban fejezi ki, működése egé­szen haláláig abban csúcsosodott ki, hogy mindig az elsők között volt, akik biztosítani és fenntartani próbál­ták Pétain marsall politikájának füg­getlenségét. Ramier ezért, bár a Laval­­kabinetnek volt tagja, soha sem osz­totta egészen miniszterelnökének kom­promisszumokra hajló politikáját, amint, annak ellenére, hogy Roosevelt vichyi követével, Leahyvel, is igen közeli ba­rátságban állt, nem tudta soha helye­selni Darlannak váratlanul angolszász oldal felé való átkanyarodását sem. Romierval a két világháború közötti fiatalabb, de politikaiig a legkonzer­vatívabb hagyományokat ápoló politikus nemzedék egyik legérdekesebb alakja tűnt el a vichyi politika képéből. (doros)

Next