A 7 napról, 1995. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-05-04 / 18. szám

Sárga horoszkóp isc . Kos TZZ: Aki a sűrűben bolyong, k i * nem látja a fáktól az erdőt. Valahogy így van most ön is saját magával. Az elmúlt hetek­ben, hónapokban annyira lekötöt­ték a mindennapi feladatok, hogy nem is látta, merre tart. Bika Anyagi helyzete semmi­féle bizakodásra nem ad okot, úgyhogy keményen kell dolgoznia, ha ki akar mászik a kátyúból. Elvállal mindent, ami csak pénzt hozhat a házhoz. Ikrek »SW « Az Ikrek jegyében szüle­­ism tettek általában fejlett be­szédkészséggel rendelkez­nek, de nem minden Ikrek tud élni ezzel az adottsággal. Vannak, akik egyszerűen csak túl sokat beszél­nek, akkor is, amikor jobb lenne, ha hallgatnának. Rák A núgy pauza időszaka következik. Magánéletében és munkahelyén sem talál­ja a helyét. Úgy véli, most tényleg itt sem a nagy váltás ideje, csak ép­pen módot nem talál a mikéntjére. Oroszlán Önre különös véletlen ta­lálkozás vár, amely váratlan felfedezéssel örvendezteti meg. Az oroszlán szívét egészen egyszerű lángra gyújtani. Szűz Nem mer semmibe be­lekezdeni, mert mindjárt mindenben a vesztés lehe­tőségét látja. Pedig, amit ma elmu­laszt, arra többé nem nyílik lehető­sége. Ráadásul, ha ilyen kukacos­­kodó, megeshet, hogy kihagyják az esti programokból is. Mérleg Egy barátja kér segít­séget öntől, amit nem szabad megtagadnia. Is­merőse komoly bajban van, igazán ráfér a segítség. Szép és jó ötlet, ha összehívja a baráti társaságot és megbeszélik ezt a problémát. Skorpió Talán a szép idő teszi, m­i talán egy váratlan tele­fon, de úgy tűnik, végre oszladozni kezd a sötét felhő. Egy­re több jel mutat arra, hogy nem re­ménytelen a helyzet. Nyilas Nem kellene mindent elvállalnia. Ne forgácsol­ja szét az erejét, csopor­tosítsa jobban a teendőit. Bizonyos dolgokat nyugodtan rábízhat mun­katársaira is. Miért csak önmagá­ban bízik? Bak­­­­­­rát Nehéz a Bakokat áb­rándozással vádolni, mégis könnyen fut olyan szekér után, amelyik nem veszi fel. Legyen észnél! Lássa vendégül né­hány barátját, de ön is mehet ven­dégségbe. Vízöntő Valahogy ön sem tud­ja, hogy tulajdonképpen mihez is volna kedve. Vonzzák a könyvek, a magányos el­mélkedés, de a strandok morajló zajában is jól érezné magát. Halak Amint látja, a dolgok maguktól is megoldód­nak. Ebből is az tetszik ki, hogy a világ bölcsen van elren­dezve. Ne legyen álszerény, ne til­takozzék, ehhez ön is hozzájárult. Egy új szerelem is kopogtat Önnél. ÉH t . Egy idő óta csak ámulok és bá­mulok. Mi történt itt? Mintha egy mediterrán kisvárosba tévedtem volna, esténként - ha éppen nem esik az eső -, megtelnek az ut­cák, a kerthelyiségek vidám, ki­öltözött társaságokkal, családokkal. Talán a tavasz áldotta meg az embereket, s rájöttek, mennyivel érdekesebb a kellemes séta, trécselés a szabad­ban, mint a terpeszkedés a termetes fotelben, a tévére meredve. No meg, mintha pezsgőtablettát dobtak volna az állóvízbe, programok özöne árasztotta el a várost. A cseresnyések hétvégéjén a Fiatalok a biztonsá­gos szex rejtelmeit kutathatták. Az évi rendes ju­hászversenyen mulathattak kicsik és nagyok. A bethlenesek buliján a tűzijáték nyakfájdító attrak­ciójában gyönyörködhettek a kíváncsiskodók. S vá­laszthattak azok is, akik az intellektuálisabb mű­fajt élik, jeles művészek előadá­saiból, kiállításokból, majd’ min­den zugban. S, persze, itt volt má­jus elseje... Mintha a „népet művelők" Ca­­vintonhoz jutottak volna, vagy ők is a tavasz lélekszelidítő hatásába kerültek, rájöt­tek a munka ízére. Évek óta hallgatom: hiányzik a pénz, a pénz, a pénz, no meg az érdeklődés. Maradjunk a pénznél. Az év egyik legdrágább fi­­esztáját az alig tizennégyéves bethlenesek szervez­ték. S bebizonyították: lelkesedéssel, tiszta szívvel lehet szponzorokat találni. A közel négyszázezer forint, amit összegyűjtöttek, ékes példája annak, hogy nem a támogatók haltak ki... Azért ne essünk túlzásokba. Csupán bizakod­junk, hogy a város vérkeringése ebben a ritmus­ban fog tovább lüktetni. B. Zs. Lüktetés Színháztörténet If 1.) Blaha Lujza emléke Előadásokra a legváltozatosabb közönség gyűlt össze, jeléül annak, hogy a város minden rétege érdek­lődik a színház irányt, ha a megszo­kottnál magasabb színvonalú művé­szeti előadással párosult - a HÓD­MEZŐVÁSÁRHELY című lap kritiku­sa szerint. A realitás inkább az volt, hogy közel egy év telt el színházi elő­adás nélkül, és még élénken élt az emberekben Blaha Lujza fellépésé­nek emléke. 1888. január 9-én a nagy meny­­nyiségű hó alatt összedőlt a fasátor, ami azonban nem jelentett akadályt. Egy fél év múlva az összetákolt fa­sátorban július 26-án Miklósy Gyula jól szervezett, tehetséges, törekvő színészekből álló társulata tartotta első előadását, mely nagy sikert ara­tott (Csiky Gergely Vas­ember). Elő­adásaikat a körülményekhez képest szép számú közönség tekintette meg. Hétköznapokon gyér számú volt a közönség, melyet a hétvégi előadások látogatottsága egyenlített ki. A Fekete Sas dísztermébe zsúfo­lódó közönség a hevenyészett dísz­letek ellenére nagy élvezettel figyel­te Pesti Ihász Lajos társulatának elő­adásait, kik sok operettet mutattak be. Pesti Ihász Lajos (Cece, 1849. ja­nuár 3. -? 1935. április 23.) 1869-ben Molnár Györgynél a Budai Népszín­házban lépett először színpadra. Szinte havonta változtatta állomásait a téli időszakban. Társulatát mindig szívesen látogatták országos hírű művészek. 1889-ben ismét előtérbe került az állandó színház ügye. Ebben az idő­szakban az országban a színházak felé fordult az érdeklődés, „nem egy színházat segélyeztek a nézők”. Mindez nem volt elmondható tiszta magyar ajkú városokat illetően. Kecskemét 45 ezer főt kitevő módos lakosságának nem hiányzott a szín­ház, hogy Orosházát, Szentest, Szol­nokot, Mezőtúrt, Gyulát, Nagyvára­dot ne is említsük. Ceglédnek, Csa­bának a mi kis színházunkhoz ha­sonló tákolmánya volt, melyre na­gyon nem lehetett büszke. De hiába is lett volna nagyobb és szebb szín­ház, nem akadt volna benne néző. Mindezek ellenére Hódmezővá­sárhelyen gondoltak arra, hogy itt sem csak kolbásszal él az ember, az állandó színház javára Garzó Im­re a helyi műkedvelő társaság elnö­ke kétszáz forintos alapítványt tett, mely összeg igen rövid idő alatt 945 forintra nőtt. 1889. május 30-án két hónapos vendégszereplését kezdte meg Pesti Ihász Lajos társulata, mely a követ­kező színészeket vonultatta fel: Kárpáthy Katica, Kiss Katica, Ko­vács Júlia, Kovács Karola, Kövessy Gyuláné, Olaszné Júlia, Polgár Fanny, Palóczy Lujza, Szigethy Ma­ri, Szentesy Vilma, B. Szilágyi Mar­git, Tolnay Juliska, Báthory Gábor, Bodnár Gyula, Asztalos Sándor, Andrásy Mihály, Hi­­dasy Kálmán, Horváth Ferenc, Kiss Kálmán, Kovács Lajos, Kövessy Gyula, Tukoray Lóránd, Olasz György, Vágó István. Valamint Né­meth Ignácz karmester és Bizza Ká­roly súgó. Emlékezetes eseménye volt az előadássorozatnak Lendvayné Fáncsy Ilka fellépése. Fáncsy Ilka (Pest 1842. január 1. - Budapest, 1904. november 22.) Fáncsy Lajos lánya 14 éves korában lépett fel a Nemzeti Színházban, melynek haláláig tagja maradt. Rendkívüli szépsége kiragyogott a színpadról. A Makrancos hölgy, a Szép Már­­kiné és a 47 ezred címszerepében kiemelkedő alakítást nyújtott. Az előadásokat a legnagyobb dologidő­ben tartották (július 23.), azok még­is zsúfolt nézőtér előtt mentek. Fel­­felzúgott a nyílt taps. Az előadások végén többször is lámpák elé hívták és hosszasan ünnepelték. A Csinos virágbokréta című darabban lépett fel búcsúként oly hatalmas siker mellett, hogy engedve a közönség invitálásának, búcsúfellépését a két nap múlva sorra kerülő Spirinx cí­mű darabban megismételte. A vele együtt búcsúzkodó színtár­sulat kellemes emlékekkel távozott Hódmezővásárhelyről. (Folytatjuk) Földvári László

Next