A Falu, 1986 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1986-12-01 / 4. szám
e2 líteni pl. Vas és Szolnok megye "falusi turizmusba bekapcsolt" több mint 400 férőhelyét, ugyanis meggyőződésünk, hogy azok egy részének semmi köze az igazi "paraszti portákon" történő üdüléshez, másrészt a valóban ez utóbbi célt szolgáló férőhelyek kihasználtsági mutatóira rendkívül kiváncsiak volnánk! Az elmúlt 2 év gyakorlata azt bizonyította, hogy mi is felfuttathattuk volna a férőhelyek számát a duplájára is, de úgy éreztük, hogy ennek még nincs itt az ideje, másrészt pedig a felajánlott objektumok nem feleltek meg egy-egy szempontból (pl. általános tisztaság, vagy berendezettség) az általunk támasztott követelményeknek. Ezzel szemben az 1984-85. évi forgalmi eredményeink alapján feljogosítva érezzük magunkat arra, hogy férőhelyeket fejlesszünk. Ennek jegyében már előkészítettünk szerződéskötésre néhány újabb objektumot. Magasabbra kívánjuk emelni a színvonalat a szolgáltatások számának növelésében (pl. étkezés biztosítása, lovaskocsizási, lovaglási lehetőség, horgászás stb.), így reálisnak látszik az a terv, hogy férőhelyszámunk megközelítse a 100-at, ugyanakkor a színvonalból jottányit sem kívánunk engedni. Amennyiben ezt a turisztikai fogadási formát valóban jól használjuk ki, ha nem is nagyságrendben, de egyéni adottságai folytán vonzó és kiemelkedő üzletággá fejleszthetjük. Nem táplálunk azonban illúziókat. Tudjuk, hogy hazánk egyszezonos turistafogadási feltételekkel rendelkezik csupán, de legalább az egy szezon speciális lehetőségeit használjuk ki a lehető legjobban!