A Falu, 2000 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2000-09-01 / 3. szám

A FALU 2000. XV. ÉVF. 3. SZ. környezetének rendezésével, a túrá­zás feltételeinek javításával, közösségi rendezvények számára kőszín építésé­vel igen széles skálán fejlesztik a tér­ség általános állapotát és vendégfoga­dó képességét. Egyházi beruházásban mozgássérültek vendégháza és a Ká­rolyi Gáspár emlékház és Biblia kiál­lítás épülete készült el. A térség kis­vállalkozói tréning és rehabilitációs központot, fogadót, kempingkorsze­rűsítést és a falusi turizmushoz tarto­zó szálláshelyeket hoztak létre. • A Csereháti Településszövetség, Falusi Vendégfogadó Rendszer kialakítása a Csereháton című pályázata újszerű el­vekkel gazdagította a térségi együtt­működést. A falusi turizmus kiszolgá­lása érdekében a pályázó önkormány­zatok és magánszemélyek hálózatukat franchise rendszerrel építették ki és működtetik. Ez nem csak a vendégéj­szakák megszervezésében, a program kínálatban, hanem a vendégváró he­lyek felszerelésének, használati eszkö­zeinek azonosságában is megjelenik. A bírálat során a szakértő bizottság tagjai közül sokan idegenkedtek ettől az öt­lettől. A valóságban a helyszínek igen kellemes, barátságos hatásúnak és vár­hatóan eredményesnek tűnnek. A lét­rehozott Tourinform iroda, amely a vendégek szervezését egy kézbe fogja, tényleges konkrét hosszú távú együtt­működést teremt a pályázók között, ami a továbbbővítés lehetőségét is ma­gában hordja. A pályázók már közös rendezvényeket is szerveztek és Cser- Kék címmel egységes kiadványban hirdetik magukat. • A Galyasági Települések Szövetsége a Falusi Vendégfogadó Hálózat fejlesz­tésének hatékonysága talán a legin­kább vitatható. Ebben az esetben 14 projekt valósult meg kevesebb mint bruttó 10 MFt. beruházási értékből. Itt a vendéglátók korszerűsítették szolgálta­tásaikat pl. a fürdőszoba építésével. A támogatás valóban elaprózódott, de egy olyan térségben, ahol nagy hagyo­mány és igény is van a vendégfogadás­ra, a pályázat a minőség javulásán túl a kispénzű helyi lakosság számára je­lentős életkörülmény javulást nyújtott. A döntően önellátó családi gazdaságok számára, a térség fejlődése szempontjá­ból nem elhanyagolható tevékenység­nek adott létjogosultságot. • Példa értékű programcsomagot való­sított meg a Sajó-Hernád és Bükkvidé­ki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Kistérségi komplex faipari fejlesztési program létrehozásával. Ez az a programcsomag , ahol valóban termelési integráció jött létre. A kis­térségi program készítése során, a vál­lalkozások feltérképezésekor rajzoló­dott ki, hogy Mályiban és környékén több kezdő faipari vállalkozó műkö­dik. Tehát tudatos fejlesztési mun­kával történt meg a vállalkozók kö­zötti kapcsolatfelvétel, majd a közös programkialakítás, melynek során a vállalkozók a fejlesztéseiket úgy han­golták össze, hogy az üzemek egymás munkáját és piacát termelési láncot al­kotva, erősítsék. így kapott támo­gatást a faszárítás, előkészítés, hajó­padló és lambéria gyártás, belsőépíté­szeti feldolgozás és nyílászáró készí­tés, faipari hulladékfeldolgozó üzem. A program kiírását igazolta vissza az, hogy egy családi okokból visszalépő vállalkozó tervezett beruházását az egyik társpályázó átvállalta és megva­lósította. A pályázati kiírás sokat vita­tott elvárása volt ugyanis, hogy a pro­jektcsomag minden elemét meg kellett valósítani és a döntésnél sem volt le­ 68

Next