Cholnoky Jenő: A Föld megismerésének története - A Föld titkai 6. (Budapest, 1932)
XIII. fejezet. Kopernikus, Keppler, Galilei
boszorkányüldözés. Minden különösebb dologban boszorkányságot láttak, minden tudóst, gondolkozót Damoklész kardjaként fenyegetett a szörnyű veszedelem, hogy boszorkányság gyanújába kerül. Ártatlan kislányokat tucatjával égettek el máglyán, mert anyajegyet találtak a testükön. S a józanabb egyházi méltóságoknak hiába volt minden tiltakozása, az alacsonyabb papság is vad fanatizmussal istápolta ezt a szörnyű eltévelyedést. Az a borzasztó, hogy a reformátusok még sokkal vadabb boszorkányüldözők voltak, különösen fanatikus mesterük. Melanchton buzdítására Calvin is valami 300 ..boszorkányt végeztetett meg Genfben. Ez az sírálatos felfogás mereven szembefordult Konernikus tanításával is, bár eleinte a tanság nem látott benne veszedelmet az egyházra nézve. A sima Tycho Brahe nem mert nyíltan állást foglalni Konernikus mellett, csak ebből lehet megmagyarázni, hogry ilyen sületlen elméletet állított föl. Ugyanilyen furcsa volt felfogása a boszorkánysággal szemben is. Nem mert egészen határozottan föllépni ellene, hanem a csillagjóslást állította vele szemben, hogy nem a boszorkányok, hanem a csillagok szerencsétlen konstellációja okozza a bajokat. A vége az lett, hogy II. Frigyes dán király halála után az udvari intrika őt is kikezdte s kezdték boszorkánysággal gyanúsítani. Otthagyta a pusztuló, támogatás nélkül maradt Uranienborgot s Prágába ment I. Rudolf császárhoz. De csak egy fél évig dolgozott itt, aztán váratlanul, aránylag fiatalon, 1601 okt. 24.-én meghalt. Nagyon érdekes, hogy sírja fölött a gyászbeszédet Nagyjeszeni Jeszeni János udvari orvos és tudós mondotta, tehát magyar ember. Tycho Brahe segédje volt Prágában Keppler Johannes, a Kopernikus-féle világnézet igazolója és pontos kidolgozója. 1571 dec. 27.-én született Weil der Stadtban, Württembergben (Stuttgarttól nyugatra). Rendkívül tehetséges, nagy elméjű ember volt. Szénmagas homloka, eszes tekintete mindjárt elárulja a szellemóriást (59. kép). Igen korán kezdett behatóan matematikával és térbeli geometriával foglalkozni s nagyszerű képzelőtehetsége a tüneményeket lelki szeme előtt igen hamar rendszerbe tudta foglalni. A nagy szellemeket mindig igen erős elképzelő tehetség jellemezte, mert minden nagy igazságot az embernek fantáziakép sugalmaz. Aki ennek a fantáziának egyúttal szigorú bírája is tud lenni, az rendesen megoldja a problémát, mert az elképzelés adta kezébe a kulcsot a tüneménynek rendszerbefoglalására. 18 éves volt, amikor megismerkedett Tübingenben, Mäszlin tanításai alapján Kodernikus világnézetével s annak törhetetlen hívéül szegődött. Élénk fantáziája mindjárt zseniális rendszerbe is akarta fog