AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 3. évfolyam (1961)

1961 / 1. sz. - TANULMÁNYOK - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Az elkülönözés és tagosítás Széchenyi István cenki uradalmában

40 TILKOVSZKY LÓRÁNT 1830 augusztusára végbement a nagycenki elkülönözés és tagosítás. A kísérlet visszhangja igen érdekelte Széchenyit: „A czenki regulatiorul mit mond a sokaság?" — tudakolta jószágkormányzójától még Konstantinápoly­ból is. 2 6 Újabb lépésekre azonban az elkülönözés és tagosítás terén már csak az 1832—36. évi országgyűlés után, egészen más szituációban került sor. Ekkor ugyanis már nem volt szükség a határ jobbik felének felajánlására ahhoz, hogy a jobbágyság beleegyezését a tagosításhoz és elkülönözéshez az urak elnyerjék, hanem azt, ha a jobbágyok ellene volnának is, törvény tette lehetővé. * Az 1832—36. évi országgyűlés végeztével 1836. július 4—5—6-án tartotta Sopron megye nagygyűlését, amelyen a megye követe, Felsőbüki Nagy Pál megtartotta beszámolóját az országgyűlésről. „Igen nagy mérséklettel vitte végbe" — állapította meg elégedetten a nemességet nyert, s ezzel kapcsolat­ban nevét Lunkányira változtató jószágkormányzó, aki levélben értesítette Széchenyit a történtekről. Beszámolt arról, hogy felolvastattak az ország­gyűlés által hozott új törvények, s hogy mind a megyei nagygyűlésen, mind az annak alkalmával adott ebédeken Széchenyit „nagy zajjal éltették". 2 7 Az új törvények közül az úrbéres vonatkozásúak állottak az érdeklődés középpontjában. Ezeket ugyanis a jobbágyság előtt is ki kellett hirdetni és meg kellett magyarázni. A megye mindenekelőtt egy központi választmányt hozott létre abból a célból, hogy kidolgozza az úrbéri törvények kihirdetésé­nek és széleskörű magyarázásának egységes elvi szempontjait. 2 8 Ebbe Hőgyészy Pál első alispán után első helyen választották be Széchenyi Istvánt. 2 9 A köz­ponti választmány irányításával 7 „fiókkik üldöttség" volt hivatott a megye területén az úrbéri törvények kihirdetését és magyarázását végbevinni. Egy­séges eljárásuk biztosítására — a központilag kidolgozott elvi szempontokon túlmenően — azt is elhatározták, hogy az első ilyen törvénykihirdetés és magyarázat a kiildöttségi tagok összessége jelenlétében — Nagycenken tör­ténjék meg. 3 0 E fontos esemény 1836. november 3-án a kastély tánctermében zajlott le, ahol előhb Lunkányi villásreggelit szolgáltatott a mintegy 50 küldöttségi tag részére. Ezután következett a kihirdetés és magyarázat a nagy- és kiscenki jobbágyok számára. Ez alkalommal a kiscenkiek felhozták a fáizásban való megszoríttatásukat. A jószágkormányzó azonnal felszólalt ellenük, de rossz sejtései igazolódtak: Marton másodalispán a panasznak helyt adott és a kis­cenkieket úrbéri per indítására utasította. Végezetül Rohonczy Ignác megyei főjegyző „rövid de velős intést adott a Nagy- és Kiscenki jobbágyoknak: hogy a nemesség szabad akaratjábul és jóvoltábul adta ezen engedékeket a jobbágy­ságnak, és hogy kivált a grófjuk adta ezekre az első pendítést, és ő vítta ki leginkább a felsőtáblánál; s így milly háládással s még nagyobb engedelmes­séggel tartoznak uroknak". 3 1 2 6 V 34. téka. Széchenyi Lunkányihoz. Konstantinápoly (1830.) aug. 20. 2 7 B 5 fasc. 357. fol. Lunkányi Széchenyihez, Cenk 1830. júl. 7. 2 8 SKJ 1994/1836. 2 8 Uo. 2477/Í836. Széchenyi István ténylegcsen nem vett részt e választmány mun­kájában. 3 0 Uo. 3527/1836. 3 1 B 5. fasc. 584. fol. Lunkányi Széchenyihez, Cenk 1836. nov. 4.

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék