AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 3. évfolyam (1961)
1961 / 1. sz. - TANULMÁNYOK - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Az elkülönözés és tagosítás Széchenyi István cenki uradalmában
42 TILKOVSZKY LÓRÁNT Az úrbéres kérdésekkel kapcsolatos közgyűlési vita heves és hosszantartó volt: „Csak azon, hogy a jobbággyal lehessen-e gabonát robotban Sopronyba küldeni, 2 nap vitálkodtak, még végtére nagy nehezen, és igen szoros circumscriptiokkal reáállottak a vitelre." „Nagy Pál úr is eljött volt a közgyűlésre — írja Lunkányi —, ő is kelletén túl pártolta a jobbágyságot itt, hol semmi jobbágya nincs." A legveszedelmesebb „ultraliberálisnak" azonban megintcsak Niczky Sándor mutatkozott: „Javaslatára az is megállapíttatott, hogy minden esztendőben a dicalis conscriptio összeírásával — spanyol inquisitio gyanánt — a szolgabírák szóllítsák fel a jobbágyokat, ha nincs-e földesurok ellen panaszok? — És több sok illyesek . . ." „Mindezeknek a kellemetlen következéseit nemsokára fogjuk érezni" — írta Széchenyinek.37 Az új úrbéri törvények felhasználásával indított ellenzéki támadás visszaszorítására csakhamar megindult a reakció szervezkedése. Ebben mindvégig jelentékeny szerepet játszott Széchenyi jószágkormányzója, Lunkányi János. A liberális nagyságként ünnepelt Széchenyivel fennálló kapcsolata miatt nyilvánosan nem léphetett fel, de a háttérből mozgatott, s ebbeli tevékenységéről rendszeresen tájékoztatta Széchenyit. Már az emlékezetes 1837. január 9-i Sopron megyei közgyűlésről is jelentette: „Én a tanakodásokban nyilván nem vehettem részt, hanem az ismerőseimnek jobbról balról uj előadásokra okokat súgtam, mellyeknek némelyike foganatos is volt."88 Sopron megyének az úrbéri törvények magyarázásában tanúsított ,,ultraliberalista önkényessége", mint Lunkányi Széchenyi számára röviden összefoglalta, főleg a következőkben nyilvánult meg: a) A jobbágyházanként fizetendő évi egy forint gazdapénzt (füstpénzt) a megye értelmezése szerint váltócédulában kell szedni; az uradalmak természetesen ezüstben kívánták. b) „Fuaros robotba küldvén a jobbágyot, ez napjában csak 2 mérföldet oda és vissza tartozzon menni, és kapjon minden illyes napra előre 30 krajczárt váltócédulában." c) „Sopron vármegye termésbül tized helyett tizenegyediket kivenni rendelt, holott századoktul amaz volt szokásban." d) Fonásra azok a jobbágyok, kiknek kenderföldjeik nem úrbéres jellegűek, ne köteleztethessenek.39 Az új úrbéri törvények ilyenfajta magyarázása és alkalmazása ellen a legfőbb megyei uradalmak, így a csornai prépostság, a győri püspökség, Széchenyi Lajos, Pál és István, Festetich Vince stb. uradalmának ügyészei ünnepélyes óvást tettek, melyre azonban „Lamperth Imre tiszti főügyész úr által a jobbágyok részéről viszont ellentmondás létetett".40 óvást emelni még csak könnyű volt, de augusztusban elérkezvén a papi tized beszedésének ideje, egyik uradalom sem merte magára venni az új megyei rendelkezések be nem tartásának ódiumát, hanem azt figyelték, mi fog történni a cenki uradalomban, a magát a liberalizmus mellett nyilvánosan elkötelezett Széchenyi István birtokán? Mint Lunkányi Széchenyinek írta: „A régi mód szerint a tizedik kévét beszedni . . . senki kezdeni nem akarja, mind ezenki uradalomra várnak, s ha az igy teszi, a parasztságban és publicumban rossz vért okoz." Nem maradt ránk adat arra vonatkozóan, hogy milyen meg 37 Uo. 38 Uo. 39 SKJ 2/1837. —B. 6. fasc. 93. folio. Lunkányi Széchenyihez, Sopron 1838. jan. 8. 40 SKJ 929/1837. B 8. fasc. 283. folio. Kinyilatkoztatás a benn írott uradalmak részéről a tekintetes úrbéri deputatiok által történt feljegyzésekre való fenntartás iránt. (Keltezés nélküli egykorú másolat, tévesen 1840. évi iratok közé sorolva.)