AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 4. évfolyam (1962)

1962 / 1-2. sz. - KOLOSSA TIBOR: Adatok az agrárnépesség összetételéhez az Osztrák - Magyar Monarchiában (1900 körül). I. rész.

AZ AGRÁRNÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE AZ OSZTRÁK—MAGYAR MONARCHIÁBAN 117 azt mutatja, h­ogy a bérbeadott földek kataszteri tiszta jövedelme hány száza­léka a bérösszegnek, a negyedik oszlop az előbbi százalékból kiszámított egy ha­ ra eső bérösszeget.24 Ezek az adatok — tekintve, h­ogy kétes értékű, reprezentatív statisztika eredményei — aligha felelnek meg pontosan a föld tényleges piaci árának vagy hozadék értékének. Arra azonban felhasználhatjuk őket, hogy szemlél­tessük tartományonként a kataszteri és a valóságos érték hozzávetőleges eltérését, s ezt — ha számszerűen nem is tudjuk értékesíteni — földadó­statisztikai összehasonlításunk során figyelembe véve, ennek helyesebb értéke­lését kapjuk.25 Ezek után vizsgáljuk meg a birtokosok megoszlását a kivetett földadó nagysága szerint a Monarchia országaiban. Ausztriára nézve rendelkezésünkre áll egy statisztika, mely a földadót fizetők számának százalékos megoszlását nyújtja földadó-kategóriák szerint; az arányszámokat a 11. táblázatban közöljük.26 24 Az első oszlop adatai: Carl Theodor von Inama-Sternegg : Die Realitätenwerthe in Oesterreich im Jahre 1886 im Vergleichung mit dem Jahre 1866. Statistische Monat­schrift. XIV. Jg. Wien 1888. 280. 1. és Die Realitätenwerthe in Tirol und Vorarlberg im Jahre 1887. Statistische Monatschrift. XV. Jg. Wien 1889. 88. 1. Inama-Sternegg az 1886, ill. 1887-es föld-adásvételi és árverezési adatokban megjelölt vételárakat hasonlítja össze a kataszteri értékkel. A harmadik oszlop adatai: Verhandhingen (les Hauses der Abge­ordneten des österreichischen Reichsrathes im Jahre 1884. IX. Session. 10. k. Wien 1884. 876. Beilage. Ausweisen über das definitive Resultat der Grundsteuer-regulierung. XII. Zusammenstellung der durch die Bezirksschätzungs-Commissionen erhobenen Daten über Pachtungen in den einzelnen Ländern. 61. 1. A Tengerparton Görz és Isztria adata külön szerepel. 25 Az adatok nagy eltérései és egyes ellentmondásai ellenére megállapíthatjuk, hogy a valóságos földérték a kataszteri értéktől a legkisebb mértékben Dalmáciában, Galíciában és a Tengerparton tér el. Viszont nagy az eltérés Tirolban és Vorarlbergben, Sziléziában, Bukovinában és Salzburgban. Ez annyit jelent, hogy a valóságban még élesebbek a különbségek pl. Szilézia és Dalmácia között, mint a földadóstatisztika szerint, mert ugyan­annyi földadót fizető birtoknak az értéke (ill. hozadékképessége) Sziléziában közel kétszer annyi, mint Dalmáciában. Az első csoport tehát az összehasonlításban jobb, a második rosszabb képet fog mutatni a valóságnál. 26 A táblázatot C. Th. v. Inama-Sternegg közli „Die landwirtschaftlichen Söhne im Reichsrathe vertretenen Königreichen und Ländern nach dem Stande des Jahres 1893" c. kiadvány bevezetésében. Österreichische Statistik XLIV. Bd. 1. H. Einleitung. Tab. 5. III. 1. forrásra való utalás és magyarázat nélkül. Csak százalékokat közöl. Más statisztikából (pl. a már idézett Statistisches Jahrbuch der direkten Steuern) azonban ismerjük a föld­adót fizetők számát, mely jóval több, mint a gazdaságoké. Ennek oka az, hogy a földadó­kötelezetteket adókerületenként számolták össze, ha tehát valamely birtokosnak több adókerületben volt birtoka, többször is szerepel a statisztikában. Ez elsősorban a legalsó kategóriákat növeli erősen, és egyáltalán az alsó kategóriák javára torzít. Ezért Inama-Sternegg második táblázatát reprodukáljuk, melyben elhagyta az 1 frt-on aluli kategóriát, így a legtöbb tartományban a földadót fizetőknek a gazdaságok számához közelálló számát kapjuk, és így statisztikánk a gazdaságstatisztikával összehasonlíthatóvá válik. Nagyobb eltérés csak öt tartománynál mutatkozik; Alsó-Ausztriában és Morvaországban a gazdaságok számánál 25, ill. 16%-kal nagyobb számot, Sziléziában, Bukovinában és Dalmáciában viszont a gazdaságok számának csak 82, 68, ill. 61%-át kapjuk. Ez azt jelenti, hogy a legalsó kategória a mi táblázatunkban az első két tartománynál túl magas, az utóbbi háromnál viszont (különösen Dalmáciában) túl alacsony aránnyal szerepel. Összevetve a kataszteri érték és a valóságos hozadékérték közti előbb jelzett eltéréssel, a következő korrekciókra kell tekintettel lennünk: az arányszámok a felsőbb kategóriák felé tolódnak el Alsó-Ausztriában, Morvaországban, Tirol és Vorarlbergben, valamint Sziléziában. Ezzel szemben az alsóbb kategóriák felé tolódnak el a Tengerparton, Galíciá­ban és különösen Dalmáciában. Bukovina esetében az ellentétes eltéréseket kiegyenlített­nek vehetjük.

Next